Mielőtt lízingelni szeretnénk, érdemes tájékozódnunk arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnünk, hogyan is vágjunk bele. Megijednünk nem kell, az alábbi interjúban Dömös Gábor, a Magyar Lízingszövetség Risk Bizottságának vezetője minden felmerülő kérdésre válaszol, mesél a bírálat szempontjairól és a felmerülő kockázatokról is, így a válaszok elolvasása után magbiztosan kezdhetünk bele a lízingbe.
A lízing – történeti okok és finanszírozási sajátosságai miatt is – alapvetően a kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozásának egyik legfontosabb módja. A könnyű hozzáférhetőség, az eszköz értékesítőjénél elindítható folyamat vagy a lízing tárgy fedezet volta is ezt hivatott szolgálni. Más finanszírozási módokhoz képest a lízing esetén az igény bejelentéstől az eszköz (lízing tárgy) átvételéig rövid idő telik el, kevés az ügyfél adminisztráció és hatékony a folyamat. Az önerő-futamidő-maradványérték háromszöge az igények és lehetőségek alapján paraméterezhető, ami szintén rugalmasságot eredményez.
Milyen feltételeknek kell megfelelnie a vállalkozásoknak a lízinghez, és mi alapján döntenek a lízingcégek?
A finanszírozhatóság egy bírálati, vagyis egy döntéshozatali folyamaton alapul. A feltételek között szerepel, hogy az adott vállalkozás pénzügyileg elég stabil legyen, azaz a lízingcég kockázatkezelői lássák azt, hogy az igénylő képes lesz a futamidő alatt fizetni. Lízingcégenként változik, hogy pontosan mit vizsgálnak. A döntési folyamat komplex, jellemzően minősítő modellekkel dolgoznak a finanszírozók. Ezek modellek alapján valószínűsítik, hogy mekkora egy ügyfélnél a nemteljesítés kockázata. A mutató számításánál szempont többek között, hogy egy vállalkozás mióta van a piacon, hány alkalmazottat foglalkoztat, mekkora az árbevétele, milyen kötelezettségei vannak, mennyire likvid. Ezek más és más súllyal szerepelnek a modellben. A végeredmény pedig egy darab szám, az ügyfél rating. Ez a döntéshozás egyik alapja.
Egy kockázatkezelő számára egy-egy lízingügyletnek három pillére van. Az első, hogy mit finanszíroz, azaz maga az eszköz. Ennél azt nézik, hogy az adott eszköz mennyire adható el, milyen a másodlagos piaca, milyen az avulása, mennyit ér majd. A másik az ügyfél pénzügyi helyzete: mennyire finanszírozható, milyen a minősítése. A harmadik pillér pedig maga a lízingkonstrukció. Azaz, hogy kinek, mit és hogyan finanszíroz a lízingcég.
A vállalkozások egyébként hogyan kerülnek a lízingcégekhez? Hogyan indul el a folyamat?
A lízingnél ez egy kicsit máshogy működik, mint egy bankhitel esetében. Az első lépés az, hogy egy adott eszközt szeretne egy vállalkozás beszerezni, ezért adott szállítóhoz vagyis az úgynevezett vendorhoz megy először. Jó esetben az adott szállító kapcsolatban van több lízingcéggel is és segít abban, hogy a cégek adjanak egy ajánlatot adott futamidőre és a kívánt önerővel, esetleg maradványértékkel vagy a nélkül. Az is előfordulhat, hogy egy adott cég bankjának van lízingcége, így az előbbin keresztül kér ajánlatot. Ha az ügyfél az ajánlatok közül kiválasztja a számára leg megfelelőbbet, ezt követően kezdődhet a hitelbírálati folyamat, amikor a szükséges dokumentumokat majd be kell nyújtani.
Általában mennyi ideig tart ez a folyamat?
Bírálati szempontból számos dokumentum online rendelkezésre áll, de vannak olyanok, amiket az ügyfélnek kell összeszedni. A folyamat hosszúsága függ attól is, hogy milyen eszközt szeretne valaki beszerezni. Minden lízingcégnek vannak sztenderd folyamatai, amelyeknek az a célja, hogy az ügyfeleket minél hamarabb kiszolgálják. Általában 24-48 órán belül döntés születik arról, hogy valaki finanszírozható-e, sőt személygépkocsinál ennél rövidebb idő a megszokott. Ezután indulhat a szerződéskészítés, és akár egy héten belül hozzájuthat valaki az eszközhöz. A sztenderd eszközök – leginkább azok tekinthetők ilyennek, amelyek négy keréken gurulnak, például a kishaszon-gépjárművek vagy személygépjárművek – esetében lehet a leggyorsabb a folyamat. Utánuk jönnek a mezőgazdasági eszközök, az építőgépek, az anyagmozgató eszközök. Vannak olyan lízingcégek, amelyek nagyhaszon-gépjárművek esetében alakítottak ki ilyen sztenderd folyamatokat. A repülőgép,- hajó, - és jachtfinanszírozás például általában nem számít sztenderd folyamatnak.
