2025-ben Farkas Dóra, a CIB Lízing - autófinanszírozás vezetőjét választották meg tagjaink a Lízingszövetség Autó Bizottságának vezetőjévé. Interjúnkban az autóipar és az autófinanszírozás területén közel 25 éves hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakembert a hazai autófinanszírozás legfontosabb kérdéseiről kérdeztük meg.
Melyek az elsődlegesen megoldandó problémák a hazai gépjármű finanszírozás terén?
Két dolgot szeretnék kiemelni. Az első az elektromos autók értékesítésének elősegítése most igen fontos kérdés, mert a CO2 kvóta szintet tartani kell a gépkocsi importőröknek az adott szabályozás szerint. Ennek támogatására el is indult egy államilag is támogatott lízingkonstrukció, ahol a kamat mértéke 4,5%. Ezzel párhuzamosan a Lízingszövetségen belül a Flotta bizottsággal együtt az elektromos autók akkumulátorainak állapotához kapcsolódó certifikáción kezdtünk el dolgozni. Fontos, hogy valamennyi piaci szereplőnek, kereskedésektől kezdve a finanszírozókon át egészen a vásárlókig legyen egy egységesített elfogadott értékelési rendszer és ennek egy független szolgáltató által kibocsájtott igazolása.
Miben térnek el véleménye szerint a globális trendek és hazai trendek?
A globális trendet leginkább a digitalizáció és a használaton alapuló lízingdíjak és szolgáltatások határozzák meg már jó ideje. Ezentúl érdemes különbséget tenni a cégek és a magánszemélye között is. Én úgy gondolom, hogy a vállalatok követik a finanszírozás terén a nemzetközi trendeket. Az elmaradást inkább a magánszemélyek esetében látom, aminek a fő oka az árérzékenység. Ez két dologban nyilvánul meg: a lízing lejáratát követően még jó pár évig tartják az autót, illetve a finanszírozáson kívül nem könnyű egyéb szolgáltatásokat értékesíteni számukra. Gondolok itt főleg a biztosításra és olyan jövőbemutató digitális megoldásokra, mint a használaton alapuló finanszírozási és biztosítási díj kalkuláció.
Hogyan látja az állami támogatások szerepét és azok szükségességét a járműlízing jövőbeli teljesítménye szempontjából?
Az állami támogatásokat jónak tartom, ha az a strukturális változásokat segíti elő és inkább stratégiai, mint taktikai jellegű finanszírozási konstrukciókban jelennek meg. A kamattámogatáson túl én azt is örömmel venném, ha az állami támogatás az edukáció terén is megjelenne, így könnyebben tudnánk a nemzetközi trendeket lekövetni. Annak például nagyon örülnék, ha a DAP programba a lízing minél előbb be tudna kerülni.
Melyek azok a fenntarthatósági szempontok a járműlízing esetében, amelyekre szektor szinten kell majd megoldást találni?
A gépjármű lízing nagyon szorosan kapcsolódik a gépjármű értékesítéshez. Mivel utóbbi óriási rendszerszintű változáson megy keresztül, én úgy gondolom, hogy a magyarországi autógyárakkal, magán és gyári importőrökkel valamint a márkakereskedésekkel egy nagyon szoros kommunikációs csatornát kell kialakítanunk. Ennek főleg az lenne az értelme, hogy a még meglévő igényeket is ki tudjuk szolgálni, de ugyanakkor az új finanszírozási igények is lízing konstrukcióban valósuljanak meg.
Milyen célokat tűzött ki az Autó Bizottság új vezetőjeként a gépjármű finanszírozási piac fenntartható fejlődése és a vállalati, illetve lakossági ügyfelek számára elérhető finanszírozási lehetőségek bővítése érdekében?
Ebben az évben főleg az elektromos autók értékesítésének támogatása, illetve a maradványérték lesz a fő téma. Emellett, ahogy említettem az elektromos autók akkumulátorainak állapotára vonatkozó igazolási rendszer kidolgozásával szeretnénk segíteni a piacot.