Amúgy sem lett volna unalmas, de az utóbbi hetek pénzpiaci feszültségei külön izgalmat adnak az MNB keddi kamatdöntő ülésének. Az amerikai és európai bankszektorral kapcsolatos fejlemények érezhetően elodázták a magyar kamatcsökkentés megkezdését az elemzők szerint, a többség már csak a második negyedévben vár csökkenést a 18 százalékos irányadó kamatban, mely messze a legmagasabb a régióban. Ráadásul az elmúlt két hét bebizonyította, hogy megint fokozottan kell szem előtt tartani a forint árfolyamát és az inflációs kilátásokat, vagyis nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács, mely kedden akár egy újoncot is avathat.
A döntés most is borítékolható
Az szinte biztosra vehető, hogy a keddi ülésen sem változik majd a 13 százalékos alapkamat, illetve a kamatfolyosó két széle, sőt várhatóan a 18 százalékos irányadó kamat változtatására sem tesz utalást a Monetáris Tanács. Pedig hónapok óta várja a piac, hogy előbb-utóbb elkezdődjön az irányadó kamat és az alapkamat összezárása, de
MOST ÚGY TŰNIK, HOGY AZ UTÓBBI HETEK BANKPIACI FESZÜLTSÉGEI MIATT EZ MÉG VÁRAT MAGÁRA.
A Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül változatlan kamatkondíciókra számítanak. Kicsit az év végi várakozások is feljebb kerültek, vagyis az eddig vártnál talán lassabb kamatcsökkentésre számítanak a szakemberek, ugyanakkor ez többnyire inkább még csak felfelé mutató kockázatokban jelenik meg. A következő hetek érdekes kérdése az lesz, hogy az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse megmentése után mekkora hullámokat vet még a feszültség. Amíg ugyanis ennyire törékeny a hangulat, addig nehéz lenne belekezdenie a lazításba a jegybanknak.
Persze így is lesznek izgalmai a keddi ülésnek, az egyik ilyen, hogy érkezik a friss inflációs- és GDP-prognózis. Nagyon jelentős változásra ebben nem lehet számítani, hiszen az utóbbi három hónap sok új fejleményt még nem hozott, az MNB várhatóan azt hangsúlyozza majd, hogy januárban tetőzhetett az infláció, és innen fokozatos lassú csökkenés jön.
Az ülés másik érdekessége, hogy akár újoncot is avathat a Monetáris Tanács. Múlt csütörtökön lejárt ugyanis Parragh Bianka hatéves mandátuma. Hivatalosan egyelőre nem tudni, ki lesz az utód, sajtóhírek szerint Búza Éva és Kovács Zoltán kerülhet be a tanácsba. Kettejük közül az egyikük akár már most szavazhat, míg a másik jelöl Kocziszky György helyét veheti át április 6-a után. A parlament gazdasági bizottsága hétfő reggel hallgathatja meg a jelölteket, majd akár már délután le is tehetik az esküt, így elviekben a keddi ülésre az egyikük már teljes jogú tagja lehet a Monetáris Tanácsnak.
Nem indokolt még a kamatok változtatása, az MNB közleménye pedig az óvatosságot hangsúlyozhatja, tekintve az elmúlt hetekben külső tényezők által okozott forint-turbulenciát – emelte ki kérdésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A legutóbbi ülés óta beérkezett makrogazdasági adatok alapvetően nem rajzolták át a makrogazdasági helyzettel és kilátásokkal kapcsolatos képet. A gazdaság az első negyedévben is recesszióban marad, miközben az infláció bár a januári csúcsról lefele indult, még mindig extrém magas szinten áll, és szerkezete sem teljesen megnyugtató – véli Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője kiemelte, hogy az infláció februári lassulása néhány termékkategóriának volt betudható, továbbra sem mondható robosztusnak és kiterjedtnek a dezinfláció.
Az alapkamat csökkentése ilyen körülmények között még hosszú hónapokig nem lesz napirenden - emeli ki.
