Több szinten is párhuzamos egyeztetések indultak az Európai Unió és az Egyesült Államok között, miután az amerikai elnök, Donald Trump újabb vámemelési fenyegetésekkel állt elő. A 25 százalékos autó- és teherautóvám gyakorlatilag visszaállítaná a nyári egyezmény előtti tarifaszintet ezeknél a termékeknél, pedig annak leginkább kézzelfogható vívmánya pont ezek csökkentése volt. Brüsszel ugyan továbbra is a párbeszédet hangsúlyozza, de egyértelművé tette: szükség esetén kész válaszlépéseket tenni.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültségek új szintre léptek Friedrich Merz német kancellár kommentje után, miszerint az amerikai elnöknek nincs stratégiája az iráni háború lezárására.
A kijelentés súlyán az sem segített, hogy bár az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen már tavaly nyáron megegyezett a 15 százalékos vámplafonról, az uniós törvénykezés – jórészt Trump korábbi fenyegetései miatt is – máig nem került végrehajtásra az uniós oldalról.
Merz kijelentéseire péntektől újabb vámemelésekkel fenyeget Trump, így az amerikai elnök a jelenlegi 15 százalékról 25 százalékra növelné vissza az európai autókra és teherautókra kivetett vámokat, ami elsősorban a német iparnak, de közvetetten Magyarországnak is fájna.
Az Európai Bizottság persze egyelőre óvatosan reagált, szóvivői szinten azt jelezték, hogy az EU „nyitva tartja a lehetőségeit” saját gazdasági érdekeinek védelmében, ami arra utal, hogy Brüsszel kész lehet válaszlépésekre. Ebbe beletartozhat az EU vámágyújaként emlegetett kényszerítésellenes eszközének bevetése is, ami nagyságrendileg 100 milliárdos sarccal terhelné az USA-t.
A nyári megállapodás kereteiről márciusban döntött az Európai Parlament, ahol végül több védőzáradékkal és a korábban kialkudott vámplafon kereteinek pontosításával látták el az egyezményt, mivel az alumíniumon és acélon fenntartott 50 százalékos vámokat az USA önkényesen elkezdte alkalmazni minden olyan termékre is, amely valamilyen részben tartalmazta ezeket.
Az EB azonban most is igyekszik tárgyalásos úton rendezni a helyzetet, így Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos kedden Párizsban találkozik amerikai kollégájával, Jamieson Greerrel, az USA kereskedelmi képviselőjével.
A megbeszélésre közvetlenül a G7 kereskedelmi minisztereinek találkozója előtt kerül sor, feltehetően azt remélve, hogy még idő előtt elsimítsák a legérzékenyebb pontokat és ezzel elejét vegyék a nyilvánosságnak szánt további számonkéréseknek.
Mindezek előtt, már most hétfőn az eurozóna pénzügyminisztereit (tehát Magyarországét nem) tömörítő csoport elnöke, Kyriakos Pierrakakis jelezte, hogy szó lesz a kialakult helyzetről, és hogy Brüsszel elsődleges célja továbbra is a párbeszéd. Úgy fogalmazott, hogy az EU továbbra is „kiszámítható partner kíván maradni a nemzetközi gazdaságban”, de ő is hozzátette, hogy „minden lehetőség az asztalon van”.
Pierrakakis szerint az unió a maga részéről teljesítette a tavalyi megállapodásban vállalt kötelezettségeket, még ha a jogalkotási folyamat lassabban is halad a vártnál.
Jellemzően Franciaország, a Trump grönlandi fenyegetései miatt felbőszült Dánia és a spanyol származású versenyképességi biztos, Teresa Ribera emlegették a gazdasági válaszcsapásokat, míg az EB, a németek és a legnagyobb európai parlamenti frakcióval rendelkező Néppárt a megállapodás mihamarabbi végrehajtását sürgették.
Az általuk is elfogadott záradékok között azonban az is szerepel, hogy bármilyen további fenyegetés Trump részéről lehetőséget ad a nyáron megfogalmazott közös nyilatkozat felülvizsgálatára és esetleges felmondására is.