Új államtitkárság jön létre a Nemzetgazdasági Minisztériumban szeptember közepétől, amelyet Szabados Richárd fog vezetni. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség éléről érkező szakemberrel az új egység céljairól és feladatairól beszélgettünk részletesen, különösen a kormány által már belengetett, ősszel várható, vállalatokat célzó gazdasági akciótervről. Elmondása szerint a csomag több elemből áll majd, és jelentősen támogatni fogja a beruházások ösztönzését, az exportképes vállalatokat, de tőkeemelési programmal, valamint - az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási forma mintájára - eszközberuházási programmal is készül az NGM.
Miért most vált aktuálissá a KKV-stratégia ügye olyannyira, hogy ennek a kormány egy külön államtitkárságot hoz létre a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül?
A kérdés szakmai, valamint gazdaságpolitikai indoklása onnan ered, hogy a nemzetgazdasági miniszter elvárja: a gazdasági növekedés bevonó legyen, vagyis segítse az emberek és a vállalkozások mindennapjait. Ha azt nézzük, hol lehet leginkább segíteni az embereknek vagy a vállalkozásoknak, akkor három nagy terület van. Az egyik a családtámogatási rendszer, a második a kis- és középvállalkozások támogatása, a harmadik pedig Magyarország, mint turisztikai fő célállomás megteremtése Európában. Ezért döntött arról a miniszterelnök, hogy ennek érdekében jöjjön létre egy új KKV államtitkárság.
A következő évre van egy konkrét GDP-növekedési célsávunk, ez a 3-5 százalék, vannak ugyanakkor minőségi elvárásaink is,
ezt nevezzük inkluzív növekedésnek, ami különösen vonatkozik a hazai kis- és középvállalkozásokra. Másrészt van egy vállalkozás fejlesztési szakmai indoklása is ennek a történetnek: a KKV-szektor kulcsfontosságú a gazdaság hosszú távú, fenntartható, egészséges növekedése szempontjából, és a nemrégiben aktualizált KKV Stratégiában, valamint a Versenyképességi Stratégiában kidolgozott célok mentén haladunk.
Azt akarjuk elérni, hogy a magasabb növekedés minél nagyobb részét állítsák elő a KKV-k.
Ehhez koordinált és koncentrált fejlesztésekre, beruházásokra van szükség. Ne feledjük, a KKV-szektor családok millióinak biztosítja a megélhetését, a gazdaság gerincét jelenti.
Milyen struktúrával áll fel az új államtitkárság?
Az új szakmai terület neve KKV fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkárság lesz, nem véletlen, hiszen a két terület szorosan összekapcsolódik és összefügg. Az államtitkárságon így két helyettes államtitkárság fog működni, és ezen kívül két cégcsoportról beszélünk még. Működni fog egy klasszikus vállalkozásfejlesztési ág, ami a vállalkozásokhoz köthető források kezelését, különböző támogatási programok menedzselését, szabályozási környezet alakítását fogja körül. Ez alatt lesz a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség, mint egy operatív szerv, amelyik meg tudja valósítani a minisztérium és a cégek összekötését. A technológiáért felelős helyettes államtitkárság pedig felel a digitalizáció, az AI, és az űrkutatás területekért. Ehhez a területhez tartozik továbbá a Neumann Technológiai Platform nevezetű ügynökség is, mint lebonyolító szerv.
Karrierút
Szabados Richárd közgazdász, okleveles adótanácsadó és mérlegképes könyvelő. Szakmai pályafutását egy nemzetközi könyvvizsgáló cégnél kezdte, majd több kereskedelmi banknál is vezetői pozíciókat töltött be a vállalati, KKV és lízing területeken. A legnagyobb garantőr intézményeknél volt igazgatósági, kuratóriumi és felügyelő bizottsági tag. Az elmúlt időszakban a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséget vezette és célzott vállalkozásfejlesztési támogatási programokat menedzselt. Társadalmi munkákban aktív, alapítója egy hátrányos helyzetű gyermekeket támogató alapítványnak. Nős, két kisfiú édesapja.
Milyen területekre, feladatokra összpontosít az új államtitkárság és annak alegységei, adózási környezet, finanszírozási megoldások? Mire számíthatnak a közeljövőben az érintett cégek és tulajdonosok?
Ahhoz, hogy a kkv-k problémáit megértsük, ahhoz a gazdasági problémákat kell első körben megértenünk. Éppen ezért a beruházások ösztönzésére fókuszálunk legelőször, azt vizsgáljuk meg, hogy mi kell ahhoz, hogy beinduljanak a beruházások. Ennek érdekében folyamatosan vizsgáljuk és elemezzük a „fogyasztási puzzle”-t, vagyis azt, hogy miképpen alakul a kkv-kat érintő fogyasztási kereslet. A második terület a szabályozás. Ha megkérdezzük a vállalkozásokat, cégvezetőket, a magas adminisztrációt, a túl bonyolult programokat, a nehezen elérhető információkat említik első körben. Összességében egy olyan érzése lehet a vállalkozónak, mintha nehezített terepen kellene boldogulnia. Ennek kapcsán fontos cél, hogy ha indítunk célzott támogatási programokat, akkor azoknak rettentő egyszerűnek kell lenniük. A harmadik fókuszterület a humántőke menedzsment. Ennek keretében azt vizsgáljuk meg, hogy milyen háttere van a vállalkozásvezetőnek, honnan érkezett, miért vágott bele a vállalkozásba, ki segítette őt, hol tart a generációváltás folyamatában. Nem foglalkozunk eleget a menedzserekkel, cégtulajdonosokkal. Nem új könyvtárakat szeretnénk építeni, ahol vadonatúj információk miatt betereljük a vállalkozásvezetőket, hanem a meglévő könyvtárakban elérhető információkat visszük el az érintettekhez.