Mi a helyzet több eszköz vagy éppen egy nem sztenderd eszköz lízingelése esetén? Hogyan változik ez a folyamat?
Az is előfordulhat, hogy egy vállalkozás több eszközt lízingelne, de minden eszköz a hitelezhetőségi limitbe nem fér bele. Ebben az esetben bizonyos eszközök beszerzésével várni kell vagy valamilyen kompromisszumot találni. Nagyobb beruházásnál az eszköz beszerzése tarthat sokáig, de kockázatkezelési szempontból a döntés gyorsan megszületik. Ilyen esetekben az is előfordulhat, hogy egy keretet határoz meg a lízingcég, amiből gazdálkodni lehet.
Nem sztenderd eszköz beszerzése esetén a lízingcégek az ügyféllel történt megbeszélés alapján alakítják ki azt a konstrukciót, amelyre ajánlatot tudnak tenni. Ebben az esetben nem feltétlenül találkozik elsőre az ügyfél elvárása és a finanszírozó feltétel rendszere, ezért az ügyfélnek mérlegelni kell, hogy a beruházási tervét tudja-e az elérhető finanszírozási feltételekhez igazítani. Egyébként az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak a finanszírozási konstrukciót kell csak módosítani nyílt végű lízingről zárt végűre.
Milyen kizáró tényezők vannak, mikor nem élhet valaki a lízinggel?
Ilyen többek között ha felszámolási vagy csődeljárás van a cég ellen, a kényszertörlés, az adószám felfüggesztése vagy törlése, illetve a KHR-listán van-e az adott cégnek aktív, 30 napot meghaladó késedelme. Ilyen ok lehet még a veszteséges gazdálkodás vagy a negatív, illetve a törvényi előírásoknál alacsonyabb saját tőke is. Ebben az esetben nagyon eltérő a gyakorlat a cégek között: kezességvállalás esetén például lehet, hogy átmegy az ügylet. Megoldás lehet az is, hogy az ajánlatadás előtt, az előminősítés során bevonják a kockázatkezelőt a folyamatba, hogy minél előbb születhessen meg a pozitív döntés.
Kockázati szempontból van különbség a különböző lízingkonstrukciók között?
Általánosságban elmondható, hogy a zárt végű pénzügyi lízing egy alacsonyabb kockázatú konstrukció, mint például a nyílt végű pénzügyi lízing. Azt is tudni kell, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing szerződés lejáratakor az ügyfélnek vevőkijelölési joga van, azaz az eszköz értékesítésével is kell foglalkoznia a lízingcégnek, illetve ha a vevő nem él vevőkijelölési jogával, akkor vevőt is keresnie kell az eszközre. Ezzel szemben a zárt végű lízing esetében a futamidő végén automatikusan tulajdonjogot szerez az ügyfél.
Vannak ágazatspecifikus jellemzők, azaz, hogy bizonyos ágazatban tevékenykedő vállalatok, milyen lízingkonstrukciót kérnek leginkább?
Vannak. A mezőgazdaságban az őstermelők, vállalkozók esetében például a kölcsön és a zárt végű pénzügyi lízing a leggyakoribb. A nagyhaszongépjármű-finanszírozás esetén általában a nyílt végű pénzügyi lízing. Ezek pedig jól mutatják az adott ágazat teljesítő képességét: minél zártabb egy konstrukció, annál erősebb tud lenni az adott ágazat és, a szereplői is annál jobbak, akár minősítés szempontjából is. Termelőeszközöknél általában zárt végű konstrukcióról beszélhetünk, az építőiparban szintén.
Mi történik, ha kár keletkezik a lízingelt eszközben?
Minden finanszírozott eszköz esetében kötelező a vagyonbiztosítás vagy casco kötése. Ha az eszközben kár keletkezik vagy megsemmisül, akkor a lízingtársaságot kártalanítja a biztosító. Az ügyfélnek ebben az esetben annyi a dolga, hogy az önerőt kell megfizetnie.
ÖSSZEGZÉS:
A lízing feltétele, hogy az értinett vállalkozás pénzügyileg elég stabil legyen, azaz a lízingcég kockázatkezelői lássák azt, hogy az igénylő képes lesz a futamidő alatt fizetni. Kizáró ok lehet, ha felszámolási vagy csődeljárás van a cég ellen, valamint a kényszertörlés és az adószám felfüggesztése vagy törlése. A lízingcég továbbá figyelembe veszi azt is, hogy a KHR-listán van-e az adott cégnek aktív, 30 napot meghaladó késedelme. A zárt végű pénzügyi lízing alacsonyabb kockázatú konstrukció, mint például a nyílt végű pénzügyi lízing, így összességében elmondható, hogy a különböző lízingkonstrukciók esetében más-más kockázatelemzési szempontokat vesz figyelembe a lízingcég.