Cookie
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Bemutatkozott az új EXIM: hat feljelentés történt, hamarosan érkeznek az új programok

Hat feljelentés történt eddig az EXIM korábbi ügyei miatt, az új elnök-vezérigazgató ugyanakkor nem látja veszélyben a bank prudens működését. Kiss Zalán elmondása szerint a Demján Sándor Program utolsó, 93 milliárd forintos keretének gyors kimerülése után a bank a jövő év elején új hitel- és tőkeprogramokkal jelentkezik: 2027-ben reálisan 400–500 milliárd forintos refinanszírozási hitelprogrammal és mintegy 70 milliárd forintos tőkeprogrammal lehet számolni. Az EXIM aktivizálja biztosítóját, a MEHIB-et is, a korábban jellemző kampányszerű programokat pedig elkerülnék: a jövőben nem az alacsony árazás lesz az elsődleges vonzerő, hanem az exportcélú beruházások ösztönzése és a magyar beszállítói részvétel szélesítése lesz a cél. Az EXIM háttérbeszélgetésén jártunk.

Hamarosan befejeződik az EXIM átvilágítása

Júliusban elindult az EXIM pénzügyi, jogi, céltartalék-képzési, operációs és döntéshozatali szempontú átvilágítása, amely a következő egy-két hétben fejeződik be. A vizsgálat a hitel- és tőkebefektetési portfólióra, valamint a döntési és működési folyamatokra is kiterjed. Hat feljelentés történt, ezek részleteiről azonban az intézmény nem tud kommunikálni.

A bank nem látja veszélyeztetve a prudenciális működést; mindössze egy-egy ügylet miatt van szükség pótlólagos céltartalék-képzésre.

Nincs szükség tőkepótlásra vagy addicionális likviditás bevonására, pótlólagos céltartalékot pedig mintegy 14 milliárd forint összegben kellett képezni – mondta el Kiss Zalán elnök-vezérigazgató.

Változik a működési modell

Ami az előző vezetéstől örökölt számokat illeti,

  • a bank hitelállománya megközelítőleg 3200 milliárd forint, amivel az EXIM az egyik legjelentősebb vállalatfinanszírozó Magyarországon; ez 2015 óta 350%-os növekedést jelent,
  • a tőkeági kitettség 290 milliárd forint,
  • a bank exporthitel-ügynökségi létéből fakadó kitettsége 90% feletti szintről 30% környékére csökkent eközben, mivel a Covid, a háború és más okok miatt felerősödtek a gazdaságélénkítő, valamint a kormány által preferált, túlnyomóan belföldi fókuszú programok. Ezen változtatnának:

Az EXIM visszatérne az export credit agency (ECA) funkcióhoz, ismét előtérbe helyezve a Hazai cégek nemzetközi versenyképességének a támogatását.

Ennek egyik eleme, hogy ne csak hitelági kitettséggel vállaljanak szerepet, hanem a saját hitelbiztosító, az elmúlt években stagnálást mutató, rendkívül koncentrált portfóliójú MEHIB aktivizálásával is javítsák a vállalatok külpiaci esélyeit. Lecserélik a biztosító core rendszerét, és új biztosítási termékek bevezetését is tervezik.

Az EXIM célkitűzése

Két fő célt említett Kiss Zalán:

  • a kkv-szektor támogatását annak érdekében, hogy a cégek kellően versenyképesek és innovatívak legyenek a külpiacra való kilépéshez: a portfólió 87%-a eddig is ezt a célcsoportot fedte le, ezentúl azonban kifejezetten az exportképesség előszobájában lévő vállalatokat, illetve a már exportáló, de még nem kellően erős cégeket segítenék,
  • valamint olyan nemzetközi projektek támogatását, amelyek magyar beszállítókat, know-how-t és tudást csatornáznak be, és amelyekben az EXIM multilaterális intézményekkel, exporthitel-ügynökségekkel és kereskedelmi bankokkal társfinanszírozóként vagy biztosítóként tud részt venni.

A nemzetközi ECA-k jó gyakorlatait áttekintve azt találták, hogy vannak bizonyos szűk keresztmetszetek, amelyek akadályozzák a lehető legszélesebb ügyfélkör elérését a célcsoporton belül. Ezek például a minimális magyar hányadra vonatkozó elvárások. A belföldi hányad elvárásában a magyar EXIM például a legszigorúbbak közé tartozik a nemzetközi mezőnyben - a nemzetközi mezőny közepéhez való közelítés lehet a cél, de ennek feltételeiről és várható gazdasági hatásairól még minisztériumi egyeztetések zajlanak.

Kiss Zalán említette azt is, hogy a vállalatfinanszírozó és külpiaci tevékenységet ösztönző intézmények ökoszisztéma helyett „silóalapon” működtek: tevékenységük számos átfedést mutatott, és gyakran csak árazási alapon dőlt el, hogy az ügyfelek melyiket vették igénybe.

