Mi a különbség a pénzügyi és az operatív lízing között?

A pénzügyi lízing esetében eszközbeszerzésről, az operatív lízing esetében tartós bérletről beszélhetünk, a különbség azonban nem ennyire egyszerű. A két lízingtípussal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre Nyikos Katalin, a Lízingszövetség elnöke válaszolt, akitől azt is megtudhatjuk, kinek melyik konstrukció előnyös és miért.

Mi a különbség az operatív és pénzügyi lízing között, és melyiket mikor érdemes használni?

Az alapvető különbség a két megoldás között, hogy a pénzügyi lízing végén az ügyfél tulajdonjogot szerezhet. Egyszerűen fogalmazva: a pénzügyi lízing esetében eszközbeszerzésről beszélünk,  amelynek az árát részletekben fizetjük meg, miközben az eszköz hasznot hoz számunkra. Ebből a haszonból ki tudjuk fizetni magát az eszközt, ezért is előnyös bizonyos vállalkozásoknak. Zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingtárgy a vállalkozás tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízing esetében pedig a futamidő lejártával eldöntheti a vállalkozó, hogy tulajdonjogot szerez, visszaadja a tárgyat vagy pedig egy harmadik személy kapja meg, akit kijelöl.

Ezzel szemben az operatív lízingnél nincs tulajdonszerzés, ebben az esetben hosszabb időszakon át történő  bérlésről beszélünk. Az ügylet az eszköz  használatba vételével  indul, a használati időszak letelése után visszaszolgáltatja az ügyfél az eszközt. Ez a megoldás például azon vállalkozóknak ideális, akiknek egy konkrét projekt kapcsán merül fel az eszközigény, tartós bérlet választásával nem szükséges nagyobb tőkét befektetniük Jó példa az operatív lízingre egy toronydaru használata, vagy egy autóipari beszállító esetén egy alkatrész gyártásához szükséges eszköz – ezekben az esetekben a lízingtárgy korlátozott ideig kell csak a cégnek. Ilyenkor felmerülhet a kérdés a vállalkozókban, hogy mit kezd a lízingbe adó a szóban forgó – például toronydaruval – az ügylet végén. Nos a lízingcég minden esetben úgy tervez, hogy a szerződés lejárta után újra értékesíti a lízingtárgyat.

Az operatív lízing tehát a nagyobb, időszakos beruházásokat működtető vállalatoknak előnyös, a pénzügyi lízing pedig a kisebb vállalkozóknak?

Alapvetően igen, de egy kisebb vállalkozás esetében is előnyös lehet az operatív lízing, ha nem akarják megtartani a lízingtárgyat. Hiszen ott is lehet egy időszakos munkafolyamat, aminek olyan eszközigénye van, amelyhez jól passzol az operatív lízing. Vannak olyan eszközök is, például céges gépjárművek, ahol a használattal járó előnyök erősebbek a tulajdonlásnál, a járműpark folyamatosan megújítható, biztosítva, hogy költséghatékonyan mindig a legjobban passzoló eszközök legyenek használatban,.

Pénzügyi szempontból mi a különbség a pénzügyi és az operatív lízing között?

Alapvető különbség, hogy az operatív lízingnél a bérbe vevő ezt az eszközt nem a saját könyveiben mutatja ki (ún. off balance termék), csak a bérleti díj jelenik meg költségként. Tipikusan előnyös például akkor is, ha egy kis- és középvállalkozás jelentős hitellel rendelkezik, és nem szeretné növelni a hitelállományát. Ilyen esetben az operatív lízing egy jó megoldás, mert nem okoz gondot a bankokkal szemben a további eladósodás, miközben tudja használni a lízingtárgyat a vállalkozó. Az eszköz nem szerepel az állományában, nincs kötelezettsége, csak egy díjat fizet és kész.

A pénzügyi lízing esetében az eszközt a saját könyveiben is kimutatja a bérbe vevő, vagyis hosszútávú kötelezettségként jelenik meg a cégen belül. Sokban különbözik viszont a hitelektől, például abban is, hogy gyorsan hozzáférhető, és akár pár nap alatt le tud szerződni az ügyfél. Jelentős előny tehát, hogy gyors leforgású, könnyen elérhető,  a beruházás gyorsan realizálható és  miután a finanszírozás fedezete alapvetően a lízingelt eszköz, nem terheli a beruházót egyéb biztosíték állítása.

