Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.
Globalizáció és a termelési folyamatok széttagoltsága: a globális értékláncok
A közgazdász hallgatók tanulmányaik során megtanulják, hogy két ország közötti kereskedelem mindkét fél számára előnyös, még abban az esetben is, ha az egyik fél egyetlen egy termék esetében sem képes hatékonyabban termelni a másiknál. Ekkor a kevésbé hatékony félnek annak a terméknek a gyártására kell specializálódnia, amiben kevésbé rossz, a másik félnek pedig arra, amiben még jobb. Így határozható meg, hogy melyik félnek melyik termék esetében van komparatív előnye. Végül, a termékek cseréje révén bebizonyítható, hogy mindkét fél magasabb szintű jólétet könyvelhet el. A külkereskedelem azonban számos negatív hatással is együtt jár, növelheti például az egyenlőtlenségeket a társadalom különböző rétegei között. Azok a munkavállalók, akiknek a termékeit a külkereskedelem erősödése miatt külföldről szerzik be, elveszíthetik az állásukat. Munkanélküliség alakulhat ki, amit csak átképzéssel és új foglalkozás elsajátításával lehet enyhíteni.
A 20. század második felében kialakult gazdaságpolitika fontos eleme volt a külkereskedelmi kapcsolatok felerősítése. A külkereskedelemben rejlő gazdasági növekedési lehetőségeket igyekeztek minél jobban kihasználni, az akadályozó tényezőket pedig leépíteni. Ennek hatására különféle szabadkereskedelmi egyezmények és vámunió jött létre (például az Európai Unió), de a közös valuta (például az euró) használata is többek között ezt a célt szolgálta.
A SZABADKERESKEDELEM ELŐNYEIT KIHASZNÁLVA, A VÁLLALATOK A TERMELÉSI FOLYAMATOKAT SZÉTDARABOLTÁK, BIZONYOS RÉSZEIT KÜLFÖLDRE HELYEZTÉK ÁT.
Azokat a gyártási tevékenységeket, amelyek például munkaigényesek voltak, olyan helyre költöztették, ahol olcsóbb a munkaerő. Ezáltal költséget takarítottak meg, hatékonyabbá vált a működésük és magasabb profitot érhettek el. Összeszerelő szalagok mellett dolgozni nem igényel túlságosan speciális tudást, ezért ezeket a gyárakat ott hozzák létre, ahol alacsonyabb bérek mellett lehet alkalmazni a szalagok mellett dolgozó munkásokat. Egy autót összeszerelni olcsóbb Magyarországon, mint Ausztriában vagy Németországban.
Korábban a külkereskedelem alapvetően a késztermékek exportálását és importálását jelentette. Ezek olyan termékek, amelyeket a háztartások és a hétköznapi emberek használnak fel, ők fogyasztják el. A vállalatok optimalizálási folyamata viszont ahhoz vezetett, hogy egyre nagyobb arányban szerzik be külföldről a késztermékek előállításához szükséges alapanyagokat és alkatrészeket. Például az alacsonyabb béreket kihasználva bizonyos termelési folyamatokat külföldre helyeztek át, ezért ezeket az alkatrészeket onnan kell exportálják, hogy a készterméket előállítsák. Tehát a külkereskedelem szerkezetében belül egyre fontosabbá vált az alkatrészek, alapanyagok, különböző inputok részesedése. Ennek is köszönhető, hogy egyre erősebbek a külkereskedelmi kapcsolatok az országok között. Ezen a ponton érkeztünk el a globális értékláncok fogalmához. Mit is jelent tulajdonképpen a globális értéklánc kifejezés? A globális értékláncok a termelés több országon átívelő folyamatának eredménye, melynek következtében a késztermék előállítását különböző országokban végzik, az egyes országok saját komparatív előnyeinek kihasználása mellett.
A globális értékláncok bonyolultságát jelzi, hogy a késztermékhez szükséges alkatrészeket számos országból kell beszerezni, továbbá az alkatrészek előállításához is szükség lehet még apróbb alkatrészek vagy alapanyagok beszerzéséhez, a folyamat pedig a termelési fázisok széttagoltságával csak egyre hosszabbá válik. Ha pedig a folyamat bármely pontján probléma merül fel és nem lehet legyártani egy szükséges alkatrészt, akkor az egész gyártási folyamat megakadhat és a késztermék gyártása sem történik meg. Mivel ezek a beszállítói-értékesítési kapcsolatok határokon átívelők, ezért a világ egy adott országában fellépő természeti katasztrófa, járvány vagy háború, a globális értékláncok megakadásán keresztül az egész világgazdaságra képes hatást gyakorolni. Továbbá, a kapcsolatok erősödésével a negatív hatások terjedése is intenzívebbé válik. Részben ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években gyakrabban tapasztaljuk meg ezeket a negatív következményeket.
Tajvan súlya a világkereskedelemben
2020-ban a globális külkereskedelem értéke 16 700 milliárd USA dollár volt, amelyből Tajvan 374 milliárd dollár értékben exportált (2,24%) és 259 milliárd dollár értékben importált (1,55%). Összességében ez nem tűnik meghatározó aránynak, azonban az ország lakosságához, valamint a gazdaság méretéhez képest már impozáns teljesítménynek tűnik. Ha megvizsgáljuk a világ legnagyobb exportőr és importőr országait, akkor az látható, hogy
TAJVAN A 10. LEGTÖBBET EXPORTÁLTA ÉS A 20. LEGTÖBBET IMPORTÁLTA A VILÁGON 2020-BAN.
