Mérföldkőhöz érkeztünk, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága ugyanis megszavazta a Bizottság azon javaslatát, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná az új benzines és dízel autók értékesítését az Európai Unióban. Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti céldátum végül elfogadására kerül. Szigorról ugyanis szó sincs, a konkrét 2035-ös céldátumért már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak a tervezhetőség érdekében az utóbbi időben. Egy sokkal szigorúbb, az autóipart nagyon nehéz helyzetbe hozó 2030-as céldátummal hatalmas lépést tehetett volna Brüsszel a klímasemlegesség elérésének irányába. Így viszont nem csak a hosszú távú célját sodorhatta veszélybe, hanem elnyújtotta a benzines és dízel autók haláltusáját is.
Tavaly júliusban tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazta. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges a korábbi szintek emelése, szigorítása. Így többek között kiderült az is, hogy
A BRÜSSZELI DÖNTÉSHOZÓK BETILTANÁK A BENZINES ÉS DÍZEL AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT 2035-TŐL.
Ezt megelőzően pedig jelentős szigorítást hajtanának végre, a jelenleg érvényben lévő 37,5 százalék helyett ugyanis 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkentenie a személyautók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es bázishoz képest az iparág szereplőinek. A teherautókkal szemben viszont valamivel megengedőbbek voltak a bürokraták, ezeknél a járműveknél csak 50 százalékos csökkentést várnak el a szén-dioxid-kibocsátás esetében.
AZ ÜGYBEN MÉRFÖLDKŐHÖZ ÉRKEZTÜNK, UGYANIS AZ EURÓPAI PARLAMENT KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK TÖRVÉNYALKOTÓI IS TÁMOGATTÁK A BIZOTTSÁG AZON CÉLKITŰZÉSÉT, AMELY 2035-TŐL GYAKORLATILAG BETILTANÁ AZ ÚJ BENZIN- ÉS DÍZELÜZEMŰ AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT AZ EURÓPAI UNIÓBAN.
Lényeges ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a Reuters beszámolója szerint a törvényhozók nem támogatták azt a javaslatot, amely a személyautók szén-dioxid-kibocsátása esetében további szigorítást irányozna elő ebben az évtizedben.
A szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályokkal egyértelmű helyzetet teremtünk az autóipar számára, egyben ösztönözzük az innovációt és a beruházásokat az autógyártók számára
- mondta Jan Huitema szakpolitika vezető törvényhozója a szavazás eredményével kapcsolatban.
Hogy pontosan megértsük Huitema kijelentéseit, érdemes elmondani, hogy a konkrét céldátum meghatározása fontos jelzés az autóipar számára, amelyet országok, piaci szereplők és különböző szervezetek régóta szorgalmaztak már. A szóban forgó 2035-ös céldátumnak köszönhetően ugyanis sokkal tervezhetőbbé válnak az egyes beruházások, a termékfejlesztések, valamint a különböző hajtásláncokkal szerelt modellek piaci be- és kivezetései. Továbbá felgyorsíthatja azt az átmeneti időszakot, amely során a tisztán elektromos meghajtású járművek kiszorítják a belsőégésű motorral szerelt társaikat az Európai Unió útjairól.
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának szavazása ugyan lezajlott, de hosszú hónapok fognak még eltelni addig, amíg konkrét döntés születik arról, mikor tiltsák be a belsőégésű motorral szerelt járműveket. Az Európai Parlamentnek is szavaznia kell a pontos határidőről, valamint az új személyautók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szigorúbb javaslatokról. Ezt követően pedig a törvényhozóknak és az EU-s tagállamoknak kell tárgyalniuk a végleges szabályokról.
Már a tagállamok és az autógyártók könyörögnek Brüsszelnek
A végeredmény viszont már most borítékolható: a döntéshozók simán meg fogják szavazni a 2035-ös céldátumot az új benzines és dízel autók betiltására, míg a tagállamok, függetlenül attól, hogy a gazdaságukban milyen jelentős súllyal szerepel az autóipar, szintén rábólintanak.
TERMÉSZETESEN MINDEZ NEM VÉLETLEN, A 2035-ÖS CÉLDÁTUMMAL BORZASZTÓAN ENGEDÉKENY BRÜSSZEL, ADDIGRA UGYANIS SZÁMOS TAGÁLLAM, FŐVÁROS ÉS VEZETŐ AUTÓGYÁRTÓ DEKLARÁLTAN MEGTILTJA AZ ÚJ BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL SZERELT AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT, BEHAJTÁSÁT, ILLETVE BEFEJEZI AZOK GYÁRTÁSÁT.