Mennyi idő alatt kaphatja kézhez a vállalkozás a kívánt lízingtárgyat? 

Standard gépeknél a széleskörű másodlagos piac miatt nagyon könnyű a döntéshozatal, gyors a szerződéskötés. De ha például egy magas beszerzésű értékű egyedi palackozósorról van szó, ebben az esetben sokszor az egész piacot fel kell mérni. Nagyobb értékű gépeknél, ahol a gép a termelés része, máshogy kell mérlegelnie a lízingcégnek, lassabb folyamat a kockázatok felmérése is. Ezekben az esetekben nem lehet két nap alatt döntést hozni.  De erről bővebben Dömös Gábor kollégám beszél, aki minden részletet elmesél a vele készült interjúban arról, ki kaphat lízinget és milyen tényezők befolyásolják az ügymenet gyorsaságát.

Vannak tipikus lízingtárgyak, amik csak az egyik, vagy másik konstrukcióban jellemzőek?

A targoncákat például, ha csak adott projekthez használják, akkor a projekt végén általában visszaadják vagy cserélik. Vannak olyan eszközök, amelyeket a gyors technológiai avulás miatt nem használnak a vállalkozások hosszú ideig, és ezért lecserélik őket egy adott idő után. Egy olyan eszköz viszont, amely a vállalkozás működését tartósan szolgálja és előbbre viszi, általában meg is marad tulajdonban. Egy nagy értékű nyomdagép esetében például ritkán lenne előnyös az operatív lízing, hiszen ritkábbak az  olyan jelentős technológiai változások, ami miatt érdemes lenne időről időre lecserélni őket. Az operatív lízingnél tehát inkább azok a lízingtárgyak jelennek meg, amelyek projekteket szolgálnak ki vagy gyors technológiai változásokkal rendelkező iparágban szerepelnek, azaz a használat a fontosabb szempont, a pénzügyi lízing esetében viszont olyan eszközök, gépek jellemzőek, amelyek a vállalkozás alapvető termelési tevékenységét  szolgálják és ezért szeretnék megtartani őket hosszútávon.

Magyarországon egyelőre a pénzügyi lízing a népszerűbb, mi lehet ennek az oka?

Sok hazai vállalkozó mentalitásának része, hogy „ha valamiért fizetek, azt szeretném megtartani”. De ahogy igazodunk a nemzetközi trendekhez, úgy lehet a jövőben egyre népszerűbb az operatív lízing, azaz a tulajdonszerzés helyett a használat kerül előtérbe.

Melyek azok az iparágak, ahol kifejezetten az operatív lízing jellemző?

Ide sorolható a már említett logisztikai eszközök, az építőipar, de tipikus megoldás a flottagépjárműveknél, hiszen itt 3-5 éves futamidő után cserélődnek a termékek. Az agrárium esetében is egyre gyakrabban merül fel az operatív lízing, de ezen a területen még nem jelentős az aránya. Fontos viszont megjegyezni, főleg az agrárium kapcsán, hogy a legtöbb lízingcég eszközalapú kölcsönt is nyújt, hiszen az állami és Európai Uniós pályázatokhoz nem passzolnak a klasszikus lízingkonstrukciók. Ehhez a lízingcégek is alkalmazkodtak, ezért természetesen kínálnak megoldást például a gazdáknak.

Az eszközalapú kölcsönt tekinthetjük egy harmadik, új típusú lízingnek?

Ez a konstrukció abban különbözik a banki alapú beruházási hiteltől, hogy alapvetően ugyanúgy az eszköz az alapbiztosíték – ezért nagyon hasonlít a pénzügyi lízinghez. A különbség, hogy az eszközalapú kölcsön esetében a lízingcég csak a zálogjoga által fér hozzá az eszközhöz, nem tulajdonosa annak.

Az ügyfeleknek melyik konstrukció, a pénzügyi lízing, vagy az eszközalapú kölcsön az előnyösebb?

Ha nincs kizáró ok – mint a pályázatnál előírt tulajdonszerzés - egyértelműen a pénzügyi lízinget javasolnám, hiszen annál nem jelentkezik a biztosítékként bejegyzett zálogjog költsége.