Az elmúlt fél évben végre megindult a magyar ipar. Ennek okait elemezve meglepő eredményekre jutottunk. A fellendülésnek sokkal kevésbé a nagy figyelmet kapó járműipar magára találása az oka. Az exportnövekedésért sokkal inkább az AI-boom, annak is egyetlen magyarországi szereplője felel, ami az idén már az egyik legnagyobb lesz az országban.
A magyar gazdaság egyik örvendetes fordulata, hogy tavaly év végén elérte a mélypontját az ipar és azóta emelkedésnek indult. A trendváltás természetesen az exportra is kihat, ott is növekedést láthatunk. Végre beindultak az autó- és akkumulátorgyárak – gondolhatnánk, de ha az adatok mélyére nézünk, ennél sokkal furcsább kép tárul elénk.
Autóipar: előbb az átállás, aztán a növekedés
A fordulat egyik motorja valóban a járműgyártás. Az ágazati visszaesés két év után, 2025 végén megállt, majd tavasszal a termelés megugrott. (A szaggatott vonal mutatja a havi exportot euróban kifejezve, a zöld pedig a lassabban forduló 12 havi mozgóátlagot.)
A növekedést könnyen el lehetne intézni azzal, hogy üzembe állt a debreceni BMW-gyár, illetve az európai autópiac is éledezik. Ám ha megnézzük kicsit részletesebben, hogy miből áll össze a hazai járműipar feléledése, egy látványos szerkezeti átalakulást látunk.
- A benzines autók gyártása 2024-ben (újra) esésnek indult, ma már az ebből származó exportárbevétel a fele a Covid előttinek.
- A hibrid járművek termelése 2020-tól kezdődött, 2024-ig gyorsan emelkedett, aztán ezt a szegmenst is elérte a dekonjunktúra. Ám az új kapacitások beállása újra növekedési pályára tette a hibrid termelést, olyannyira, hogy ebből a kategóriából gyártják már a legtöbbet Magyarországon.
- A tisztán elektromos járművek gyártása 2021-től kezdődött, és bár a növekedés itt is elakadt két évre, 2026-tól nagyon erőteljes élénkülést látunk. Olyannyira, hogy ha a havi adatokat figyeljük az egyéves tendenciák helyett, akkor azt látjuk, hogy április-májusban nemhogy a benzineseknél, de még egy kicsivel a hibrideknél is többet exportáltunk elektromos autókból. Vagyis nagyon valószínű, hogy hamarosan ez lesz a vezető termék a hazai autóiparban.
- Mindeközben a dízelmotoros autók gyártása fokozatosan marginalizálódik.
- Érdekesség, hogy a járműgyártás fellendülése nem terjedt ki az alkatrészek és tartozékok gyártására, ami még mindig zsugorodik. Ennek okai mélyebb kutatást érdemelnének, de elképzelhető, hogy az elektromos átállás is szerepet játszik a folyamatban.
Ha az alkatrészgyártás általában nem is, az akkumulátorgyártás bizonyára előnyt tud kovácsolni az elektromos átállásból - fogalmazhatjuk meg az újabb hipotézisünket, de már gyullad is a piros lámpa: nem. 2023-ban már úgy tűnt, hogy az autóiparhoz hasonló exportpotenciállal rendelkező ágazattá hízik az akkumulátorgyártás, aztán a technológiaváltás és egyéb sokkok látványosan lejtőre tették a termelést. A zuhanás ugyan már megállt, de az ágazat az egykori termelési csúcsának a felén teljesít.
Rendben, sok a változás az autóiparban, de összességében növekedésnek indult a szektor – akkor meg is van, mi az ipari és exportélénkülés fő oka, igaz? Nem.
Ha az idei exportnövekedéshez való hozájárulást vizsgáljuk, akkor a teljes járműgyártás súlya mindössze 28%.
Ha nem a jármű, akkor mi?
Hogy még egy kicsit rejtélyeskedjünk, elmondjuk, hogy az exportnövekedés igen koncentrált, érdemi bővülést csupán néhány területen látunk. A gyógyszergyártás hozzájárulása az exportnövekedéshez 5%-os, és ezzel a harmadik legfontosabb magyarázó erő. Jó jó, de mi az első? Az exportnövekedés bő felét az "automatikus adatfeldolgozó gép és részegységei; mágneses és optikai leolvasó; kódolt adatot átíró gép" statisztikai kategóriába sorolt termékek kiviteli expanziója adja (kockáknak: 8471-es termékkód a kiviteli nómenklatúrában). Oké, lehet ezt magyarul? A mélyebb bontás szerint a termékcsoporton belül a növekedésért szinte teljes egészében a "digitális adatfeldolgozó egység" felel (kockáknak: 847150).
Vagyis a kivitelünk meglódulásában egy meglehetősen homályos elnevezésű termék expanziója áll.
Ahogy az ábrán látszik, a felfutás igen gyors, a 12 hónapos trendvonal nehezen is követi, de májusban "digitális adatfeldolgozó egységből" többet adtak el, mint autóból összesen. Azt is mondhatnánk, hogy ha ezt egy gyár csinálná Magyarországon, akkor ennek az exportja az idén akár nagyobb lehet, mint az autógyárainké összesen.
