Rendkívüli, válságos helyzetekben, mint a mostani energiakrízis, a láthatatlan kéz nem jól működik, ilyenkor az pofonokat oszt, ezért van szükség az állami beavatkozásokra - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a KAVOSZ "20 éves a Széchenyi Kártya Program" című ünnepi gálarendezvényén. A kormányfő a programmal kapcsolatos visszaemlékezése után értékelte az aktuális gazdasági helyzetet és a legnagyobb kihívásokat, ami szerinte az energiaár, az infláció és a kamatok emelkedése. Egy ilyen válságos helyzetben tervezi újra a kormány a jövő évi költségvetést, jelzése szerint rendeleti úton. Az elsődleges cél a rezsicsökkentés fenntartása, és az ehhez szükséges költségvetési fedezet előteremtése. A költségvetési mozgástér szűkösségével kapcsolatban jelezte: a költségvetés a falnál van, például egy járulékcsökkentést már nem tud kigazdálkodni jövőre.
Orbán Viktor értékelte a programot
Orbán Viktor azzal kezdte, hogy 80 évig romok között botladoztunk itt a várban, de ezt a korszakot magunk mögött hagytuk. Ezzel a - rendezvénynek helyszínt adó - felújított Lovarda épület jelentőségére utalt a miniszterelnök. Beszéde elején méltatta Demján Sándort, szerinte neki és Demján Sándornak van egy közös gyerekük, és ez a Széchenyi Kártya. Nagyszabású megállapodásként idézte fel a 2000-ben kötött megállapodást, majd megemlékezett a 2018-ban elhunyt üzletember legfontosabb gondolatairól, tevékenységének jelentőségéről.
A korábbi előadásokban elhangzott, hogy a Széchenyi Kártya Program a vidék programja, amire nagy szükség van, mert a nagyvállalatok és külföldi szereplők a városokat célozzák. Ezt ki kell egyenlíteni.
Létszükséglet a mindenkori kormánynak, hogy a nagy külföldi cégek mellett mindig kell legyen biztos lábakon álló magyar kkv-réteg is. Itt nem a tőkével tudjuk fel
A következő évben a költségvetés ezt a programcsomagot 290 milliárd forinttal fogja támogatni
- ismertette Orbán Viktor. Ez részben automatikus következménye annak, hogy emelkednek a kamatok. A kormány dönthetett volna úgy, hogy a támogatásokat is meghúzza a helyzetre való tekintettel, de nem ezt tette - részletezte. Mivel izgalmas időket élünk, ezért szeretnénk néhány gondolatot mondani arról, hogy hogyan áll a munkánk, ami a jövő évet illeti - vezette fel a következő témát a visszaemlékezés u
Szerinte igaza van a magyar kormánynak, hogy a háborút nem kellett volna egyáltalán elkezdeni és igazuk van abban, hogy a fegyverszállítás nem állítja le a háborút és az energiaszankciók inflációt hoznak el mindenhová.
Az optimista az az ember, akinek igaza van és örömöt is okoz neki - jelentette ki. Szerinte örömet okozhat nekünk, hogy jövőre ki lehet maradni a recesszióból.
Érdemes ezért dolgozni, mert ki lehet maradni az európai recesszióból. Örömmel tölthet el bennünket, hogy ki lehet maradni a háborúból és fontos cél, hogy jövő év decemberére egyszámjegyű legyen az infláció. És öröm, ha meg tudjuk védeni a családokat a hatalmas rezsiköltségektől.
A láthatatlan kéz pofonokat oszt a válságban
Úgy vélekedett, hogy a rendkívüli helyzetekben, válsághelyzetekben a láthatatlan kéz nem megfelelően működik, ez a kéz osztja a pofonokat, a vállalkozásoknak is. Kellett az állami beavatkozás a pénzügyi válság idején, a Covid idején és most a szankciós helyzetben is - indokolta meg Orbán Viktor a gyakoribb állami beavatkozás hátterét (az árstopokat itt nem konkrétan nem említette meg, de feltehetően ezekre is gondolt). Az állam, a kormány és a piac egymásnak nem ellenségei, egyik sincs meg a másik nélkül - fejtette ki. Olyan idő előtt állunk, amikor erre az együttműködésre szükség van. Erős állam nélkül és együttműködés nélkül sok vállalkozás nem élné túl ezt az időszakot - fogalmazott.
