Bár a befagyasztott uniós források felszabadításáról szóló brüsszeli megállapodás hosszú távon reményt adhat az építőiparnak, a szektor rövid távon továbbra is komoly nehézségekkel küzd. A megrendelések visszaesése és a cégek számának folyamatos csökkenése miatt az ágazat egyelőre a túlélésért küzd, a beígért fejlesztések ugyanis várhatóan csak 2027-ben pörgetik fel érdemben a piacot - írja elemzésében az Opten.
Május 29-én fontos mérföldkőhöz érkezett a hazai gazdaság, amikor Magyar Péter miniszterelnök megállapodott az Európai Bizottsággal 16,4 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás felszabadításáról. Ez az összeg komoly mentőövet jelenthet az építőiparnak, hiszen a források jelentős részét közlekedési infrastruktúrára, vasútfejlesztésre, valamint bérlakás- és kollégiumépítésre fordíthatják.
Ezek a beruházások ráadásul a nagyvállalatok mellett a kisebb alvállalkozóknak is stabil munkalehetőséget biztosíthatnak.
A pozitív hatásokra azonban még várni kell. Bár a kormány június közepén benyújtotta az átdolgozott helyreállítási tervet, a támogatások legkorábban az év végén érkezhetnek meg.
A piac számára érdemi megrendelést jelentő beruházások így valószínűleg csak 2027-ben indulnak el, addig a kivitelezőknek a jelenlegi, jelentősen beszűkült kereslet mellett kell talpon maradniuk.
A statisztikai adatok is alátámasztják a nehézségeket, ugyanis az év első négy hónapjában a szektor teljesítménye 2,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest.
- Bár az út- és vasútépítéseknek köszönhetően áprilisban látszott némi fellendülés, a magasépítési munkák volumene 6,2 százalékkal,
- a kapcsolódó új szerződések száma pedig 9,3 százalékkal visszaesett. Ez aggasztó jelzés a jövőre nézve, hiszen a most elmaradó megrendelések hónapok múlva a kivitelezési fázisban is hiányozni fognak.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a választási év rányomta a bélyegét a piacra. Az elnök kiemelte, hogy 2026 első öt hónapjában a felére esett vissza az állami és közösségi építési közbeszerzések volumene az előző év azonos időszakához képest, miközben a nagy állami projektek felülvizsgálata több ezer alvállalkozót és beszállítót sodort bizonytalanságba. A vállalatoknak jelenleg egyedül az üzemanyag- és energiaárak csökkenése jelenthet némi könnyebbséget a költségek terén, ám ez önmagában még nem hoz áttörést.
A megrendeléshiány a piacon lévő vállalkozások számában is megmutatkozik. Május végére 57 ezer alá csökkent a társas építőipari cégek száma, és az év első öt hónapjában a megszüntetett vállalkozások száma jelentősen meghaladta az újonnan alapítottakét. Különösen beszédes adat, hogy
az elmúlt években megszűnt cégek közel 85 százaléka felszámolással vagy kényszertörléssel fejezte be tevékenységét, gyakran kifizetetlen számlákat és félbehagyott projekteket hagyva maga után.
Idén májusig már több mint 3600 új megszűnési eljárás indult el.
Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szolgáltató szakértője is úgy látja, hogy a tavaszi adatok alapján az ágazat a növekedés helyett egyelőre a túlélésre fókuszál. Véleménye szerint a kivitelezőknek a politikai bejelentések helyett a konkrét szerződések számítanak igazán, a tartós élénkülés jelei pedig egyelőre sem a cégtrendekben, sem a rendelésállományban nem mutatkoznak.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 16,62 % volt. Megyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Zala, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron érte el.
Forrás: Veszélyes lejtőn a fontos magyar ágazat: tömegesen mennek csődbe a cégek - Portfolio.hu