Várhatóan újabb 100 bázisponttal 13 százalékra csökken az irányadó kamat a Monetáris Tanács keddi ülése után – mondták a Portfolio által megkérdezett szakértők. Vagyis majdnem egy évig tartott „ledolgozni” a tavaly októberi 500 bázispontos kamatemelést, amire az árfolyamválság elkerülése miatt volt szükség. A nagy kérdés, hogy innen hogyan folytatja az MNB októbertől, akár erről is további információkat kaphatunk kedden.
Elbúcsúzhatunk a kettős kamatrendszertől
Egy évvel ezelőtt szeptember végén az MNB Monetáris Tanácsa 13 százalékon lezárta a kamatemelési ciklust, azonban a forint fékezhetetlen gyengülése miatt három héttel később azonnali 500 bázispontos kamatemelésre volt szükség. Az elmúlt napokban a gazdaságpolitika több irányítója is elmondta, hogy egy évvel ezelőtt az árfolyamválság küszöbén volt Magyarország, ami akár egy államcsőd felé is lökhette volna, ha nem kezelik megfelelően a helyzetet.
A 18 százalékos irányadó kamatot egy új eszköz bevezetésével oldotta meg az MNB, hiszen átmenetileg nem az alapkamat, hanem az egynapos betéti ráta lett az irányadó. Ez egészen idén májusig maradt is 18 százalékon, majd azóta havi 100 bázispontos ütemben csökken.
A jegybank már korábban előre vetítette, hogy a keddi ülésen újabb 100 bázispontos csökkentés jöhet, vagyis az lenne a meglepetés, ha nem így történne. Ez pedig azt jelentheti, hogy MAJDNEM EGY ÉV UTÁN ÚJRA ÖSSZEOLVADHAT AZ ALAPKAMAT ÉS AZ IRÁNYADÓ RÁTA.
A jegybank azt is beharangozta már, hogy a szeptemberi ülésen dönthetnek a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítéséről. Egyelőre nem tudni, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, de elképzelhető, hogy megszűnik az egynapos betéti kamat eddigi rendszere és újra az alapkamat lesz az irányadó, illetve tettek arra utalást, hogy akörül szimmetrikus lehet a kamatfolyosó. Vagyis szinte biztosra vehető, hogy mozgalmas lesz a keddi döntés, főleg úgy, hogy megjelenik a jegybank friss inflációs- és GDP-előrejelzése is.
Várhatóan elérkezik kedden a történelmi pillanat, amikor az irányadó kamat ismét effektívvé válik 13% százalékon – emelte ki kérdésünkre Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint az effektív kamatszintet illetően pont oda jutunk el idén szeptember végére, ahogy tavaly szeptember végén voltunk, és ahol a jegybank lezárni tervezte a kamatemelési ciklust. Szerencsére a makrogazdasági környezet és a kockázatérzékelés egészen más most: tavaly ilyenkor meredeken emelkedett az infláció, és csak körülbelüli sejtéseink voltak arról, hogy hol és mikor tetőzik, miközben a jórészt a felrobbant energiaárak miatt a külső egyensúlyi pozíciónk fenntarthatatlannak tűnő módon romlott.
Most az infláció már egy ideje csökkenő pályán van, a dezinfláció gyorsulhat is a negyedik negyedévben, miközben a külkereskedelmi mérlegünk az előzetes várakozásoknál jóval gyorsabb ütemben fordult többletbe, illetve javul. Ez utóbbinak a negatív olvasta, hogy nemcsak az energiaárak konszolidálódása, hanem a belső kereslet csökkenése is támogatja az egyensúlyjavulást, azaz a gyenge növekedésben fizetjük meg ennek az árát – tette hozzá Nyeste. Szerinte
mivel a kamatdöntés szinte biztosra vehető, a keddi ülésen a legnagyobb figyelmet a további kamatpályára vonatkozó kommunikáció, az új jegybanki előrejelzések és az eszköztár átalakítása keltheti.
Teljesen új eszköztár vagy csak finomhangolás?
Az Erste szakembere szerint fontos lesz még, hogy az alapkamat, mint újból effektív kamat mögé milyen instrumentumot rak a jegybank, előzetes információk alapján a döntéshozók továbbra is rövid lejáratú instrumentumban gondolkodnak. Az elkövetkező fél év érdekes kérdése lehet, hogy elérkezettnek látja-e a jegybank az időt a fő sterilizációs eszköz futamidejének hosszabbítására.
Az eszköztár átalakítását már előre vetítette Virág Barnabás alelnök a múlt heti közgazdász vándorgyűlésen. Az irányadó eszköz rövid (az alelnök szavai szerint praktikusan egynapos), betéti, vélhetően rendelkezésre állás-jellegű (azaz nem tender-jellegű) eszköz lehet, a kamatfolyosó pedig az irányadó kamat körül plusz-mínusz 100 bázispontos sáv lehet – írta Árokszállási Zoltán. Azaz az Equilor elemzője szerint az eddigi O/N fedezett hitel kamata 16,5%-ról 14%-ra, a O/N betét pedig 12,5%-ról 12%-ra csökkenhet. Mivel az eddigi effektív eszköz O/N volt, ezért az a logikus, hogy az új eszköz is ilyen futamidejű legyen, hiszen ezzel lehet leginkább biztosítani, hogy az alelnök által említett, a monetáris politika irányultsága szempontjából semleges irányú módosítás következzen be.