Az elmúlt nagyjából két hét ismét bebizonyította, hogy az extrém magas kamatkörnyezet ellenére a forint továbbra is rendkívül sérülékeny, amennyiben a globális kockázatkerülés felerősödik – mutatott rá Virovácz Péter. Hiába tehát az inflációs fordulat és a külső egyensúly kezdődő javulása, a globális pénzpiaci bizonytalanság és a küszöbön álló új tartalékolási rendszer miatt aligha látunk bármilyen fordulatot. Ennek fényében változatlan maradhat nem csak a kamatkörnyezet, de az előretekintő iránymutatás és általánosságban a jegybanki hangvétel is – tette hozzá az ING Bank szakembere.
VIROVÁCZ SZERINT IZGALMAS LEHET A KÉT TAGJELÖLT MAI MEGHALLGATÁSA IS, HA UGYANIS ŐK A JEGYBANK ÁLTAL EDDIG HANGOZTATOTTNÁL LAZÁBB HANGNEMET ÜTNEK MEG, AKKOR AZT A PIAC KÖZELGŐ FORDULATKÉNT ÉRTELMEZHETI.
Két izgalmas kérdésre keressük majd a választ a kamatdöntést követően: hogyan építi be a jelenlegi pénzügyi stabilitási aggodalmakat a jegybank az előretekintő iránymutatásába (ha egyáltalán), és mit mond a később megjelenő friss inflációs jelentés a várható inflációs pályáról és kockázati forgatókönyvekről – véli Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.
Az MNB feltehetően szigorú üzeneteket küld továbbra is piacnak és a korábban kommunikált fontos kockázati faktorok tartós javulásának fontosságát hangsúlyozza továbbra is. Továbbra is érdekes a külső kockázati faktorok közül az, hogy a nagy jegybankok kamatemelési pályája végül hol és mikor tetőzik – tette hozzá a fentiekhez Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte
lassan már jó lenne valami iránymutatás arról, hogy a normalizációról milyen elgondolásai vannak a jegybanknak.
Erre egy negyedév végi ülés az új előrejelzések birtokában elméletileg jó alkalom lehetne, bár a jegybank valószínűleg tartózkodik attól, hogy a mostani bizonytalan környezetben – a fennmaradó szigoron kívül - bármilyen erős iránymutatást tegyen.
Mikor jöhet az első kamatvágás?
A következő lényeges kérdés az lehet, mikor csökkentheti az irányadó kamatot a jegybank. Ez valószínűleg elsősorban azon múlik majd, mennyire lesznek tartósak a most látható piaci feszültségek. Korábban az elemzők többsége már azt várta, hogy március végére eljutunk oda, hogy akár el is kezdheti a lazítást az MNB,
MOST AZONBAN SZINTE MINDENKI A MÁSODIK NEGYEDÉVRE TESZI ENNEK LEGKORÁBBI IDŐPONTJÁT.
Eddig még óvatos utalás sem hangzott el azzal kapcsolatban, mikortól és milyen ütemben közelítheti az irányadó kamat az alapkamatot, várhatóan a mostani feszült piaci helyzetben sem lesz annyira merész az MNB, hogy egyértelmű elköteleződést tegyen ezzel kapcsolatban.
Vagyis a mostani alapfeltevés, hogy a második negyedévben elkezdhet csökkenni az irányadó kamat, majd a harmadik-negyedik negyedévben össze is érhet a két ráta. Ez azonban azt feltételezi, hogy nem lesznek komolyabb fennakadások a bankrendszerben, a mostani feszültség csak átmeneti lesz.
Isépy Tamás, a Századvég elemzője most úgy gondolja, hogy májusra tolódhat az irányadó kamat első csökkentése a forint sérülékenysége miatt. Elvileg néhány tényező javulása már most is adna erre lehetőséget, azonban a jegybank számára kulcsfontosságú a stabilitás fenntartása és a volatilitás csökkentése.