Megmutatjuk nekik, hogy személyesen mire van szükségük a sikeres vállalati működéshez.
Ezen a ponton merül fel bennem, hogy az államtitkárság ezeknek a feladatoknak az ellátásában számít-e a vállalkozások természetes szövetségeseire, az MKIK-ra, a VOSZ-ra vagy a KAVOSZ-ra?
Ennél én tovább mennék: ezen szervezetek bevonása nélkül nem is lehetne semmilyen KKV-kat érintő stratégiát lebonyolítani. A Nemzetgazdasági Minisztériumban alaptétel, hogy adunk a vállalkozások szavára, hiszen ők kockáztatják a pénzüket. A kamarák ebben kulcsszereplők, hiszen a vállalkozásokhoz leginkább rajtuk keresztül jutunk el, ezért az ő bevonásuk evidencia számomra. Az ő ügyfél elérésüket kifejezetten szeretnénk használni, hogy a cégek akár rajtuk keresztül nyújtsanak be igényeket, vagy adott esetben ezeken a pontokon tudják kitölteni azokat az űrlapokat, vagy támogatási igényeket, amiket a későbbiekben útnak indítunk. A gazdasági kamarák, a vállalkozói szövetségek, a különböző forráselérést biztosító szervezetek nélkül nincs magyar gazdaságpolitika, ők a legfontosabb partnereink ebben a küldetésben.
Egy ilyen kérdésben mennyire számít az államtitkárság a jegybankra, akár mint monetáris hatóság, akár mint döntéselőkészítő anyagok, lásd versenyképességi jelentés készítője?
Nemcsak a központi bankra, de az egész bankszektorra számítunk.
Itt szóba jön a Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, a garantőr intézmények, a kereskedelmi bankok és természetesen az MNB is. Az első lépéseim között szerepel majda kereskedelmi bankok vállalati üzletágainak bevonása és szeretnénk a nemzeti bankban felhalmozódott tudást is alkalmazni.
Vannak a célkitűzésekhez rendelt mutatószámok, amelyek elérése esetén nevezhető majd a program sikeresnek?
Nagyon fontos, hogy adatokra alapozzuk döntéseinket, és adatokból induljunk ki. Négy fő célkitűzést fogalmaztunk meg a KKV-k európai uniós összehasonlításban való felzárkóztatására 2030-ig. A KKV-k beruházási aránya az összberuházáson belül 30%-ról 40%-ra emelkedjen. Ez egy nagyon ambiciózus cél, szinte példátlan 10 százalékpontos javulás 10 év alatt. A KKV-k exportaránya a jelenlegi stagnáló 5%-ról 7%-ra növekedjen. Az egy foglalkoztatottra eső GDP összeg a KKV-knál a 2020-as 19 ezer euróról 28 ezer euróra emelkedjen 2030-ra. Ez nagyságrendi változást jelentene a termelékenységben. A KKV-k hitelpenetrációja a jelenlegi kb 13-17% közötti szintről 20%-ra növekedjen. Ez európai viszonylatban is jó arány lenne, bár az USA 50% körüli szintjétől még elmaradna.
Ezek konkrét, mérhető célok, amelyek évente ellenőrizhetők.
Térjünk vissza a beruházásösztönzés témájára, adódik itt a legfontosabb kérdés: milyen források és programok jönnek szóba tekintettel arra, hogy a kkv-k piaci hitelkeresletét inkább gyengének szokták most jellemezni?
Jelenleg is zajlik az őszi gazdaságélénkítő akcióterv kidolgozása. Ez a csomag több elemből fog állni, melyek részben a korábban már említett beruházás-ösztönzés célok elérését támogatják. Ennek keretében szóba kerülhet a Széchenyi Kártya beruházási hitelének kamatcsökkentése.
Ez ugyan még nem végleges döntés, azonban a koncepcióba beleillik. A program másik eleme az exportképes vállalatok támogatása is. Nemcsak a már exportáló cégeket célozzuk meg, hanem azokat is, akik még nem exportálnak, vagy csak kis mértékben. Magyarország export-vezérelt gazdaság, ezért kulcsfontosságú az export alakulása. Az EXIM-nél új termékekkel készülünk, amelyek az exportösztönzést és a külföldi befektetéseket segítik, kifejezetten a KKV-k számára.
Kiegészül mindez a forrásbiztosítás tőkeprogrammal?
