Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2%-ra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.
A jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2%-ra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt
- jelentette be a PM. Feltehetően azért is időzítette kedd reggelre a költségvetésért felelős minisztérium a hiánycél megemelését, mert ma 8:30-tól nyilvános a kormányzati szektor második negyedéves adata, amellyel együtt a KSH nyilvánosságra hozza a Brüsszelnek kiküldött EDP-jelentést is. Ebből pedig már ki lehet olvasni a felülvizsgált idei költségvetési számokat. A kormány ezt akarta megelőzni a minisztériumi közlemény korai nyilvánosságra hozatalával, és ezzel saját kommunikációs köntösébe csomagolni a hiánycél emelését.
A minisztérium közleménye egyetlen szóval sem tartalmazza azt, hogy ez az 5,2%-os hiánycél hogyan viszonyul az eredeti idei 3,9%-os GDP-arányos hiánycélhoz (a minisztérium tájékoztató anyaga csak annyit mond, hogy módosítják az idei hiányt, nem azt írja, hogy emelik az eredeti célt). Azt hangoztatja ugyanis, hogy a kormány idén is csökkenti a költségvetési hiányt, ami szigorú értelemben véve igaz is, hiszen 2022-ben a deficit 6,2% volt.
Az alábbi grafikonról is jól leolvasható, hogy a költségvetési hiány ezzel magas szinten ragadhat idén is. Ez pedig arra utal, hogy a kormány nem képes hatékonyan csökkenteni az államháztartási deficitet. A kiigazítás spirál ellen (kiigazítási kényszerek által vezérelt gazdasági visszaesés, majd újabb kiigazítás, és újra kellemetlenebb GDP-adatok).
Lássuk a pontos számokat!
A KSH a kormányzati szektor második negyedéves egyenlegének közlésével párhuzamosan hozta nyilvánosságra a részletes táblázatokat az EDP-jelentésből. Ez azért is kifejezetten fontos, mert tartalmazza a 2023-as frissített költségvetési tervszámokat, amelyeket nyilvánvalóan a kormány ad át a KSH-nak.
Ebből kiderül:
2023-BAN A KORMÁNYZATI SZEKTOR 3902 MILLIÁRD FORINTOS DEFICITTEL ZÁRHAT A LEGÚJABB HIVATALOS KORMÁNYPROGNÓZIS SZERINT, AMI 900 MILLIÁRD FORINTTAL MAGASABB ANNÁL, MINT AMIT A KORMÁNY IDÉN ÁPRILISBAN VÁRT.
Az idei GDP-arányos deficit emelkedése mögött azonban nem csak az áll, hogy a kormány feljebb húzta a nominális hiányszámot, hanem az is, hogy a kormány már nem számít akkora GDP-re (forintban, folyóáron számolva), mint korábban.
Áprilisban a kormány még 77 903 milliárd forintos gazdaságmérettel számolt a 2023-as évre, most viszont 74 640 milliárd forinttal kalkulál.
Vagyis a kedvezőtlenebb idei makrogazdasági fejlemények hatására a kormány 4,5%-kal csökkentette a bruttó hazai össztermék értékére vonatkozó várakozását. Azt ugyanakkor a részletes számokból sem lehet kiolvasni, hogy ez milyen GDP-növekedési adatot jelent reálértelemben véve.
A részletekből kiolvasható az is, hogy a kamatkiadások egész éves idei összegét felhúzta a kormány 3320 milliárd forintra az áprilisi 2976 milliárd forintról. Mindezek mellett sokat elárul a kormányzat költségvetési mozgásteréről, hogy a bruttó állóeszközfelhalmozással kapcsolatos kiadások (vagyis az állami beruházások) idén 3560 milliárd forintban alakulhatnak a friss EDP-jelentés szerint, ami gyakorlatilag stagnálás a tavalyi 3561 milliárd forint után.
Mivel magyarázza a lépést a minisztérium?
"A kialakult, veszélyes nemzetközi helyzet rendkívüli terhet ró a magyar költségvetésre is. A rezsivédelem magas költségein túl megnövekedett kiadást jelent, hogy egy háború közvetlen közelségében a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP 2%-át. Emellett Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot. Amennyiben a Bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel 1%-kal lenne alacsonyabb. Emellett tovább bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság utalná a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatásokat" - indokolta meg a PM a kormány döntését. Majd azt is hozzáteszik: Magyarország kilátásai kedvezők, köszönhetően a magyar gazdaság stabil alapjainak.
Leszögezi a tárca azt is: "a kormány a jövőben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását és megőrzi az évről évre csökkenő hiány- és adósságpályát". A 2024-es hiánycélról ugyanakkor egyetlen szót sem tesz a minisztérium.
Mennyire váratlan ez a fejlemény?
Hónapok óta benne volt már a levegőben, hogy a kormánynak hozzá kell nyúlnia az idei költségvetéshez. A Portfolio már az áprilisi, illetve a májusi elemzéseiben előrevetítette, hogy a megbomló költségvetési helyzet miatt a kormány kiigazítást és/vagy hiánycél emelést hajt végre. Ez utóbbit annak érdekében teszi, hogy megkímélje magát a méretes kiigazítástól, ez ugyanis újra növekedési áldozattal járna (lásd az elmúlt 1,5 év adóemeléseit), és a kormány körülvevő tomboló kiigazítási spirál, ördögi kényszer nem növekedne tovább.
Az 5,2%-os hiány említése sem teljesen újdonság, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten megjelent inflációs jelentésében már ezt közölte.
Most tehát úgy tűnik, hogy a költségvetés idei nehézségeire részleges megoldást talált a kormány. Kérdés, mennyire megnyugtató ez a lépés. A befektetők, hitelminősítők ugyanis árgus szemekkel figyelik a kormány fiskális politikáját és a hiánycélok hitelességét. A mostani fejleménnyel ez most komoly csapást jelent a költségvetési politika hitelességére.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt napok gazdaságpolitikai üzengetéseiből tudjuk: a kormány mérlegeli a bankadó növelésének lehetőségét.
Forrás: Bréking! A kormány megemelte az idei hiánycélját! - Portfolio.hu
FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS - ORIGO