Az utóbbi időben számos kihívással szembesült a járműipar: a technológiaváltás és a COVID-járvány következtében akadozó ellátási láncok egyaránt nehezítették a terepet, a legutóbbi csapás pedig a benzin és gázolaj árának jelentős növekedése volt. Hogyan hat mindez az autószektorra és a lakossági gépjárműhasználati szokásokra?
Közel száz éve, 1926-ban tette közzé első alkalommal a Központi Statisztikai Hivatal a hazai járműállományról szóló beszámolóját. Az összesítésben valamivel több mint 9100 gépjármű szerepelt, közülük mindössze 5300 személyautót tartottak nyilván, hiszen abban a korszakban csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy autójuk legyen, vagyis igazi luxuscikknek számított.
A következő évtizedek látványos fejlődést hoztak ezen a területen, és a múlt év végén ̶ szintén a KSH adatai szerint ̶ már közel 4,9 millió gépjárművet tartottak nyilván az országban, közülük pedig négymillió volt személygépkocsi. Manapság az autó tehát igazi tömegcikknek számít, azonban az elmúlt bő két év történései és a legújabb gazdasági trendek jelentősen árnyalják a helyzetet. Nehéz helyzetben van, aki most szeretne autót vásárolni. Általános jelenség, hogy nemcsak az új, de a használt autó is ̶ legyen szó akár hagyományos, akár elektromos meghajtásúról ̶ drága, és a fenntartása is igen komoly költséggel jár. Ha pedig ezeket a tételeket végignézzük, vagyis, hogy
NEHÉZ HOZZÁJUTNI, SOKBA KERÜL ÉS DRÁGA FENNTARTANI IS, AKKOR LÉNYEGÉBEN EGY TIPIKUS LUXUSCIKK JELLEMZŐIT LÁTHATJUK.
Vajon mi vezetett oda, hogy egy tömegtermékből néhány év alatt ismét luxusholmi lett? Nos, a helyzet az, hogy az autópiacon egy „tökéletes vihar” kialakulásának lehettünk a tanúi. De mit is jelent ez? Jelenleg éppen egy technológiaváltás közepén vagyunk, melynek keretében a fosszilis üzemanyagról az elektromos meghajtásra állunk át. A klímavédelmi szempontok miatt komoly nyomás van a gyártókon, a politikai döntéshozókon, hogy még gyorsabb legyen az átállás. Az Európai Unióban a tervek szerint például 2035-től csak zéró károsanyag-kibocsátású új autókat lehetne forgalomba hozni. Nehezíti a helyzetet, hogy a COVID-járvány miatt hatalmas ütést kaptak az ellátási láncok. Például az akkumulátorok vagy a chipek esetében még mindig jelentős problémák vannak, habár a chipek körül az elmúlt hetekben ellentmondásosak a hírek. Igaz, az alkatrészhiány a teljes autópiacot érinti, ami azt eredményezte, hogy függetlenül a meghajtástól elképesztő helyzeteket lehet tapasztalni. Sok esetben egy évet vagy még többet kell várnia annak, aki új járművet szeretne vásárolni. Míg 2018-ban még csak 1-2 hónap volt az autóhoz jutás átlagos ideje, addig most már 8 és 12 hónap között mozog ez az idő.
Amikor hiány van új autókból, akkor értelemszerűen elkezdenek használtakat keresni az emberek, ami a piaci logika alapján azzal jár, hogy alaposan felmegy azok ára is. Ha megnézzük például azt, hogyan alakult a legnépszerűbb elektromos autókból a használt járművek ára itthon, azt láthatjuk, hogy
2021 ELEJE ÉS 2022 ELEJE KÖZÖTT MINIMUM 30-40 SZÁZALÉKOS DRÁGULÁS VOLT A MEGHIRDETETT ÁRAK ALAPJÁN, DE ENNÉL NAGYOBB ÁREMELKEDÉSRE IS VAN PÉLDA.
A logisztikai kihívások és az alkatrészhiány tehát nemcsak az új autók, de a használtak esetében is hatalmas problémákat okoz, és a beszerzés mellett a fenntartásuk is alaposan megdrágul, hiszen jóval magasabb összegért lehet az alkatrészekhez hozzájutni. Közép-Kelet- és Kelet-Európában például átlagosan mintegy 20 százalékkal emelkedtek az alkatrészárak a tavalyihoz képest, de a 40-50% feletti emelkedés sem volt ritka egyes termékeknél.