Persze, persze, de hát ezt nem egy gyár csinálja. Ugye? De, igen, egy gyár csinálja. A komáromi Foxconn, pontosabban a Cloud Network Technolgy Kft.
Nem szeretnénk nagyon előre szaladni, de ha a cég beszámolóiból és a KSH statisztikáiból indulunk ki, akkor (a növekedést kivetítve) az jön ki, hogy a Cloud Network Technology az idén a MOL és az MVM után a harmadik legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat lehet.
Na most már kibökjük, hogy akkor mi is ez
A Portfolio leglelkesebb olvasóinak ismerős lehet a "digitális adatfeldolgozó egység" nevű tétel. Februárban elemeztük a keleti nyitás sikerességét (pontosabban: sikertelenségét), ahol az elmúlt tíz év legnagyobb eredményének az látszott, hogy a tíz év utolsó négy hónapjában az Indiába irányuló exportunk felrobbant. Akkor erről ezt írtuk: "A megugrást egyetlen termék okozta, ami a statisztikai kategória szerint digitális adatfeldolgozó egység.... A legvalószínűbb egy konkrét ipari, ellátási láncba történő becsatlakozás egy külföldi tulajdonú nagyvállalat részéről. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az ősz elején megugró export kitartott a következő hónapokban. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az idén már nem csak négy, hanem tizenkét hónapon keresztül tart a digitális adatfeldolgozók kivitele, akkor további dinamikus bővülést láthatunk."
A friss információkkal együtt most már könnyebb puzzle-t kirakni. A magyar exportfellendülés húzóterméke a mesterséges intelligencia (AI) felfutásához kötődik. Az AI-hoz — például nagy nyelvi modellek, képgenerátorok, chatbotok, gépi tanulási rendszerek futtatásához — rengeteg számítási kapacitás kell. Ezt nem egyetlen számítógép adja, hanem sok-sok szerver, bennük gyakran erős GPU-kkal, például NVIDIA chipekkel. A szervereket szabványos fémszekrényekbe, úgynevezett rackekbe rendezik, hogy hatékonyan lehessen őket hűteni, árammal ellátni és hálózatba kötni. Mint ismert, ezek az úgynevezett adatközpontok.
A Cloud Network Technology ebben a szervergyártásban szerzett komoly piaci pozíciókat.
Hogy pontosan kinek szállít be a komáromi gyár, nem nyilvános információ, de a világ legnagyobb felhőszolgáltatói közül (Microsoft, Amazon, Google, Meta, Oracle) kerülhetnek ki a megrendelők. A növekedésre jellemző, hogy míg 2022-2023- ban a CNT exportárbevétele 1,6-1,7 milliárd dollár volt, tavaly már 7,8 milliárd dollár.
Úgy tudjuk, hogy a termelés magában foglalja az SMT alapú termelést (vagyis az apró elektronikai alkatrészeket — chipeket, ellenállásokat, kondenzátorokat stb. — közvetlenül a nyomtatott áramköri lap felületére forrasztják), de magát az alaplapot is Komáromban gyártják.
A külkereskedelmi statisztikából azt is megtudhatjuk, hogy mik lehetnek a legfontosabb piacok. A "digitális adatfeldolgozó egységek" exportjának negyede Indiába megy. Ez alapján úgy tűnik, hogy a CNT elég jól meg tudta vetni a lábát a kompetitív ázsiai piacon. Az export ötöde az AI-boom centrumában, az Egyesült Államokban talál vevőt. Ezután Európa AI-felhasználásban élen járó országai következnek, Hollandia (12%), Egyesült Királyság (9%), Németország (7%).
Akkor ez a jövő?
Látható, hogy Magyarország részt vesz az AI-forradalomban, igaz, annak ugyanabban az ágában, ami jellemzően nekünk jut: a nagy volumenű gyártó tevékenységben. Ennek hagyományosan alacsony a hazai hozzáadott értéke (10% körül lehet), de ez sajnos a realitás: a többi ágazatban is a nagy értéket hordozó high-tech részegységeket importáljuk, nem is nagyon mutatkozik arra esély, hogy ezekbe a globális értékláncokba ennél sokkal mélyebben betagozódjuk. Ahhoz saját innováció kell és ehhez magyar tulajdonú, saját értékláncot kialakítani tudó vállalatok, amire inkább niche piacon mutatkozik esély (lásd Ausztria, Szlovénia példáját).
Fanyalogni éppen ezért az alacsony hozzáadott értéken felesleges, jó hír inkább, hogy 2500 (zömében magyar) munkavállalóval ekkora értéket tudunk a világpiacra küldeni. És ha nem is ez a áttörési pont a fejlett országokhoz vezető úton, jó látni, hogy a világgazdaság legforróbb területén is még be tudtunk kapcsolódni az értékláncba. A szükséges gazdasági modellváltást ez nem gátolja, igaz, nem is segíti különösebben. Ahhoz sokkal több idő, és okos gazdaságpolitika szükséges.