Óriási cikkcakkokat produkál az építőipar, tavaly novemberben épp megint ennek a rossz oldalát látjuk: az előző hónaphoz képest jelentősen, 7,3%-kal esett vissza a termelés volumene. Ez már éves összevetésben is zsugorodást jelent, az ágazat teljesítménye 3,6%-kal marad el az előző év novemberihez képest.
Az ágazat óriási kilengéseket produkál, ebből a szempontból a tavalyi év különösen látványos. Tavaszal még egész magasra szökött az építőipari termelés, majd nyár végén jelentőset zuhant, aztán a felpattanást követően újra lefelé vette az irányt. Ezt mutatja az alábbi ábránk. Mint látható, az utóbbi négy évben a havi teljesítmény egy nagyon széles sávban ingadozik, ez a sáv viszont továbbra is lefelé tart.
A visszaesés okairól annyit tudunk csak, amennyit a KSH ilyenkor közöl. Eszerint novemberben a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 7,7%-kal nőtt, az egyéb építményeké 20,0%-kal csökkent. Utóbbi oka a magas bázis mellett az egyéb építmények építésének nagy részét végző út, vasút építése alágazat termelésének 30,0%-os visszaesése volt.
Vagyis a nagy kilengéseket az állami építőipari teljesítmény hullámzása okozza, feltehetően az útépítések egyenetlensége.
Az építőipar 2025-ös teljesítménye meglehetősen ellentmondásos. Éves átlagban 1,5% körüli növekedést produkálhatott az ágazat, ami a megelőző két év esése után jó hír, de a kirobbanó növekedéstől messze van. Az egész éves teljesítmény lényegesen elmarad a 2022-es csúcstól, és egyáltalán nem látszik egy általános konjunktúra. A újlakás-építések még csak a következő negyedévekben reagálhatnak az új ösztönző intézkedésekre, a vállalati szektor beruházási kereslete pedig igen alacsony.
Az idei év már jobb eredményt hozhat az ágazat számára, bár a második félévben újra fenyeget az állami építkezések választás utáni hagyományos visszaesése, már csak a költségvetés helyzetére tekintettel is. A rendelési mutatók mindenesetre egyelőre szépen alakulnak. Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállományának volumene 47,6%-kal meghaladta a 2024. novemberit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,3%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 82,0%-kal nagyobb volt. A kettősség itt is meglátszik, az egyéb építmények mögött az állami infrastrukturális fejlesztéseket kell keresni (szakmából származó információk szerint elsősorban az M1-es autópálya felújítását), az inkább a magánszektor aktivitásához kötődő épületek rendelései nem mutatnak erősödő konjunktúrát.
Érdekesség, hogy a rendelésállomány nagy emelkedése szinte egyetlen tényezőnek köszönhető: 2025. január-februárban az egyéb épületek körben a rendelési szint abszurd mértékben megemelkedett. A 2024 végi 1900 milliárd forintos szerződésállomány két hónap alatt 3200 milliárdra fúvódott fel. Ezt a hatást leszámítva az ágazatban nem látszik szerves keresletnövekedés.
A gyenge novemberi adat azt is jelenti, hogy (hiába volt az augusztus nagyon lyukas hónap a termelésben) a negyedik negyedévben az építőipar nem tudott érdemben hozzátenni a GDP-növekedéshez. Mivel ez az iparra is igaz, elmondhatjuk, hogy a termelő szektorokban a tavaly év vége sem hozott gazdasági élénkülést, sőt, az is lehet, hogy megint a szolgáltató szektor fogja megmenteni a GDP-visszaeséstől a magyar gazdaságot.