Cookie
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Merre veszi az irányt a magyar lízingpiac 2023-ban?

A Magyar Lízingszövetség közzétette legfrissebb, 2022 negyedik negyedévét elemző, lízingpiaci jelentését, amelyben az elmúlt év eredményei mellett a 2019 óta eltelt, rendkívüli kihívásokkal teli időszakban lezajlott nemzetközi és hazai változásokat is áttekintették.

A Lízingszövetség tagjai által megadott adatok alapján a magyar lízingpiac növekedése 2022 utolsó negyedévében is folytatódott, bár az egész évben tapasztalt kettős hatás erre az időszakra is rányomta bélyegét. A finanszírozott összeg 859 milliárd forintot tett ki és 18%-kal növekedett, míg a szerződött darabszám 14%-kal csökkent (70 476 darab). Az állomány forintban 14,5%-kal nőtt, míg a darabszám 1%-kal csökkent.

A magyar piacot a pénzügyi lízingmegoldások dominálják, amelyből 42% volt zárt végű és 38% nyílt végű a tavalyi évben.

A KKV szektor továbbra is az elsődleges (64%) ügyfélköre a lízingszolgáltatóknak, a nagyvállalatok 19%-ot, a lakossági ügyfelek pedig mindössze 8%-ot képviselnek.

A 2022-es adatok alakulását jelentősen befolyásolta egy nagyobb ingatlanlízing tranzakció, amely nélkül a finanszírozott összeg növekedése csupán 12%-ot tenne ki, illetve a KKV-k aránya 72% lenne. 

 

Az európai lízingpiac helyzete

A nemzetközi trendek kapcsán Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Leaseurope adatait értékelve elmondta, hogy az európai piac átlagához képest Magyarországon az eszközlízing penetráció még kifejezetten alacsony, mindössze 10-15%-ot tesz ki. Ennek hátterében a többi országhoz képest kedvezőtlenebb adózási és szabályozási kérdések mellett a digitalizáció lemaradása áll. Magyarországhoz hasonlóan a KKV-k dominálják az üzleti ügyfelek körét (72%), ugyanakkor a hazainál jóval magasabb, 29% a lakossági szektor aránya az európai átlagot tekintve.

Az európai piac minden kategóriában képes volt növekedésre az előző évben, amelynek motorja az ingatlanlízing 15,4% bővülése és eszközfinanszírozás 13,9%-os emelkedése volt. A regionális piacokat tekintve Közép-Kelet Európa érte el a legjobb eredményt kétszámjegyű növekedéssel, ami elsősorban az ingatlan és termelőeszköz szegmenseknek volt köszönhető.

 

Hazai körkép

2019 és 2022 között a legtöbb eszközkategóriában nőtt vagy stagnált a finanszírozott összeg Magyarországon, a bővülés éllovasai a mezőgazdasági eszközök, a nagyhaszonjárművek és a refinanszírozott flotta voltak- ismertette Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség Elnökségi tagja.

Ezzel párhuzamosan viszont drámai visszaesés volt tapasztalható a szerződésszám alakulásában a retail autók terén, amely 42%-kal volt kevesebb 2019 ugyanezen időszakához képest.

Ennek hátterében a járművek árának robbanásszerű növekedése mellett a szállítási problémák miatt állandósult hiány állt. A retail piacon a lakossági vásárlásokat szinte teljesen átvette a KKV szektor, a 2019-ben mért 13,6%-os részesedésről 2022-re 61,5%-ra nőtt az arányuk. A KKV-k mellett a nagyvállalati szektor piaci részesedése is növekedett, amely tavaly már elérte a 15,7%-ot.  Ezzel szemben a lakosság 8782 darabos gépjármű beszerzése már csak 22%-ot tesz ki, szemben 2019-es még 43,6%-os részesedéssel.

Az ellátási láncok problémái a flotta szegmenst is érintették, de az ügyfelek kompromisszumkészségének és a flottakezelők rugalmasságának köszönhetően ez a piac megőrizte válságállóságát és a refinanszírozás a négyszeresére nőtt. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy Lízingszövetség jelentésének összeállításában sok hazai flottakezelő nem vesz részt, így piaci becslés alapján az állomány 2022-ben elérte a 100 000 darabot. A flotta piacon a környezetkímélő eszközök finanszírozásában, valamint 2.  és 3. életciklus biztosításában is kiemelt szerepet játszanak operatív lízing konstrukciók.

A nagyhaszonjárművek piaca a 2019-et követő visszaesést még nem tudta behozni, de az elmúlt 2 évben már képes volt növekedni, amit a forgalomba helyezések mellett főleg a jelentős áremelkedés húzott felfelé. A hazai teljes piacot tekintve ebben a szegmensben az egyik legmagasabb a lízing penetráció, ami közel 80%-ot ér el. A finanszírozott eszközök 85%-a új és elsősorban pénzügyi lízing szolgáltatásokat vesznek igénybe az ügyfelek.

2019 óta a mezőgazdasági gépek esetében a forgalomba helyezett és jelentősen megdrágult eszközök száma ugyan nőtt, de ezzel párhuzamosan a lízing 18%-ot csökkent. A mezőgazdasági eszközök 82,5%-a új, elsősorban kölcsön és zárt végű pénzügyi lízing dominálja ezt a szegmenst. A Növekedési Hitelprogram helyét sikeresen vette át a Széchenyi Kártya Program, amelyen keresztül a mezőgazdasági eszközök finanszírozása elérte a 103 milliárd forintot.

 

Állami támogatások

2022-ben a támogatott finanszírozások összege összesen 203,2 milliárd forint volt 13 863 szerződés darabszámmal. A támogatott konstrukciók tehát a teljes lízingpiac 24%-át tették ki az előző évben. Az Széchenyi Kártya Program a legtöbb eszköz kategóriában sikeres volt, míg az Eximbank termékei leginkább a haszonjárműveknél és gépeknél voltak jellemzőek. A Nagycsaládos lízing kifutott, de összesen több, mint 8300 szerződés született.

 

Mit várhatunk 2023-tól?

A 2023-as prognózisok és tervek kapcsán három fő területet említett meg Kőszegi László: A magas kamatkörnyezet miatt továbbra is nagyon fontosak maradnak a támogatott konstrukciók. Növekvő szerepe lehet az EUR alapú finanszírozásnak, viszont a forint-euró árfolyam volatilitása miatt ez korlátozódik azokra az ügyfelekre, akik rendelkeznek elégséges euró bevétellel. Régóta tervezett zöld programok elindulására is van remény 2023-ban, hiszen a kibocsátási célok elérése egyre nagyobb nyomást jelent.

A piac dinamikusabb bővülését szintén hátráltatja még az átmeneti jelleggel bevezetett bankadó, extraprofit adó, kamatstop és a moratórium, amelyek kivezetésére remélhetőleg szintén sor kerül 2023 végéig.

A Lízingszövetség erre az évre számos célt tűzött ki, amelyek a hazai lízingpiac fejlődését segíthetik majd elő, mint például digitalizáció ösztönzése, a zöld lízing feltételeinek megteremtése, a tartós bérlet szerepének növelése, pl. magánszemély bérlet esetében.