Kiss Péter szerint is az eszköztár átalakítása a legnagyobb kérdés a keddi döntés előtt, ő arra számít, hogy ezen a téren óvatosságra és fokozatosságra törekszik majd a jegybank, vagyis nem biztos, hogy rögtön egy forradalmian megújuló eszköztárat jelent be.
Úgy gondolom, hogy az előre megígért eszköztár-egyszerűsítés jegyében az egynapos betéti gyorstender kivezetésre kerül. Helyét pedig a tartalékszámla veszi át, tekintettel arra, hogy a jegybank az alapkamatot fizeti majd a túltartalékolásra is – tette hozzá Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Szerinte a legnagyobb kommunikációs kihívás ebben a tekintetben, hogy a külföldi befektetők számára egyértelművé tegye a jegybank, hogy az egynapos betéti gyorstender (most 14%) helyébe nem a sima egynapos tender (a kamatfolyosó alja, várhatóan 12 százalékon) lép, vagyis, hogy a szeptemberben várható döntés nem 200 bázispontos effektív kamatvágást jelent. A piacok általi rossz interpretáció ugyanis nagyon komoly turbulenciát hozhat a kamatpiacokon (swapok és FRA-k) és a forint is eladói nyomás alá kerülhet.
Hogyan tovább innen?
A legnagyobb kérdést jelenleg az adja, hogy mikor kezdi el a jegybank az alapkamat csökkentését – tette hozzá Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató szakembere. Kiemelte, hogy a 13 százalékos kamatszint régiós viszonylatban még mindig nagyon magasnak mondható, közel kétszerese a cseh vagy a lengyel értéknek. A jegybank helyzetét nehezíti, hogy a magas kamatszintek óriási extra terhet jelentenek a költségvetésnek, továbbá a hitelezést is jelentősen visszavetik, ami a csökkenő inflációval együttesen indokolná a monetáris lazítást, azonban érdemes más tényezőket is figyelembe venni.
Az év hátralévő részében csak 150-200 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, az elmúlt hetekben fokozódó szuverén kockázatok miatt – emelte ki Becsey Zsolt. Az Unicredit Bank elemzője szerint a költségvetés ingatag helyzete mellett a repülőtér belengetett megvásárlása aggaszthatja a befektetőket, illetve utóbbitól függetlenül egyre biztosabb, hogy az ország jövőre túlzottdeficit-eljárásba kerül, ami tovább fokozhatja az uniós forrásokkal kapcsolatos aggodalmakat.
Véleményem szerint a jegybank nyitva hagyja a lehetőséget arra is, hogy a következő hónapokban a beérkező adatok és információk fényében, agilisan döntsön. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a következő kamatvágás mértéke nem kőbe vésett és a tartástól az újabb 100 bázispontos kamatvágásig bármi beleférhet – véli Virovácz Péter.
A jövőbeli kamatpályára vonatkozóan konkrét iránymutatást nem várhatunk, a jegybank valószínűleg azt fogja hangsúlyozni, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, illetve az előttünk álló hónapokban a beérkező új adatok, információk alapján döntenek majd a lépések nagyságrendjéről (adatvezérelt) üzemmód. A lazítási ciklus új szakaszában pedig kiemelten fontos marad, hogy a kamatcsökkentések olyan ütemben menjenek végbe, amelyek nem veszélyeztetik a piaci stabilitást és az árfolyamot – tette hozzá Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.
Mi lesz így a forinttal?
Elvileg a vártnak megfelelő döntés nem kellene, hogy árfolyamreakciót okozzon, hiszen a piac is beárazta az alapkamat és az eddigi irányadó ráta összeolvadását. Elsősorban az MNB kommunikációja hozhat kilengéseket az árfolyamban, kérdés, milyen jövőbeli kamatpályát vetít majd előre a Monetáris Tanács.
Óvatosságra intheti az MNB-t az, hogy a lengyel jegybank vártnál nagyobb, 75 bázispontos kamatcsökkentése erőteljes gyengülést hozott a zloty árfolyamában. Jelenleg is magas volatilitás látható a forint árfolyamában, ami a csökkenő kamatszint és kedvezőtlen politikai hírek vagy makrogazdasági változások esetében a forint gyengüléséhez vezethet – véli Koncz Péter. A Századvég elemzője szerint ugyan a jegybanknak nincs árfolyamcélja, de az infláció elleni harc jegyében erősebb forintban lehet érdekelt.
Abban megosztottak az elemzők, merre mehet még a forint az év végéig, abban szinte mindenki egyetért, hogy az idei legerősebb árfolyamot már láttuk 370 alatt, ugyanakkor egyesek szerint akár újra a 400-as lélektani határ kerülhet fókuszba ősszel. Árokszállási Zoltán szerint például vélhetően már a leggyengébb forintárfolyamot is láttuk még az év elején, ugyanakkor a jelenlegi szintekről a 2023-as év végéig gyengülésre lehet számítani.
Forrás:Majdnem egy év kellett hozzá, de „helyreállhat a világ rendje” Magyarországon - Portfolio.hu