Európában nemhogy csökkent, hanem emelkedett az elektromos autók átlagos értékesítési ára az elmúlt években. Ebben fontos szerepet játszott az is, hogy a gyártók a nagyobb méretű, prémium elektromos autók irányába mozdultak el a profit érdekében ahelyett, hogy olcsóbb, szélesebb tömegek számára elérhető elektromos autókat gyártottak és értékesítettek volna. Ez a termékstratégia a jelek szerint mostanra megbosszulta önmagát, az árérzékeny vásárlók távol maradnak a szalonoktól. Az autógyártók viszont azelőtt, hogy elárasztanák a piacot az olcsóbb elektromos modelljeikkel, még megpróbálják felpuhítani a szigorú kibocsátáscsökkentési célokat.
Nyolc évvel ezelőtti cikksorozatunkban részletesen foglalkoztunk azzal, miért drágábbak az elektromos autók, mint a hagyományos, kizárólag belsőégésű motorral szerelt társaik. Az egyik fő megállapításunk az volt, hogy az elektromos autók magasabb árát nagyrészt az akkumulátorok magas költsége magyarázza, ez viszont az idő múlásával jelentősen változhat. A folyamatos beruházásoknak, a kutatás és fejlesztéseknek köszönhetően sokkal olcsóbb akkumulátorok kerülhetnek piacra, amellyel párhuzamosan jelentősen csökkenhet az elektromos autók ára is, érdemben növelve az irántuk mutatkozó keresletet.
Az elmúlt években az akkumulátorok átlagos ára rekordalacsony szintre zuhant: Európában például 33 százalékkal, 151 dollárra csökkent kilowattóránként.
Az elektromos autók átlagos értékesítési ára viszont nemhogy csökkent, hanem mintegy 11 százalékkal nőtt 2020 óta a Transport & Environment (T&E) számításai szerint.
Az új autók értékesítési átlagárának növekedéséhez számos tényező hozzájárult az utóbbi években: a koronavírus-járvány okozta lezárások és gyárleállások, a beszállítói láncok megszakadása, a gyártási költségek emelkedése és a szigorodó szabályozói előírások egyaránt felfelé hajtották az árakat. A T&E ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az elektromos autók drágulásában kulcsszerepet játszott az is, hogy
a gyártók modell-mixében egyre hangsúlyosabbá váltak a nagyobb méretű, prémium elektromos autók Európában.
Az ilyen drágább modellek eladásának részaránya több mint duplájára emelkedett az elmúlt közel négy évben, míg 2020-ban 28 százalékát tették ki az elektromos autók teljes piacának, 2024-re 64 százalékra emelkedett a részarányuk.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy jelentős eltérés mutatkozott az egyes autógyártók árazási politikájában. A német prémiumautó-gyártók sokkal agresszívebben emelték az elektromos autóik árát, míg akadtak olyan szereplők is, akik szembementek a trenddel, és csökkentették áraikat. A Mercedes-Benz átlagosan 55 százalékkal, míg a BMW 50 százalékkal drágított pár év leforgása alatt. A modell-mix eltolása a nagyobb és drágább elektromos autók irányába, valamint az erőteljes áremelések nyilván azt a célt szolgálták, hogy minél több profitot tudjanak realizálni az autógyártók. Ugyanakkor ma már látható, hogy súlyos következménye lett ennek a stratégiának.
Az autógyártók a profitmaximalizálási stratégiájuk részeként a nagyobb, jövedelmezőbb elektromos autóikat helyezték előtérbe, ahelyett, hogy a megfizethetőbb, szélesebb tömegek számára elérhető modellek gyártására és értékesítésére koncentráltak volna. Ez viszont érezhetően visszavetette a keresletet az elektromos autók iránt az elmúlt időszakban.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az európaiak 57 százaléka nyitott arra, hogy elektromos autót vásároljon, de az ár továbbra is kulcsfontosságú ebben a kérdésben. A YouGov által a T&E számára készített felmérés szerint az új autót vásárlók 35 százaléka venne elektromos autót egy éven belül, ha 25 ezer euróért kínálnának megfelelő modellt számukra.
Mindez azért is lényeges, mert számos autógyártó szeretné elérni a személygépkocsikra és teherautókra vonatkozó CO2-célkitűzések felülvizsgálatát, enyhítését. Erre véleményük szerint azért van nagy szükség, mert jelentősen megváltozott a gazdasági, geopolitikai környezet és az elektromos autók iránti kereslet is a vártnál kedvezőtlenebbül alakul az Európia Unióban.
A T&E anyagában viszont éppen arra mutat rá, hogy az alacsony fogyasztói kereslet hátterében döntően az autógyártók saját termékstratégiája áll.
Ezért is lenne súlyos hiba az EU döntéshozói részéről, ha feladva álláspontjukat engednének a lobbierőnek, és felülvizsgálnák, enyhítenék a szigorú szén-dioxid-kibocsátási szabályokat jövőre. Az európai autógyártók 2025-ben számos megfizethetőbb áru elektromos járművet dobnak majd piacra, döntően pont a szigorodó szabályok teljesítése, a jelentős pénzügyi büntetések elkerülése érdekében. Az olcsóbb új elektromos modellek megjelenésével, valamint a már elérhető elektromos modellek árának csökkentésével nőhet a járművek iránti kereslet, illetve az európai gyártók piaci részesedése.
Számítások szerint a Kínából érkező import járművek az Európában eladott elektromos autók negyedét fogja kitenni idén. Ez az érték 2025-re 20 százalékra, a következő évben pedig 18 százalékra csökkenhet, ha a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett vámokon túl a jövő évi uniós kibocsátási normák is megvalósulnak.
Forrás: Egyetlen ábra, ami megmutatja, miért szenvednek valójában az autógyártók Európában - Portfolio.hu