2023 második negyedévében 13,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene, az előző negyedévi lefelé revideált 4,4 százalékos visszaesés után, míg 4,1 százalékkal mérséklődött az előző negyedévihez képest szezonálisan kiigazítva. A beruházások volumenének csökkenéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult.
A meghatározó súlyú feldolgozóiparban, valamint néhány kisebb súlyú ágazatban nőttek a beruházások. 2022-ben összességében 0,3 százalékkal bővült a beruházások volumene, míg idén 8-9 százalékos visszaesésre számítunk – közölte Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal friss adataira reagálva.
Eszerint a beruházásokon belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ezzel szemben a közel felét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 6,9 százalékkal emelkedett. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal csökkent. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 18 százalékkal csökkentek, az állami és főleg az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt. A 2015. évi átlaghoz képest 44,9 százalékkal bővültek, 2010-hez képest pedig 78,8 százalékkal nőttek a beruházások.
Kilátások
Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, csökkenő belső kereslet, valamint korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatták a vállalatokat a beruházásoktól, azonban az energiahatékonysági beruházások, a hatékonyság és termelékenység növelési kényszer továbbra is erős motiváció maradhat.
Az emelkedő kamatok negatív hatását a kkv-k és más vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a soha nem látott nagyságú működő tőke beáramlás, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő csökkenése a háztartások beruházásait érdemben fékezi, ami a lakásépítések visszaesésében tükröződik, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása valamelyest ellensúlyozhat. A beruházásokat az állami beruházások jelentős visszavágása is fékezi.
A feldolgozóipari beruházásokat elsősorban a rekordszintű működő tőke beáramlás támogatja. A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható, amihez a CSOK körének szűkítése is hozzájárulhat.
Az állami beruházások bejelentett csökkentése már a tavalyi év második felében megjelent az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna. A kamatok csökkenésével azonban a következő negyedévekben már mind a vállalati, mind a lakossági beruházások stabilizálódhatnak, jövőre pedig fokozatos élénkülést mutathatnak.
Részletek, háttér
A nemzetgazdasági beruházások harmadát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 7,7 százalékkal bővültek, köszönhetően a járműgyártás beruházásainak rendkívül erőteljes élénkülésének, míg a villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek kifutása miatt lassult az egy évvel korábbihoz képest, azonban így is kétszámjegyű maradt, a következő időszakban pedig a korábbiaknál is nagyobb fejlesztésekre kerül sor. Bővülést mutattak az egyéb feldolgozóipar, a gyógyszergyártás, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás fejlesztései is. A többi feldolgozóipari alágazatban csökkentek a beruházások.
A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt. Ezen a területen a CATL Deberecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, a Sunwoda Electronics Nyíregyházán 580 milliárd, a Huayou Cobalt Ácson 520 milliárd, az EVE Power Debrecenben 482 milliárd, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után.
Kedvező, hogy a BMW 2 milliárd euróra növelte a debreceni gyárának beruházási összegét, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be.
Tavaly soha nem látott volumenű működő tőke beruházást jelentettek be, ami meghaladta a 4900 milliárd forintot az előző évi rekordmértékű, 2000 milliárd forintot meghaladó (5,9 milliárd euró) működő tőke beruházást követően, így a három évvel ezelőtt bejelentett, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások szignifikáns bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai és kínai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán és indiai vállalatok is. Az idei évben meghaladja a 2200 milliárd forintot a bejelentett beruházások értéke. A CATL beruházása önmagában meghaladja az uniós helyreállítási alap hazánknak ígért vissza nem térítendő forrásainak összegét.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőtti szinthez képest, részben a bázisidőszakban élénk irodaház építési projektek lezárása, részben a lakásépítések csökkenése miatt.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 29 százalékkal csökkent az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében. Noha az állami beruházási kiadások csökkentése miatt több, korábban tervezett nagyberuházás is elmarad, a következő években többezer milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen folytatódhatnak a fejlesztések, bár a korábbitól elmaradó mértékben.
Forrás: Drámaian visszaestek a beruházások – mi áll a számok mögött? - Piac&Profit (piacesprofit.hu)