Olyan energiaválságba kerültünk, ami az egész európai ipar rohamos leépüléséhez vezethet
- vetítette előre. Egy olyan időszakban éri a mostani válság az európai ipart, amikor már eleve versenyképtelenebb volt, mint más országok. Az előrejelzések szerint a kevesebb mint felére csökkenhetnek az EU növekedési kilátásai - idézte fel. Volt egy szerkezete az európai gazdaságnak, amelyben együttműködött Oroszországgal, olcsó energiát kaptunk, míg technológiát exportáltak az EU államai. Ez kölcsönös függést jelentett, de ezt mostanra szétverték, ezért a modell most megszűnt - értékelte.
De nincs helyette új modell, nem tudjuk, mi jön utána. Egész Európának ki kell találnia, hogy az idén felszámolt gazdasági struktúrát milyen új rendszerrel kívánja felváltani - vezette fel a kilátásokat. Megemlítette azt is, hogy egyesek a kínaiakkal való együttműködésen is lazítanának, szerinte ez tovább nehezíteni az új modell kialakítását.
Saját mentőcsónakot ácsol a kormány, a forrásokat fogni fogják
A legnagyobb munka a 2023-as költségvetés újratervezése - ismerte el. Július elseje óta, a költségvetés elfogadása óta történt egy és más. A jövő évi költségvetést hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez rendeleti kormányzás keretében - mondta.
Mivel nincs új európai struktúra, saját mentőcsónakot kell találnunk
- vélekedett. Saját mentőcsónakot kell megépítenünk a magyar gazdaság számára, ami egyszerre védi meg a lakosságot az elszállóm energiaáraktól és képes fenntartani a magyar cégek működését - fűzte hozzá.
A jó hír, hogy 2015-2021 között az EU növekedését rendszeresen sikerült több mint kétszeres mértékben meghaladni - emlékeztetett. Ezzel arra utalt, hogy van dinamika a magyar gazdaságban.
A rossz hír azonban, hogy az energia, az infláció és a kamatok a magyarokat is sújtani fogják. Az energia a legnagyobb ügy és a legnehezebb kihívás - értékelte. A mai rezsitámogatási rendszerben átlagosan minden hónapban a magyar költségvetés minden háztartásnak ad 180 ezer forintot - jegyezte meg.
Ha ezt nem adná a kormány, akkor mindenkinek átlagosan ennyivel magasabb lenne az energiaszámlája - fűzte hozzá. Ha nem támogatná így a kormány az alsó középosztályt, akkor ennek a rétegnek az előrejutása akadna el - vélekedett.
Elismerte, hogy a rezsicsökkentés közgazdasági szempontból vitatható, de társadalompolitikai szempontok szerint nem.
2021-ben az ország energiaimportja 7 milliárd euró volt, idén 17 milliárd euró lesz, jövőre 17-20 milliárd euró lesz. Vagyis elő kell venni valahonnan 10 milliárd eurót, ami 4000 milliárd forintot jelent - részletezte az energiakrízis következményeit. Ennyit veszít el a magyar gazdaság önhibáján kívül, csak azért, mert az energia ára megnőtt - mondta.
Ennek a hatalmas pénzügyi tehernek a részét el kell vinnie a magyar gazdaságnak, másrészt az államnak. Ezért nagyon meg kell nézzen minden forrást a kormány, mert minden plusz forrást a Rezsivédelmi Alapnak kell szánni - jelezte ezzel is, hogy a jövő évi költségvetésből ne várjanak többletpénzeket bizonyos célokra. Felidézte, hogy a munkaadók és a munkavállalók minimálbéremelésről szóló tárgyalásain előkerült az a lehetőség is, hogy az állam csökkentse a járulékokat, mert akkor a vállalkozók könnyebben tudják emelni a béreket.
Nem tudjuk csökkenteni a TB-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést - reagált ezekre az igényekre Orbán Viktor.
