Cookie
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Az MNB koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgáló vállalati felmérésének eredményei

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jogszabályban foglalt feladatihoz is kapcsolódóan jelenleg kiemelten foglalkozik a koronavírus-járvány negatív makrogazdasági hatásainak kezelésével. A megfelelő intézkedések kialakításának feltétele a helyzetkép pontos megismerése és folyamatos nyomon követése. Ennek érdekében a jegybank nagy elemszámú vállalati felmérést végzett a koronavírus-járvány elsőkörös gazdasági hatásairól.

Az MNB online felmérésében közel 5000 vállalat vett részt, amelyek 98 százaléka kkv. A válaszok március 26. és április 2. között kerültek felvételre. A kérdőív fókuszában a kereslet és árazás változásai, a gazdasági aktivitás lassulása, valamint a foglalkoztatás, a likviditási helyzet és a beruházási tervek álltak. A válaszadók kétharmada a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések. A Magyar Nemzeti Bank ezúton is köszöni az eredményes felméréshez való hozzájárulást a kérdőívet kitöltő vállalkozásoknak, valamint a közvetítő érdekképviseleteknek, hitelintézeteknek és tanácsadó szervezeteknek.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.

A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak. A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.

A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.

A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A felmérésben résztvevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.

A felmérésbe bevont vállalatok oldaláról megfogalmazott javaslatok jelentős részben összhangban vannak azokkal az intézkedésekkel, amelyek később bejelentésre kerültek. A felmérés eredményei is megerősítették, hogy a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb feladat a likviditás fenntartása, miközben a célzott támogatások szerepe is felértékelődött.

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások ellentételezésére a Magyar Nemzeti Bank is számos intézkedést foganatosított, kézzel fogható támogatást nyújtva a magyar gazdaság egészének. A jegybank többek között április 20-án NHP Hajrá néven elindította a Növekedési Hitelprogram újabb konstrukcióját, amely a kkv-szektor számára nyújt kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a munkahelyek és termelési kapacitások megtartásához, illetve beruházásaik finanszírozásához. Emellett a jegybank kezdeményezte az idei törlesztésekre vonatkozó moratóriumot, valamint az NHP-ban eddig felvett hitelek esetében rugalmasabb átütemezési lehetőséget tett lehetővé az adósok számára. Az MNB a Növekedési Kötvényprogram feltételeit is módosította, ami hozzájárul a nagyvállalatok finanszírozási korlátajainak oldódásához, illetve lehetőséget teremt arra, hogy a vállalati szektor nagyobb mértékben támaszkodjon a bankhitelnek alternatívát jelentő forrásbevonási módokra. Tavalyi évi nyeresége után az MNB továbbá rekordösszegű, 250 milliárd forintos eredményt fizetett be a központi költségvetésbe 2020 áprilisában, ami tovább növelte a járvány elleni védekezés mozgásterét. Mindemellett a jegybank újraindítja a jelzáloglevél-vásárlási programját és állampapír-vásárlási programot is indít a másodlagos piacon.

A vállalkozások helyzetértékelésének megismerése hasznos támpontokat biztosíthat nemcsak az aktuális kihívások kezeléséhez, hanem a gazdaság újraindításának előkészítéséhez is. A tárgyalt felmérés részletes eredményei elérhetők az alábbi linken: