Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
Eddig hogy volt?
A 2010 óta meglévő banki különadó mellé tavaly év közepén vezette be a kormány az extraprofitadót is, hogy ezzel lefölözze a kamatkörnyezet emelkedéséből származó banki profit egy részét. Az adókötelezettség alapja nem más, mint a megelőző adóév éves beszámolója alapján kalkulált Htv. (helyi adókról szóló 1990. évi C törvény) szerinti nettó árbevétel. Az adó kulcsa 2022-ben 10% volt, idén pedig az adóalap dinamikus növekedése miatt 8%. Az extraprofitadó nem felel meg az IFRS szerinti jövedelemadó definíciójának, ezért a bankok jellemzően a működési költségek között mutatják ki eredménykimutatásukban. Az MNB elemzése és saját számításunk szerint
TAVALY 226 MILLIÁRD FORINTOT VONT EL ÍGY A BANKSZEKTORTÓL A KORMÁNY, EZ A SZEKTOR EXTRAPROFITADÓ NÉLKÜL SZÁMOLT TAVALYI (NEM KONSZOLIDÁLT) ADÓZÁS ELŐTTI NYERESÉGÉNEK MINTEGY 29%-A VOLT.
Mi változik?
Ebbe nyúl most bele a kormány, a 144/2023. (IV. 24.) Korm. rendeletben megjelent változás lényegét tekintve a második félévet érinti:
- július 1-jétől megváltozik az adó alapja, és az előző évi nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát (vagyis egy félévre jutó részét) adóztatják meg az eddigi nettó árbevétel helyett,
- növelő tételként kell figyelembe venni az előző év terhére elszámolt bankadó 50 százalékát, a befizetett pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát és az extraprofitadó 50 százalékát,
- az adó kulcsa is megváltozik ennek megfelelően: az adóalap (vagyis a fentiek szerint korrigált nyereség) 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék lesz.
TUDOMÁSUNK SZERINT AZ INTÉZKEDÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZEMPONTBÓL ÉS A BANKSZEKTOR TELJES ADÓTERHELÉSE SZEMPONTJÁBÓL SEMLEGES.
Forrásaink szerint a változtatással valószínűleg méltányosabbá szeretné tenni a kormány az extraprofitadót, ugyanis a nettó bevételek, illetve az azok oroszlánrészét kitevő nettó kamatbevételek nem tükrözték megfelelően a bankoknál a kamatkörnyezet emelkedése miatt keletkezett többletnyereséget, és jobban büntette az extraprofitadó azokat a bankokat, amelyek hosszabb lejáratú állampapír-befektetéseiken a kamatkörnyezet emelkedése miatt szenvedtek el átértékelődési veszteségeket, viszont jutalmazta azokat, akik likviditásukat rövid távon a jegybanknál helyezték el.
Ki nyer, ki veszít?
Néhány elméleti megfontolást lehet tenni ezzel kapcsolatban:
- az adóalapnak a bevételről az eredményre történő áthelyezése elvileg jobban figyelembe veszi a bankok teherviselő képességét,
- az eredmény mint adóalap figyelembe vétele azon bankok számára kedvezőbb, akik kevésbé hatékonyan vagy kisebb profittal működtek tavaly, vagy kevésbé használták ki az emelkedő kamatkörnyezetet,
- a sávos kulcs kialakítása a 10 milliárd forint alatti (különadókkal korrigált) nyereséget elérő bankok számára kedvező fejlemény,
- összességében ugyanakkor – részben az adatok nem teljes nyilvánossága miatt - bonyolult kiszámolni, hogy mely bank számára kedvező a mostani változtatás.
A Portfolio értesülése szerint
AZ OTP A LEGNAGYOBB NYERTESE, A RAIFFEISEN, AZ UNICREDIT ÉS A K&H PEDIG A LEGNAGYOBB VESZTESE LEHET A VÁLTOZÁSNAK.
A többiek, így például a Magyar Bankholding, az Erste Bank vagy éppen a kisebb bankok többsége pedig enyhe pozitív egyenleggel jöhet ki a változtatásból.
Joggal merül fel a kérdés ugyanakkor, hogy a mostani változtatás valóban csak 2023 második felére szól-e, vagy alapját képezheti a bankok adóterhelésére vonatkozó hosszabb távú szisztémának. Úgy tudjuk, a kormány tervei között ez utóbbi is komolyan felmerült már, akár a tavalyi adóalap hosszabb távú rögzítésével. A rendelet mindenesetre egyelőre 2023 végéig határozza meg az extraprofitadót.
Forrás: Nagy változás a bankoknál: durván belenyúlt a kormány az extraprofitadóba - Portfolio.hu