Nyolc nappal Nagy Márton bejelentései után időszerűnk érezte a Magyar Bankszövetség, hogy reagáljon a kormány különadóterveire, a szervezet közleményét az alábbiakban ismertetjük. Időközben a gazdaságfejlesztési miniszter hivatala a Portfolio megkeresésére jelezte: a pénzügyi szektort terhelő új különadók részletes szabályainak kidolgozása még folyamatban van, türelmünket kérik.
A Magyar Bankszövetség közleménye
A közlemény így szól, kiemelések tőlünk:
„A 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez. A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak (OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti, stb.), a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik.
ÍGY A TERHEK ÖSSZESÍTETT HATÁSA MÁR A MAGYAR BANKSZEKTOR GAZDASÁGFEJLESZTŐ, TŐKEKÖZVETÍTŐ KÉPESSÉGÉT VESZÉLYEZTETI.
Az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.
A bankszektor többrétű, szoros kapcsolatban áll a gazdasági szereplőkkel, és eredményessége meghatározza a nemzetgazdaság fejlődését is. A globalizálódó és digitalizálódó pénzügyi tevékenység állandó fejlesztést, jelentős tőkeigényt továbbá a nemzetközi versenyképesség megőrzését kívánja meg. A bankszektorba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke. A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022. első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt.
AZ ÚJABB EXTRA ADÓTERHEK KIVETÉSÉT A MAGYAR BANKSZEKTOR ELLENZI.
A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll: a vírusjárvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása. A magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1%-os tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor.A bankszektor a legkedvezőbb üzleti környezetben is 1 számjegyű nyereséget ért el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordított, azaz a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.
Inflációs környezetben a növekvő bevételeket növekvő kiadások kísérik, a pénzügyi piacokon a szolgáltatások árát a piac határozza meg. A pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát. Az extra terhek a hazai bankok számára már árazási versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon, emiatt a magyar bankrendszer üzleti eredményessége csökken, így a szektor kisebb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. A hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.
A bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását – közte a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését - csak versenyképes állapotban tudja megismételni.
A GAZDASÁG ÚJJÁÉPÍTÉSÉHEZ CÉLZOTT KORMÁNYZATI, FEJLESZTÉSI, KÜLKERESKEDELMI ÉS JEGYBANKI PROGRAMOK SZÜKSÉGESEK,
amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni.”
Még dolgoznak a részleteken
Mivel számos kérdés tisztázatlan még az új banki különadó, a kibővített tranzakciós illeték, valamint a biztosítói különadó alapját, kulcsát és beszedésének módját illetően, megkérdeztük Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hivatalát a konkrétumokról, ugyanakkor azt a választ kaptuk, hogy
A részletes szabályok kidolgozása folyamatban van. Ezért engedje meg, hogy türelmét kérjük, amint meghatározásra kerülnek a konkrétumok a részletszabályozásokról, tájékoztatjuk a közvéleményt.
Mit tudunk eddig az új pénzügyi különadókról?
Nagy Márton eddigi közlése alapján az alábbiakat tudjuk:
- összesen mintegy évi 800 milliárd forintot kitevő "extraprofitadót" vezet be a kormány az idei és a jövő évre, ebből 350 milliárd forint közvetlenül a pénzügyi szektort terheli,
- a bankszektor idei évre tervezett 61 milliárd forintos különadóját 250 milliárd forinttal, a tranzakciós illeték 233 milliárd forintos tervezett összegét 50 milliárd forinttal, a biztosítói adótervezett 115 milliárd forintos összegét 50 milliárd forinttal fejeli meg a kormány,
- az új banki különadó a pénzügyi vállalkozásokra (lízingcégek, faktoringcégek, stb.) is kiterjed, alapja pedig a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékbevételek előző évi összege lesz,
- a tranzakciós illeték felső tranzakciónkénti határát 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelik, és az adót mind a lakossági, mind a vállalati értékpapír-tranzakciókra kiterjesztik, legyen szó vételről vagy eladásról,
- a biztosítói különadó alapja az eddigi biztosítási adóhoz hasonlóan a biztosítási díj lesz (jelenleg egyes nem-életbiztosításokra vonatkozik az adóteher, ami várhatóan így marad), itt feltételezhetően csak az adókulcsok emelésére kerül majd sor.
Forrás: https://www.portfolio.hu/bank/20220603/megszolalt-a-bankszovetseg-ellenzi-a-bankszektor-az-extra-kulonadot-548679