Ebben szerepet játszik többek között a globális szállítmányozási piacon végbement brutális áremelkedés. Azt, hogy ez milyen mértékű, jól érzékelteti, hogy egy év alatt mintegy hatszorosára növekedett a Kínából az Egyesült Államokba irányuló tengeri szállítás díja, ez a trend pedig értelemszerűen kihat a szállított termékek árára is. A fuvarozási költségek mellett egy-egy alkatrész árában az orosz-ukrán háború miatt kialakult katalizátorhiány is érezteti a hatását. Azok szűrőbetétjében ugyanis jelentős szerepet játszik a palládium, amelynek egyik legfontosabb forrása Oroszország, a háború kitörése pedig az egekbe lökte a nemesfém árát. Mostanra helyreállt az árfolyam, de, ha elhúzódik a háború, nem zárható ki az ár újbóli meglódulása.Emellett mindenképpen meg kell említeni a benzin és a gázolaj árának emelkedését. A benzin és a dízel nagykereskedelmi ára 2018/2019-ről 2022-re megduplázódott Európában. Az üzemanyagra bevezetett ársapka ugyan itthon még menedéket biztosít a magánszemélyeknek, de kérdés, hogy meddig tartható fenn ez a helyzet. A holtankoljak.hu szerint a 95-ös benzin esetében 656,9 Ft körül van az átlagár a hazai töltőállomásokon, a gázolajnál pedig 788,9 forint ez az érték. Ha megszűnik az ársapka, és nem jön drasztikus változás a nyersolaj világpiaci árában – ami most is nagyban függ a geopolitikai tényezőktől ̶ , illetve tartósan marad a gyenge forint az euróval és a dollárral szemben, akkor
KOMOLY SOKK ÉRI A HAZAI AUTÓS TÁRSADALMAT.
Az autós szegmensben ráadásul új trendként jelentkezik az is, hogy maguk a gyártók is kezdenek belépni a biztosítási piacra, vagyis amikor egy új járművet értékesítenek, akkor a biztosítási folyamatból részben vagy egészen kiszorulnak a biztosítók. Kelet- és Közép-Európában, valamint némely nyugati országban is a gépjármű-biztosítási piac adja a díjbevétel közel 50%-át. Emiatt eljött az ideje az operációs modellek újragondolásának. Persze a megváltozott körülmények ̶ miközben óriási kihívásokkal járnak ̶ egyben innovációra, továbbgondolkodásra is sarkallnak. Mit tehetnek ilyen helyzetben például a biztosítók? A bizonyos méret alatt, de több országban működő társaságok esetében az egyik lehetséges megoldás ̶ ami már nemcsak működik, de bizonyított is ̶ , hogy sokkal karcsúbb működési modellt kell létrehozni. Ez extrém helyzetben akár azt is jelentheti, hogy az értékesítésen kívül az egyéb tevékenységeket – kötvényadminisztráció, termékfejlesztés, pénzügy, kárrendezés ̶ teljes mértékben digitalizálják, és egy helyen központosítják,
MEGVALÓSÍTVA EZZEL AZ OPERÁCIÓS MODELL ÚJ GENERÁCIÓJÁT, A BIZTOSÍTÁS 2.0-T.
Ez több kihívásra is választ adhat a minimális üzemméret alatt működő társaságoknak mindamellett, hogy nagy mértékben optimalizálja a működési költséget.
Nagy kérdés, hogy a mostani különleges helyzetre, azaz erre a „tökéletes viharra” hogyan reagálnak majd a családok. Mit tesznek majd például azok, akik Budapest és a nagyobb vidéki városok agglomerációjába költöztek ki az elmúlt években? És tették mindezt annak tudatában, hogy viszonylag kedvező áron tudják megvenni, fenntartani és használni az autójukat, így a bejárás a városi munkahelyre nem jelenthet gondot akkor sem, ha a tömegközlekedés nem éppen optimális alternatíva.
Az autóbirtoklás gyorsan emelkedő költségei akár újabb erős érvet és ösztönzőt jelenthetnek a COVID alatt már rendszeressé vált otthoni munkavégzésnek. Ugyanakkor természetesen nem teheti meg mindenki, hogy home office-ba vonuljon, az ő számukra végül mégiscsak a tömegközlekedés jelenthet megoldást. A másik lehetőség megpróbálkozni azzal, hogy az autózással kapcsolatos emelkedő költségeiket áttolják a munkaadóra. Ez olyan piaci környezetben, amikor munkaerőhiány van, nem tűnik lehetetlen küldetésnek. Azonban kérdéses, hogy az előttünk álló időszak a prognosztizált gazdasági válsággal mennyiben jár majd munkahelyek megszűnésével, hiszen egy ilyen helyzetben nyilván romlana a munkavállalók alkupozíciója.
Most úgy tűnik, hogy az autópiacot elérő „tökéletes vihar” rengeteg embert és vállalkozást kényszerít a komfortzónáján kívülre. Kérdés, hogy milyen választ adunk majd a kihívásokra? Lehet, hogy a magas költségek miatt sokan mondanak le az autózásról, és váltanak inkább tömegközlekedésre? Vagy az eddiginél sokkal tudatosabban használják a járművüket, élénkítve ezzel a közösségi autózás piacát? A cégek pedig fokozzák majd innovációs készségüket, megerősítik a szervezetüket, hogy még ellenállóbbak legyenek a külső hatásokkal, váratlan fordulatokkal szemben? Ha így lesz, akkor még az is lehet, hogy a most megvalósulni látszó, rendkívül borúlátó forgatókönyv a végén a bolygónkra pozitív hatással lesz.
Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20220907/tokeletes-vihar-csapott-le-az-autopiacra-565585