Agárdi Mariannát választották meg a Magyar Lízingszövetség új elnökének. A több mint 20 éves lízingszakmai tapasztalattal rendelkező szakember korábban a K&H-nál, a CIB Banknál, az EOS Hungary-nél és a De Lage Landen lízingcégénél látott el vezetői feladatokat, jelenleg pedig az Arval BNP Paribas Group magyarországi ügyvezetői posztját tölti be.
Pályafutása során Marianna többek között a risk, a követeléskezelés, a remarketing, az operáció, az értékesítés és a flottamenedzsment területein kamatoztatta széleskörű és kiemelkedő tudását. A Lízingszövetség munkájában már több éve aktívan részt vesz: elnökségi tagként, alelnökként, valamint a Risk és az Etikai Bizottság vezetőjeként is hozzájárult a szervezet sikeres működéséhez.
A Lízingszövetség elnöki posztjának elfogadásáról, terveiről és a magyar lízingpiac aktuális kihívásairól beszélgettünk.
1. Mi volt az a döntő érv, ami miatt elvállalta a Lízingszövetség elnöki posztját?
A szakma szeretete és az ez iránti elhivatottságom mellett, a piacunk szereplőinek támogatása nagyon erős motivációt adott. Több mint 25 éve dolgozom a lízingszakmában, amibe pályakezdőként véletlen szerencsének köszönhetően kerültem bele, és ebből egy izgalmakkal és folyamatos tanulással teli szakmai életút alakult ki.
Ugyanakkor szeretném megemlíteni a Magyar Lízingszövetség jó hírnevét és az iparág presztízsét, amit az elmúlt években a Főtitkár úrnak, Kőszegi Lászlónak, Zs. Nagy István elnöknek és az elnökségi tagoknak sikerült tovább erősíteni. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy az elkövetkezendő időszakban a Szövetség elnökeként támogathatom a lízingszakmát, és nagy izgalommal vágok neki a feladatnak.
2. Melyek lesznek az első és legfontosabb lépések az elnöksége elején?
Vannak terveim, de sokkal fontosabb, hogy a tagvállalatokkal való egyeztetések során felmérjem, mely feladatokat tartanak a legfontosabbnak, és milyen kihívásokkal szembesülnek, amiben a Lízingszövetség tud segíteni.
3. Hogyan lehet érdemben erősíteni a tagvállalatok közötti együttműködést?
Komoly energiát kell fektetnünk abba, hogy a szakma érdekképviseleti szinten együtt tudjon gondolkodni. Szeretném a pénzügyi lízing szolgáltatók mellett a flottakezelő vállalatok aktivitását is növelni a Szövetségen belül, hogy együtt tudjuk áttekinteni a piacot érintő legfontosabb kérdéseket és kihívásokat.
4. Összességében hogyan látja ma a magyar lízingpiac állapotát?
A magyar lízingszektor ma kettős nyomás alatt áll: külső hatások a gazdasági és kamatkörnyezet, belső kihívások pedig a digitalizáció, a zöld átállás és a költségterhek. A piac stabilan működik, a magyar vállalatok és a gazdaság egyik alapvető motorja, ugyanakkor óvatos működés jellemzi, erősen függ az államilag támogatott lízingkonstrukcióktól, és szegmensenként jelentősen eltérő teljesítményt mutat.
5. Mi a legnagyobb fék jelenleg: a kamatkörnyezet, a gazdasági bizonytalanság vagy a szabályozás?
A vállalatok kivárása, a tartósan magas kamatkörnyezet és a lízingvállalatokat sújtó extra adóterhek, mint az extraprofitadó egyaránt nehezítő tényezők. Ezek a hatások szorosan összefüggenek, és együttesen befolyásolják a piac működését. Emellett a digitalizáció és a zöld átállás hiánya komoly költség- és működési terhet jelent, míg a geopolitikai és gazdasági bizonytalanság érzékenyen érinti a lízingpiacot, amely az egyik legérzékenyebb gazdasági indikátor.
6. Hol veszítenek ma a lízingcégek ügyfeleket, és milyen megoldásokat látnak erre?
Fontos előrelépés lehet a támogatott megoldások további kiterjesztése, különös tekintettel az uniós források elérésére a zöld (energiahatékony) lízingberuházásokra és flottaelektrifikációra. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk az edukációra, azaz a lízingmegoldások bemutatására a potenciális ügyfelek számára.
7. A zöld lízing: valódi üzleti lehetőség vagy inkább elvárás és kommunikáció?
Mindkettő! Jelen van a szabályozói és reputációs nyomás, ugyanakkor valódi üzleti potenciált is látok az elektromobilitási és energiahatékonysági beruházásokban. A piac formálódik, és pozitív trendeket látok: a vállalatok egyre inkább üzleti racionalitásból vágnak bele energiahatékonysági fejlesztésekbe, nem csupán ESG-kényszerből. Ugyanez a tendenciózus folyamat figyelhető meg a flottaelektrifikációban is.
8. Miben vár aktívabb, hatékonyabb fellépést a Lízingszövetségtől a következő időszakban?
Két területet emelek ki: a digitalizációt és a 'zöld' pénzügyi, operatív lízingtermékek támogatását. Ezekben biztosan szeretnék ‘gázra lépni’ a következő időszakban.
9. Hogyan lehet felkelteni a fiatal pályakezdők érdeklődését a szakma iránt? Változnak-e a szükséges készségek a digitalizáció és az AI terjedésével?
A fiatalok bevonzása és megtartása szívügyem. Hiszem, hogy a szakma rengeteg fejlődési lehetőséget kínál, például a fenntartható környezet formálásában való aktív részvételt, a folyamatok digitalizációját és AI-támogatott munkafolyamatokat. A jövő sikeres szakembereinek kulcskészségei közé a kreativitást, a technológiai műveltséget, valamint a rugalmasságot és alkalmazkodóképességet sorolnám.