Júniusban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is visszaesett az előző hónaphoz képest, vagyis gyengén zárta az első fél évet a magyar gazdaság - derül ki a KSH ma megjelent adataiból. Szerencsére mindkét esetben egy növekvő trenden belül látunk korrekciót, így nem kell temetni a növekedést.
Az ipari termelés volumene 1,4%-kal maradt el az előző havitól. Bár az éves alapon számolt növekedés ütem 10,1%, ez megtévesztő, mert nagy része a munkanap-hatásból adódik, ettől szűrve 4,1%-os a bővülés. Az ipari recesszió 2025 közepén ért véget, majd az év második felében fordult lassan növekedésbe, idén már néhány hónapban kifejezetten szép lendületet produkált.
A növekedés alapja nagyrészt az AI-adatközpontokhoz történő beszállítás, kisebb részben a strukturális átalakuláson átment járműipar magára találása. Éppen ezért a ma megjelent júniusi adatba nem érdemes belelátni ipari visszaesést, de kicsit vissza lehet venni a nagyon látványos dinamizálódást előrevetítő forgatókönyvekből. Az idén várhatóan 3-5 százalékkal növekedhet összességében az ipar, amely azért a második negyedévben is már pozitívan járult hozzá a GDP-növekedéshez.
Ez az év egészére is igaz lehet majd, és ezzel egy rég elvesztett növekedési motort kap vissza a magyar gazdaság.
A részletes ipari adatok csak a jövő héten érkeznek, addig a KSH egymondatos magyarázatára hagyatkozhatunk, ami szerint a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a villamos berendezés gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be. Ezek az információk egybeesnek az eddig is látott szerkezeti képpel, ami megerősíti, hogy nincs szó fordulatról, még ha a júniusi adat nem is lett erős.
A kiskereskedelmi forgalom friss adata nagyjából hasonló helyzetet mutat. A 0,3%-os havi alapon számolt visszaesés nem szép, ráadásul a második negyedévben két mínuszos hónap is volt. Ennek ellenére a növekedési trend megtöréséről (amint az alábbi ábránkon látszik) nem érdemes beszélni, ezt mutatja, hogy éves alapon még így is összejött egy visszafogott 3%-os bővülés.
A kiskereskedelmi forgalom évek óta a lakosság teljes fogyasztásának dinamikájától elmaradó ütemben bővül, vagyis a visszafogott növekedésnek elsősorban nem konjunkturális, hanem belső szerkezeti okai vannak: az emberek szolgáltatásokra és nehezebben megfigyelhető online vásárlásokra költik a pénzüket, és a jövedelemnövekedésnek csak kis része csapódik le a fizikai boltokban.
A képet tovább javítja, hogy a lassulás elsősorban az üzemanyag-forgalom visszaesésére vezethető vissza. Ez rávilágít, hogy az előző hónapok magasabb kiskereskedelmi dinamikája eleve a védett ár okozta torzításból fakadt, nem pedig fundamentális okokból.
Összességében tehát a júniusi gyengébb adatok nem jelentnek tragédiát, de azért mutatják, hogy a magyar gazdaság meginduló növekedése még törékeny. A második negyedéves GDP-növekedés (amelyben a mostani két gazdasági terület júniusi teljesítménye is benne van) kissé elmaradt a várakozásoktól és az első negyedéves ütemtől. Emögött főként a gyenge agráreredményeket lehetett sejteni, ami mivel időjárásfüggő, jobb színben tünteti fel a második negyedév kisebb lendületét. A mai adatok azonban figyelmeztetnek, hogy más okai is lehetettek a lassulásnak.
Ezzel együtt a 1,5-2 százalék közötti GDP-növekedési prognózisok továbbra is tarthatónak tűnnek 2026-ra.
Forrás: Gyenge adatok érkeztek a magyar gazdaságról - Portfolio.hu