Igen, készülünk egy tőkeemelési programmal, amit alapokon keresztül finanszíroznánk. Nem szeretnénk tulajdonrészt szerezni, de szeretnénk, ha a KKV-k, főleg a közepes méretűek tőkét emelnének.
Ez javíthatja a versenyképességüket, likviditást biztosíthat, vagy pozitívan befolyásolhatja az érintettek, akár a piaci szereplők, vevők véleményét. Mindezeken felül gondolkozunk digitális programokban, valamint eszközberuházási programon is.
Mi ez utóbbi háttere?
A nagyvállalatok számára sikeresen működik az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási forma. Ennek a mintájára szeretnénk elindítani egy programot a kkv-k számára.
Szerintünk nem ördögtől való egy 50 százalékos intenzitású eszköz beszerzési program indítása. Természetesen ehhez a költségvetés helyzetét meg kell vizsgálni, de mindenképpen a mikro és a kis- és középvállalatok lennének a célkeresztben. A GINOP Plusz alatt futó programjaink, mint a klasszikus vállalkozásfejlesztés, a generációváltás, a második esély, a modern mintaüzem továbbra is folytatódnak. Emellett terítéken van a KKV Technológia Plusz program esetleges kiterjesztése a fővárosra. Szóban van egy KKV kutatás-fejlesztés és innovációs GINOP+-on belül megvalósuló forrás elérése is. Valamint ne feledkezzünk meg a zöld átállását, energiahatékonyságot javító forrásokról sem.
Van erre fogadókészség, mármint a beruházások támogatására, mi az akadálya a visszafogott beruházásoknak?
Az a jó hírem van, hogy a KKV-k jelenlegi beruházási kedve nem az EU-s források elérhetőségén múlik. Jelenleg nagyon sok EU-s forrás elérhető, amit igénybe tudnának venni.
Azért nem veszik igénybe a különböző forrásokat, mert a megrendeléseik volumene és a kapacitáskihasználtságuk alacsony.
Maga a gazdasági környezet az oka tehát, hogy nem veszik fel ezeket a forrásokat. Nagyon olcsó, támogatott, sőt nulla százalékos EU-s forrás is érhető el jelenleg, amire lehet pályázni, lehet igényelni. Ha kicsit a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedés és a megrendelésállomány felfutna, akkor lenne helye ezeknek a forrásoknak, ezért jelenleg nem az EU-s források elérhetősége az akadály. Ez a kapacitáskihasználatlanság nem magyar jelenség, máshol is érzékelhető az uniós tagállamok között. Ez nyilván összefügg az elmúlt évek sorozatos válságával, a szomszédban dúló háború okozta bizonytalansággal, és az európai szintű bizalmi indexek romlásával.
Vannak arra vonatkozóan Önök számára elérhető felmérések, eredmények, hogy mennyire informáltak a vállalkozások ezekről a forráslehetőségekről, egyáltalán mennyire állnak készen digitálisan a versenyre?
Ez egy fontos kérdés. Valóban szükség van arra, hogy felmérjük a vállalkozások felkészültségét az új technológiák használatára. Ez segíthet meghatározni, hogy milyen típusú támogatásra van szükségük a KKV-knak a digitális átálláshoz.
Jelenleg ugyanolyan digitalizációs forradalom zajlik, mint amikor a Nokia kiesett a nyeregből. Sokan, akiknek korlátozott a tudásuk, félve vagy lekicsinylően beszélnek a mesterséges intelligenciáról, miközben valószínűleg két éven belül teljesen megváltozik az életünk.
Ha egy cég ezt figyelmen kívül hagyja, könnyen a Nokia sorsára juthat. Mi támogatjuk, hogy az AI a mindennapi élet része legyen.
Törvényi szabályozással bátorítjuk és megengedőbb szabályozásban gondolkodunk. Eközben ki kell nevelnünk egy olyan kört, akik nemzeti bajnokok lehetnek a mesterséges intelligencia területén.
Összességében elmondhatjuk, hogy ezek ambiciózus célok és mutatószámok. Mi az a garancia, ami meggyőzheti a KKV-kat és vállalkozásvezetőket, hogy ezek a célok, mutatószámok valóban megvalósulnak?
Egyrészt az említett programok többségét még idén elindítjuk. Másrészt ezeknek a programoknak a kihasználása fokozatosan felépül, és nem marad a fiókban egyetlen olyan program sem, amit tudna akár csak egy KKV is hasznosítani.
Ezek a források már az idei évben elérhetőek lesznek effektíve?
Ez attól függ, hogy milyen típusú forrásról beszélünk. Ha EU-s forrásokról vagy nemzetközi konzorcionális pályázati forrásokról beszélünk, akkor ezek még idén megvalósulnak, ha pedig költségvetési hátterű programról beszélünk, akkor meg kell várnunk a 2025-ös költségvetés novemberi elfogadását.
Forrás: Az NGM új KKV államtitkárától tudtunk meg részleteket az őszi gazdasági akciótervről - Portfolio.hu
Fotó: Stiller Ákos, Portfolio