A magas piaci kamatkörnyezet miatt már most nagy az érdeklődés a hazai vállalatok részéről a kormány által február 1-jével meghirdetett kedvezményes Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt. Nemcsak az exportőrök számára érhetők el a maximum 6%-os forinthitelkamatok és 3,5%-os euróhitelkamatok, hanem más cégek számára is, így jó esély van arra, hogy akár már a nyáron kimerül a program kerete. Tavaly 560 milliárd forintnyi hitelt folyósított az EXIM, a betervezett 700 milliárd forint új rekordot jelentene. Bár hitelgarancia nem társul a programhoz, a benne részt vevő kereskedelmi bankok aktív támogatása és lelkesedése most adottságnak vehető. Az EXIM és a Raiffeisen Bank illetékesei beszéltek nekünk a hitellehetőségről és a program kilátásairól.
Kisgergely Kornél, az EXIM vezérigazgatója (alábbi első képünkön) a Portfolio kérdésére elárulta: a 700 milliárd forintos keretösszeggel, 2023. február 1-je és 2023. december 15-e közötti időszakra meghirdetett hitelprogram két részre bontható:
egyrészt arra a 400 milliárd forintra, amely ténylegesen a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram hiteleit tartalmazza, és amelynek keretében a forinthiteleket fix 6%-os, az euróhiteleket fix 3,5%-os kamattal nyújthatják a bankok (zöldhitel esetében ez 5%, illetve 3%) az EXIM refinanszírozása segítségével,
másrészt arra a 300 milliárd forintra, amelyet az EXIM az eddig is elérhető „hagyományos” hitelprogramjai („Jövő exportőrei” és „Export előfinanszírozó” hitelprogramok) keretében nyújt ugyancsak kedvező kamatokkal, de azok ügyletenként megállapított mértéke több tényező függvénye, ezért nehezen összevethető a Baross-hitelprogramok egységes kamatával, szintén refinanszírozás formájában.
A fentieken túl az EXIM közvetlen finanszírozást is végez elsősorban nagyobb infrastrukturális projektek (és ahogy a Vodafone felvásárlása esetében láthattuk, akár befektetési tranzakciók) esetében, ezeket említett programjai keretén kívül végzi. Illetve a kereskedelmi bankok által lefedni nem kívánt kockázatokra az EXIM maga is adhat közvetlen finanszírozást az új programok keretében is, de ennek inkább csak kiegészítő szerepet szánnak.
Az utóbbi időben a teljes magyar vállalati hitelpiachoz hasonlóan az EXIM is rekordszintű új kihelyezést ért el, tavaly mintegy 560 milliárd forintnyi új hitelt folyósítottak. A vezérigazgató várakozásai szerint a meghirdetett 700 milliárd forint jóval előbb elfogy december 15-énél, de ha nem így lenne, akkor is mintegy negyedével növelné idei kihelyezését az EXIM a tavalyihoz képest a refinanszírozási programok keretében. Folyamatosan vizsgálják a keretösszeg kihasználását, jelenleg azonban az a legfontosabb, hogy sikeresen induljanak meg az igénylések.
A hitelprogramok idei célja kettős:
egyrészt zökkenőmentessé tenni a forgóeszköz-finanszírozást és a lejáró hiteleik megújítását a kkv- és nagyvállalati ügyfélkör számára,
másrészt – anticiklikus szemléletet követve - finanszírozási lehetőségeket nyújtani a nemzetgazdasági szintű beruházási ráta 25% felett tartásához ugyanezen ügyfélkörben.
A program keretében nem elvárás, hogy a hitelfelvevő exportőr legyen, még az erre vonatkozó jövőbeni elképzelések megléte sem.
300-400 MILLIÁRD FORINTNYI, DÖNTŐEN FORGÓESZKÖZ-JELLEGŰ HITEL JÁR LE A JEGYBANK 2020 TAVASZÁN, A JÁRVÁNYRA REAGÁLVA ELINDÍTOTT NHP HAJRÁ PROGRAMJÁBAN, ILLETVE AZ EXIM NEM SOKKAL EZT KÖVETŐEN ELINDÍTOTT KÁRENYHÍTŐ PROGRAMJÁBAN FELVETT HITELEK KÖZÜL.
Ezeket a hiteleket piaci körülmények között csak 20% körüli kamatozású hitellel tudnák megújítani bankok, ehhez képest jóval kisebb mértékű kamatemelkedéssel kell csak szembenézniük a cégeknek, ha az EXIM adta új lehetőségekkel élnek – hívta fel a figyelmünket a vezérigazgató. Jelentős szerepük lesz tehát idén az állami bank nyújtotta forrásoknak a kedvező kamatozású hitelek megújításában is.
Mint utaltunk rá, az igazi újdonságot idén a szűkebben értelmezett, 400 milliárd forintos Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram jelenti az EXIM-nél, amely február 1-jén indult el. Kisgergely Kornél elárulta: e programban beruházási, illetve forgóeszköz-finanszírozási célokra 150-150 milliárd forintot, a kifejezetten energiahatékonysági célú beruházásokra nyitva álló zöldhitelre 100 milliárd forintot allokáltak. Az utóbbi (Baross Zöld Beruházási Hitel) tulajdonképpen már január 1. óta elérhető Gyármentő Hitelprogram néven. A beruházási forrás lízing formájában is elérhető.
A hitelezési aktivitás fokozása érdekében az EXIM-nél 2022 végén 100 milliárd forintos tőkeemelés is történt, az idei kamatkedvezmények biztosításához pedig egy év alatt szintén 100 milliárd forint körüli kamatkiegyenlítést kap a bank a kormánytól. Utóbbinak köszönhető a piacinál kedvezőbb kamatozás. Mint a vezérigazgatótól megtudtuk, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban a kereskedelmi bankok és lízingcégek 2,5 százalékpontos marzsot realizálhatnak.
A felvehető hitelösszeg forgóeszközcél esetén 4 milliárd, beruházási cél esetén 6 milliárd forint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban. A kettő nem kombinálható korlátlanul, ugyanis e hitelekre az EU háború és a szankciók következményei, illetve az energiaválság miatt bevezetett veszélyhelyzeti támogatási feltételei vonatkoznak, és ezek felső korlátot szabnak az állami támogatástartalomnak.
Nincs viszont minimális összege a felvehető hitelnek, ennek ellenére a 6%-os forint hitelkamat nem szívja el a kis- és középvállalkozásokat a másik, szintén nagyon kedvező állami programtól, a KAVOSZ által koordinált Széchenyi Kártya MAX Plusztól a lehetőségeket, utóbbi program hiteltermékei ugyanis egy fokkal még kedvezőbb, 5%-os forintkamattal futnak 2022. december 23-a óta. Az EXIM termékei ugyanakkor azon természetes fedezettel (exportbevétellel) rendelkező cégek számára is jó választást jelentenek, akik a kedvezőbb kamatozás miatt devizában vennének fel hitelt – emelte ki egy fontos előnyt Kisgergely Kornél.