"Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe" - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adtak ki. Ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését." Mindeközben a tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. "Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti". Összességében tehát a jegybank közleményének kulcsmondatai közül kikerült a tartósan szigorú kondíciók fenntartása, helyette pedig bekerült a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulása, ami azt sejteti, hogy az MNB a következő időszakban az irányadó, 18%-os kamatszint mérséklésében gondolkodhat, ha tartós javulást érzékelnek, mindeközben azonban a tartalékrendszer változtatásával igyekszik tovább erősíteni a transzmissziót.
Az MNB közleménye alapján a jegybank a mai napon átalakította a tartalékrendszert, hogy a bankokat a nagyobb igénybevételre ösztönözze, miközben a közlemény végéről kikerült az a kulcsmondat, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges az infláció letöréséhez. Úgy tűnik tehát, hogy a jegybank rövid távon tovább szeretné erősíteni a monetáris transzmissziót, miközben fél szemmel már az inflációs fordulatra és a kockázati megítélés javulására figyel, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy az egynapos betéti eszköz (18%-os irányadó kamat) kondícióját változtassa. Ez azonban nem tükröződött vissza Virág Barnabás MNB-alelnök nyilatkozatából, aki szerint héják köröznek az MNB felett, vagyis a kamatok mérséklésére még várni kell.
Az MNB közleménye hangsúlyozza, hogy "a hazai pénzpiaci folyamatok az elmúlt időszakban stabilan alakultak. A jegybanki lépések, köztük elsősorban a diszkontkötvény rendszeres alkalmazása, helyreállították a swappiac egyensúlyát, amelynek eredménye egyértelműen megmutatkozik a forint árfolyamának stabilizálódásában".
Az MNB közleménye szerint (kiemelések tőlünk) a "Monetáris Tanács a tartalékráta emelésével és a kamatozás átalakításával tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásra gyakorolt hatását. Januári ülésén döntést hozott arról, hogy a kötelező tartalékráta április 1-jei hatállyal 10 százalékra emelkedik. A Tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti".
Az MNB hangsúlyozza, hogy "a monetáris transzmisszió erősítése mellett a jegybank a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében a következő időszakban is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, emellett továbbra is rendelkezésre áll az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igény kielégítésében".
A Monetáris Tanács megítélése szerint a 13%-os alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A közlemény kiemeli, hogy "az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe."
Mindez tehát azt jelenti, hogy az MNB az elmúlt hónapokban bevezetett intézkedések hatására úgy értékeli, hogy javult a monetáris transzmisszió, ennek következményeként a kamatok közelebb kerültek az irányadó, 18%-os kamatszinthez (amit naponta határoznak meg), azonban ennél is tovább szeretnék javítani a monetáris transzmissziót. Ennek eszköze most a tartalékrendszer átalakítása, miszerint a választható tartalékra nem 13%-os, hanem 18%-os kamatot fizet.
A kérdés már csak az, hogy meddig lesz 18%-os ez a kamatszint. A közlemény végéről ugyanis kikerült az a korábbi hónapokban megszokott mondat, miszerint "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését". Ehelyett már azt írják hogy "az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe." A kérdés most az, hogy mikor értékeli tartósnak a javulást az MNB, ugyanis ez nyithatja meg a teret a 18%-os kamat vágásának irányába.
Úgy tűnik, a jegybank az inflációval kapcsolatban optimistább, mint korábban. Értékelésük szerint 2023 januárjában az éves összevetésben számított infláció 25,7, míg a maginfláció 25,4 százalék volt. Az infláció növekedéséhez leginkább az üzemanyagok áremelkedése járult hozzá. A beérkezett adat megfelelt a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének. Kiemelik:
Januárban az élelmiszer-infláció gyorsulása megállt, a termékkörön belül mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe enyhén mérséklődött.
A piaci szolgáltatásokat a korábbiaknál lényegesen magasabb év eleji átárazások jellemezték, azonban ehhez döntően két szektor, az egészségügyi és a telekommunikációs szolgáltatások járultak hozzá. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.
A dezinflációs hatások a következő hónapokban tovább erősödnek, az infláció fordulatát okozva.
- írja a jegybank, amely a fentiek alapján egyértelműen az infláció mérséklődésére számít.
A következőkben pedig sorolják, hogy milyen tényezők segíthetik mindezt. "A világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjük alá csökkentek. Emellett a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása, valamint a tavaszi hónapoktól a bázishatások kifutása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében fokozatosan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba" - írja az MNB. (A jegybank toleranciasávja 2-4% közötti infláció.)
A forint árfolyama nem reagált egyelőre érdemben az MNB közleményére és a jegybank alelnökének szavaira. A tartalékrendszer átalakítása (javuló transzmisszió) és Virág Barnabás nyilatkozata (héják köröznek az MNB felett) alapján a forint akár tovább is erősödhetne. Ugyanakkor a közleményben leírt dezinflációs folyamat, ami elemzők szerint megteremtheti a lehetőséget a kamatok mérséklésének, illetve a közlemény végéről kikerülő tartósan szigorú kondíciók fenntartásának kérdése éppen ellentétes irányba, nem héja, hanem galamb irányba mutathat. A nagy kérdés mostantól az lesz, hogy az MNB mikor értékeli tartósnak a folyamatok javulását, ami megnyitná a teret a 18%-os ráta mérséklésére. Virág Barnabás szavai alapján azonban erre még minden bizonnyal várni kell, így a márciusi ülésen még nincs sok esély a vágásra.
Forrás:Megérkezett az MNB kamatdöntést követő közleménye - Portfolio.hu