A 23,5 millió fős népessége ellenére több terméket adott el külföldön, mint a 67 milliós népességet meghaladó Egyesült Királyság. Sőt, export és import oldalon is nagyobb külkereskedelmet folytat, mint Oroszország vagy Ukrajna. Az utóbbi hónapokban rendszeresen megtapasztalhatjuk, hogy az Oroszországot érintő szankciók, valamint az Ukrajnában zajló háború miatt nehezebbé és drágábbá vált bizonyos árucikkek beszerzése. Tajvan mindkét országnál többet kereskedik a világpiacon, amelyből arra lehet következtetni, hogy a globális kereskedelemre is nagyobb hatást gyakorolhat.
Tajvan a legnagyobb értékben Kína irányába adja el a termékeit, amely a teljes tajvani export kb. 28%-át (kb. 104 milliárd dollár) teszi ki. A második legfontosabb partnere az Amerikai Egyesült Államok (14,6%), a harmadik Hong Kong (13,3%), majd Szingapúr (6,6%), Japán (6,5%) és Dél-Korea (4,3%) következik. Az import esetében is hasonló a sorrend, a legtöbb terméket Kínából (23,5%), Japánból (16,5%), az Amerikai Egyesült Államokból (11,2%), valamint Dél-Koreából (6,73%) és Szingapúrból (4,3%) szerzik be. Hivatalosan Tajvan ma is Kínához tartozó területnek tekinthető, így nem meglepő, hogy Kínával a legerősebbek a kereskedelmi kapcsolatai, viszont az is látható, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak és más térségbeli államoknak is fontos kereskedelmi partnere. Úgy tűnik tehát, hogy Tajvan elsősorban a kelet-ázsiai országok és az Amerikai Egyesült Államok irányába képes közvetlenül továbbítani a negatív gazdasági hatásokat a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül.
További fontos kérdés, hogy milyen termékek exportálása specializálódott Tajvan, mekkora a világpiaci részesedése ezeknél a termékeknél, és mennyire épülnek be alkatrészként ezek a termékek más késztermékek gyártásába. Ezen tényezők együttes vizsgálata már érzékelhetővé teszi, hogy milyen hatással lenne Tajvan külkereskedelmének akadályozása a globális értékláncokra.
A legfontosabb exportcikk: integrált áramkörök
Tajvan legfontosabb exportcikke az integrált áramkörök, másnéven chipek. Ezen termékek exportja Tajvan teljes kivitelének a 36,9%-át jelenti, ami kiugróan magas aránynak számít. Ezt támasztja alá, hogy második legfontosabb exportcikk az irodai gépek alkatrészei, melynek részesedése csak 4,3%.
MEGVIZSGÁLVA TAJVAN LEGFŐBB EXPORTÁLT TERMÉKEIT ÖSSZESSÉGÉBEN AZ LÁTHATÓ, HOGY ELSŐSORBAN AZ ELEKTRONIKAI ÉS OPTIKAI ESZKÖZÖKRE, ILLETVE A MŰSORSUGÁRZÁSI ESZKÖZÖKRE SPECIALIZÁLÓDOTT.
Az integrált áramkörök (chipek) globális kereskedelmét vizsgálva szintén az látható, hogy Tajvan a világ legnagyobb exportőre. Az összes külföldön értékesített chip 20,7%-a érkezik Tajvanból, tehát minden ötödik legyártott chip itt készül. Ezek alapján nem meglepő, hogy a legnagyobb tajvani cégek szintén az integrált áramkörök és a félvezetők gyártásával foglalkoznak. Az iparág egyik legnagyobb szereplője, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co, amely kb. 65 000 embert foglalkoztat világszerte és többek között Shanghaiban is rendelkezik gyártókapacitással.
Az utóbbi években a chipek fontosságáról sokat lehetett hallani és olvasni. A számítógépektől és az okostelefonoktól kezdve számos elektronikai eszközön át az autógyártásban is rendkívül fontos alkatrész. Mi történne ezeknek a termékek gyártásával, ha esetleg elmérgesedne a helyzet Kína és Tajvan között és ennek következtében akadályozva lenne a tajvani export? Ebben az esetben arról lenne szó, hogy a világ egy adott pontján háború miatt zavarok lépnek fel a termelésben és/vagy a szállításban, ami miatt számos iparág által használt, rendkívül fontos alkatrész nem jut el a világ más országaiba, ahol emiatt szintén le kell állítani a termelést.
MIVEL AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK LEGNAGYOBB EXPORTŐRE TAJVAN, TOVÁBBÁ EZEKET A TERMÉKEKET SZÉLESKÖRBEN HASZNÁLJA MÁS IPARÁG IS, ÚJRA FELLÁNGOLNA A GLOBÁLIS PIACON A CHIPHIÁNY, AMELY A KÉSZTERMÉKEK PIACÁN, PÉLDÁUL AZ OKOSTELEFONOK VAGY A GÉPJÁRMŰVEK ESETÉN IS HIÁNYHOZ ÉS NÖVEKVŐ KÖLTSÉGEKHEZ VEZET.
Ugyan az európai országok esetében Tajvan nem tartozik közvetlenül a legfontosabb import partnerek közé, de az integrált áramköröket tartalmazó alkatrészeken és inputokon – másképpen fogalmazva a globális értékláncokon – keresztül, közvetett módon erős gazdasági hatások érhetik ezeket a gazdaságokat is.
Ha a termelésben ennyire alapvető alkatrész előállítása kevés ország vagy vállalat kezében összpontosul, akkor egy kulcsszereplő kidőlése után az egész világgazdaság jelentős károkat szenvedhet. Remélhetőleg a Kína és Tajvan közötti konfliktus csak egy hipotetikus eset marad, viszont ez egy újabb példa arra vonatkozóan, hogy egy-egy termék koncentrált termelése mennyire sérülékennyé teheti a világgazdaságot.
Forrás: Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak - Portfolio.hu