Cookie
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben

A hosszan tartó stagnálás után fokozatosan magára talál a magyar gazdaság, így a hazai össztermék (GDP) 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, majd a növekedés üteme 2027-ben és 2028-ban megközelíti a 3 százalékot - derük ki az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzéséből. Bár az idei évben a lakossági fogyasztás jelenti a fő húzóerőt, a következő két esztendőben a beruházások és az export helyreállása is érdemben támogatja majd a konjunktúrát. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a költségvetési hiány idén a GDP 7,3 százalékára ugrik, amit jövőre egy jelentős, főként kiadáscsökkentésre épülő konszolidációval várhatóan a GDP 5,2 százalékára tud mérsékelni a kormány. Az ágazati különadók kivezetésével számoló európai bizottsági elemzés ugyanakkor úgy számol, hogy 2028-ban nem fog tudni csökkenni a magyar deficit, ami éles ellentétben áll a Tisza-kormány hosszú távú gazdasági programjával.

Végre beindul a magyar gazdaság

Az idei harmadik negyedévben a magyar reál GDP 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet - rögzíti a kiindulási állapotot a Bizottság előrejelzése. Az elemzés rámutatott, hogy miközben az ipar és a szolgáltató szektor támogatta a bővülést, a mezőgazdaság teljesítménye az elhúzódó nyári aszály miatt visszaesett.

Az állami fejlesztések visszafogása következtében a beruházások idén még zsugorodnak, 2027-ben és 2028-ban azonban már 2,8, illetve 2,9 százalékos gazdasági növekedés várható. A beruházási kedv javulását a kedvezőbb üzleti hangulat és a csökkenő magyar kockázati felár mellett az is segíti, hogy a jogállamisági reformok nyomán újra megnyílik a hozzáférés az uniós forrásokhoz. A kivitelt az új autóipari összeszerelő üzemek fűtik majd, ám a külföldi vállalatok profitrepatriálása miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan negatív marad.

A feszes munkaerőpiac eközben várhatóan továbbra is erős bérdinamikát eredményez, bár a nominális bérek növekedési üteme az idei, mintegy 10 százalékos szintről 2027-re 6,8 százalékra lassulhat, ahogy kifut a közszférabeli béremelések és a 11 százalékos minimálbér-emelés hatása. A foglalkoztatottság idén 0,4 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta pedig a jelenlegi 4,6 százalék körüli szintről 2028-ra 4 százalékra süllyedhet.

Az erősödő forintárfolyam és az átmeneti kormányzati árszabályozások hatására a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szeptemberre 2,1 százalékra esett vissza, és az egész évben pedig 2,2 százalék körül alakulhat.

Az infláció azonban jövőre az energia- és élelmiszerárak emelkedése, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának év végi növelése miatt 3,4 százalékra gyorsulhat, majd 2028-ban – az ETS2 kvótarendszer energiaár-növelő hatása ellenére – a szolgáltatások drágulásának enyhülésével 3 százalékra mérséklődhet.

További kiigazítás nélkül 5 százalék felett ragadhat a hiány

Az államháztartási hiány a tavalyi 4,7 százalékról idén várhatóan drasztikusan, a GDP 7,3 százalékára nő, mivel az állami kiadások GDP-arányos szintje 51,6 százalékra emelkedik.

A költekezést a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése és az új lakástámogatások mellett olyan, a GDP 1,5 százalékát kitevő egyszeri tételek duzzasztják, mint a fegyveres testületeknek kifizetett fegyverpénz, a két uniós bírósági ítélet miatti adó-visszatérítés, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hiteleiből finanszírozott beruházások. Eközben a bevételi oldalt gyengítette az édesanyák személyijövedelemadó-mentességének kiterjesztése és a családi adókedvezmény növelése, így az idei költségvetési politika erőteljesen expanzív.

Az Európai Bizotság várakozásai szerint azonban a fiskális irányvonal 2027-től szigorúvá válik, így az egyszeri kiadások kifutásával és a valamennyi minisztériumot érintő kiadáscsökkentésekkel a kormány várhatóan a GDP 5,2 százalékára tudja leszorítani majd a deficitet.

A bevételi oldalt a GDP 0,6 százalékának megfelelő új intézkedéscsomag erősíti, amely magában foglal egy új vagyonadót, továbbá a társasági adó, valamint a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójának emelését. Emellett 2027-re is meghosszabbítanak több ágazati különadót, és felfüggesztik az anyák szja-mentességének további fokozatos kiterjesztését. Ezen lépések célja, hogy ellensúlyozzák az újabb, a GDP 1,5 százalékát kitevő kiadásnövelő tételeket, köztük a közszféra béremeléseit, a magasabb családi pótlékot, az alacsony keresetűek szja-csökkentését és a nyugdíjemeléseket. A kamatkiadások GDP-arányos csökkenését segíti, hogy az állampapírhozamok a 2026. áprilisi választásokat megelőzően mérséklődtek, és azóta is ezen az alacsonyabb szinten maradtak.

A szigorítás ellenére a költségvetési hiány 2028-ban is magas, a GDP 5,3 százaléka maradhat, amit részben az ágazati különadók kivezetésével magyaráz a Bizottság előrejelzése.

A tartósan magas deficit és a felvett RRF-hitelek miatt a GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,4 százalékról 2028-ra 78,2 százalékra emelkedik, még úgy is, hogy a forint közelmúltbeli erősödése nyomán a devizaadósság átértékelődése idén némileg fékezi a mutató növekedését.

Forrás: Megjött az Európai Bizottság ítélete Magyarországról: kellemetlen meglepetés jöhet a 2028-as deficitben - Portfolio.hu