Az energiaválság után áttért a kamatok helyzetére. Ilyen magas kamatok mellett a korábbinál is nagyobb szükség van az Önök segítségére - szólt a pénzügyi szektor képviselőihez.
A 290 milliárd forint felet 220 milliárd forintot ad a kormány az energiaintenzív kategóriába sorolható magyar kkv-knak, emellett gyármentő programot is hirdet a kormány. A 2023-as év mindannyiunktól komoly erőfeszítést igénylő időszak lesz - jelezte a kormányfő.
Kitért arra is, hogy a kis és középvállalkozői termelékenység relatív 13 százalékponttal javult, ennyivel közeledett a nagyvállalatok termelékenységéhez. Ez egy pozitív trend - értékelte.
A programot méltatták
Az eseményt Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója nyitotta meg. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Demján Sándor és Orbán Viktor még 2000-ben állapodtak meg a lehetőség elindításáról, majd rögtön csatlakozott hozzájuk Parragh László, akit akkor frissen választottak meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élére. Ezzel létrejött a kisvállalkozások teljesen új alapokon nyugvó hitelezése. A KAVOSZ mint lebonyolító és szakmai műhely vesz részt aktívan a programban, melynek rendszerében 100 intézmény található meg. Krisán László úgy vélekedett, hogy 2 évtizede született meg a politika és a gazdaság egyik legsikeresebb vállalkozása. Meglátása szerint a program elmúlt 20 éve bebizonyította, hogy az válságálló és időtálló. A Széchenyi Kártya Program eredményeinek felsorolásakor kiemelte: eddig már több mint 600 ezer vállalkozásnál is több céggel kerültek kapcsolatba, 430 ezer szerződés valósult meg, és 5700 milliárd forint értékben helyeztek ki hitelt. Az idei első 10 hónapban 1400 milliárd forintnyi hitelösszeget helyeztek ki a program keretében. Naponta átlagosan 500 vállalkozás jelentkezik be a KAVOSZ-hoz, óránként pedig 2 milliárd forintot helyeznek ki, ami percenként 30 millió forintnak felel meg - részletezte Krisán László, aki kiemelte, hogy a kkv hitelezése és támogatása rendkívüli fontosságú, hiszen ez a szektor adja a magyar GDP 55%-át.
Gondolkodj nagyban és cselekedj kicsiben - foglalta össze a program egyik mottóját a vezérigazgató. Azt is megemlítette, hogy az átlagos hitelérték 27 millió forint a folyószámlahitelek esetében, míg 34 millió foritn a beruházási hitel tekintetében. Meglátása szerint a számok azt mutatják, hogy a program a vidék hitelévé vált, 75%-ot is meghaladja a vidéki vállalkozások felé kihelyezett hitelek aránya.
Megítélése szerint a mostani 20%-os hitelkamatok egy betonfalt jelentenek, ezért különösen fontos most ez a program és kormány támogatása. Külön kitért arra is, hogy minden fontos válsághelyzetre rugalmasan és gyorsan reagált a szervezet, most legutóbb az energiakrízisben segít a kkv-knak leküzdeni a kihívásokat. Beszéde végén mindenkinek megköszönte a program támogatását, elsőként Demján Sándornak, majd Orbán Viktor miniszterelnöknek és Varga Mihály pénzügyminiszternek.
Eppel János, a VOSZ elnöke beszédében azt mondta, hogy a program sikerének záloga, hogy valós problémákra valós megoldásokat kínál.
Parragh László, az MKIK elnöke szerint a Széchenyi Kártya Program bebizonyította működőképességét a kritikus pillanatokban. Az elmúlt 20 éves eredménye kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kártya példa nélküli. Ismertetése szerint a teljes hitelállományon belül a program keretében kiosztott aktív hitelállomány a teljes vállalati hitelállomány 17%-a. De az utóbbi hónapokban ez az arányszám már 45%-ot ért el - emelte ki.
A folytassuk felszólítást úgy fejezte be, hogy jövőre folytassuk az évet igen kemény munkával - vetítette előre.
Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Forrás: Orbán Viktor: Már a falnál vagyunk, nem tudjuk csökkenteni a járulékokat - Portfolio.hu