A jövőben a lehető legkisebb versenyre és átfedésre törekednek ezekkel az intézményekkel.

Ez az MFB-vel, a HEPA-val és a Garantiqa-programokkal való együttműködésre vonatkozik talán a leginkább.

A kereskedelmi bankokkal való együttműködés

Az EXIM Kiss Zalán szerint nem szeretne

  • a kereskedelmi bankokkal versenyezni,
  • kizárólag volumenalapon finanszírozni,
  • illetve arra fókuszálni, hogy az államilag allokált forrást a lehető leggyorsabban kihelyezze.

Az ügyfelekkel a kereskedelmi bankok vannak a legszorosabb kapcsolatban: ők ismerik a legjobban nemcsak üzleti lehetőségeiket, hanem finanszírozási igényeiket is. A kereskedelmi bankok hitelezési képessége és hajlandósága adott, ezért az EXIM elsősorban ennek megvalósítását szeretné segíteni.

Ezért megkezdődött az egyeztetés a bankszövetséggel és a bankokkal a jövő évre tervezett finanszírozási programok paramétereiről, amelyben az EXIM és a piac egyaránt kockázatot és felelősséget vállal. Az említett nagyobb projektekben is együttműködést terveznek a kereskedelmi bankokkal.

Nemzetközi megállapodások

A múlt héten az EXIM 100 millió eurós zöldhitelkeret-megállapodást írt alá az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A konstrukció olcsóbb finanszírozást nyújt a kkv-szektornak, és zöld beruházásokra, energiafejlesztésekre, valamint a zöld átállás támogatására fordítható. Ugyanezt a célt szolgálná az EBRD-vel való együttműködés is.

A nemzetközi ügyletekbe való belépéshez fontos a külföldi EXIM-ekkel való együttműködés is. Kifejezetten szoros a kapcsolat a lengyel és a cseh EXIM-mel, amelynek része az ukrajnai projektekben való esetleges részvétel is.

Az EXIM Investen keresztül 290 milliárd forintnyi tőkekihelyezés valósult meg eddig.

A tőkebefektetési elképzelések fontos területe az infrastruktúra, az energetika és a védelmi ipar. E téren 100%-ban nemzetközi alapkezelőkkel és intézményekkel terveznek együttműködni, akár a környező országok magántőkéjét is mozgósítva. A tőkebefektetési láb tehát katalizátorszerepet töltene be: célja, hogy minél több régiós magántőkét vonjon be, a lehető legtranszparensebb és legprudensebb módon. Mindeközben

A legfontosabb az lesz az exim számárA, hogy egy-Egy befektetés mögé a lehető legtöbb magyar beszállítót és alvállalkozót tudják becsatornázni.

Termékek

A 900 milliárd forintos Demján Sándor Programban az év utolsó hónapjára 90–95 milliárd forintnyi szabad keret maradt az EXIM-nél. Erre a programelemre az EXIM könnyítést vezetett be: a beruházási és az ahhoz kapcsolódó forgóeszközhitelek kamatát 1 százalékponttal csökkentették, a felhasználási körből pedig kivették azokat az elemeket, amelyek nem új beruházásokat ösztönöznek, például a refinanszírozást, a befejezett beruházásokat, az ingatlanvásárlást, valamint az ingatlanvásárlási célú M&A-tranzakciókat. Arra számítottak, hogy a keret lassabb ütemben fogy majd el, ehhez képest egy nap alatt annyi igény érkezett be, amennyi lefedi a 93 milliárd forintos keretösszeget, több mint 100 igényléssel. Ezek hitelbírálata és jóváhagyása még folyamatban van, mindesetre az igény arra utal, hogy viszonylag nagyobb összegű, már jól előkészített beruházási célokról van szó.

Ami a jövő évi programokat illeti, ugyanígy minden olyan hitelcélt kizárnáak, amely nem új beruházásokat kíván ösztönözni. A zöld eszközök finanszírozása továbbra is kiemelt cél marad, a lízing pedig ugyanúgy elérhető lesz a finanszírozási eszközök között, mint a bankhitel. A program meghirdetése januárban várható, az igényeket pedig várhatóan februártól lehet majd benyújtani.

A kampányszerű programokat kerülni szeretnék, vagyis nem olyan hitelek bevezetését tervezik, amelyek néhány nap vagy hét alatt elfogynak. A beruházási célok megvalósításához ugyanis kiszámítható, egész évben elérhető finanszírozási lehetőségekre van szükség.

A jövő évi program összegét érintő kérdésre Kiss Zalán elmondta: várhatóan 70 milliárd forint körüli összeget fognak tőkefinanszírozásra fordítani, és reálisan 400-500 milliárd körül lehet a jövő évi refinanszírozási hitelprogramok összege, ezen felül az OECD árazási szabályai alapján kihelyezett és a nagy egyedi ügyletekben való részvétel is várható a EXIM-től.

Forrás: Bemutatkozott az új EXIM: hat feljelentés történt, hamarosan érkeznek az új programok - Portfolio.hu