Legutóbb az Egyesült Királyság lepte meg a világot azzal, hogy a tervezettnél tíz évvel korábban, 2030-tól betiltja a kizárólag belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését. A britek egyértelművé tették továbbá, hogy a klímaváltozás ellen folytatott harcban a különböző hibrid hajtástechnológiák évei is meg vannak számlálva, ezeket a járműveket 2035-től nem lehet majd forgalomba helyezni a szigetországban. Ezzel olyan országok népes táborához csatlakozott, mint Norvégia, Dánia, Németország, Szlovénia, Svédország, Írország, Spanyolország vagy éppen Franciaország, amelyek szintén döntöttek már arról korábban, hogy száműzik a benzines- és dízel autókat a jövőben.
Egymás után jelentetik be a vezető autógyártók is, hogy száműzik a belsőégésű motorral szerelt járműveket a kínálatukból és kizárólag elektromos autók előállítására és értékesítésére fognak koncentrálni. Közéjük tartozik a Volkswagen csoport is, amely a legnagyobb szereplője az európai autópiacnak. A német autógyártó korábbi ígérete szerint 2035-től teljesen felhagy majd a benzines és dízel autók értékesítésével és kizárólag az elektromos autók fejlesztésére, gyártására és eladására koncentrál majd Európában.
Azt, hogy az elfogadásra váró céldátum mennyire megengedő, jól mutatja, hogy az utóbbi hónapokban már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak azért, hogy a brüsszeli döntéshozók mihamarabb döntsenek az ügyben és nevesítsék a 2035-ös céldátumot. Egy széleskörű iparági koalíció, amelynek a Ford és a Volvo is tagja, konkrétan arra kérte az Európai Uniót, hogy 2035-től minden új európai személygépkocsi és kisteherautó legyen zéró emissziós, továbbá a döntéshozók határozzon meg kötelező töltőinfrastruktúra-célokat. Ezek a szereplők azzal érveltek, hogy a pontos határidőre azért van szükség, mert csak így teljesíthető az EU által 2050-re előirányzott klímacél elérése. Számításaik szerint így elérhető lenne az, hogy az utolsó belsőégésű motorral szerelt személyautók és kisteherautók is eltűnjenek az Európai Unió útjairól. Az igazság viszont az, hogy Brüsszelnek sokkal szigorúbban kellett volna fellépnie, sokkal hamarabb be kellene tiltania a benzines és dízel autók eladását annak érdekében, hogy az annyira áhított klímasemlegesség elérhető legyen az évszázad közepére.
A brüsszeli „szigor” kevés lehet a nagy cél eléréséhez
Az utóbbi időben sorra születettek azok a döntések, bejelentések, megállapodások, amelyek a tervek szerint egyre közelebb viszik az Európai Uniót ahhoz a nagyszabású céljához, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezen az úton mérföldkőnek számít az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal, EGD), amely külön kitér arra, hogy a klímasemlegesség eléréséhez a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentésére van szükség 2050-ig.
A mostani döntéssel, illetve a 2035-ös céldátum várható bevezetésével egyáltalán nem borítékolható az EU hosszútávú céljának elérése, vagyis a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentése 2050-ig. A Boston Consulting Group szakértői ugyanis korábban arra a megállapításra jutottak, hogy ha
AZ EURÓPAI UNIÓ VALÓBAN SIKERREL AKAR JÁRNI, MIHAMARABB FEL KELL HAGYNI A BENZINES ÉS DÍZEL AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL, 2030-TÓL KIZÁRÓLAG ZÉRÓEMISSZIÓS JÁRMŰVEKET LENNE CSAK SZABAD ÉRTÉKESÍTENI.
Amennyiben ez megtörténne, az EU autóparkja sokkal gyorsabban cserélődhetne le és évekkel korábban elérhetővé válna az előirányzott 90%-os célérték. A Boston Consulting Group anyagában ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ilyen radikális átállás hatalmas terhet jelentene az autóipar számára és a megvalósításnak komoly korlátjai lehetnek.
VÉLHETŐEN UTÓBBI SZEMPONTOK IS FONTOS SZEREPET JÁTSZOTTAK ABBAN, HOGY A BRÜSSZELI DÖNTÉSHOZÓK HOSSZÚ ÉVEK VÍVÓDÁSA UTÁN UGYAN VÉGRE KONKRÉT CÉLDÁTUMOT HATÁROZNAK MAJD MEG A BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL SZERELT JÁRMŰVEK BETILTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN, DE A SZÜKSÉGESNÉL KEVÉSBÉ SZIGORÚ DÖNTÉS SZÜLETIK MAJD.
