A lízingpiac a gazdaság tükreként működik, a jelenlegi bizonytalanságot nagyon megérezzük – mondta lapunknak Agárdi Marianna, a Magyar Lízingszövetség új elnöke. A lakossági autólízinget ösztönző francia példa magyarországi megvalósításában komoly piaci lehetőséget lát.
A kis növekedést hozó esztendők után a magyarországi lízingpiac milyen 2026-os évre számít?
Várakozásunk szerint túl sok változás nem lesz idén az elmúlt évekhez mérten, az új szerződések száma alig emelkedett, míg a kihelyezések összege nőtt, az utóbbit főként az infláció és az eszközök árának növekedése indokolta. A piaci információk alapján továbbra is a kivárás, illetve a beruházások elhalasztása tapasztalható, ami a magyar gazdaság gyenge teljesítményének és a közelgő választások miatti bizonytalanságnak is köszönhető. A tanácstalanságot fokozza az ukrajnai és az iráni háború is. A lízingpiac szempontjából nem várok jelentős változást a közelgő választásokat követően sem 2026-ban, bármilyen kimenetele lesz is. Hiszen a választások utáni kormány gazdaságpolitikája határozza meg hosszabb távon a piacot, ez pedig inkább az év második felében rajzolódhat ki, és hatása igazán majd csak 2027-ben érvényesülhet. Jelenlegi információim szerint a Széchenyi-terv és az Eximbank lízingprogramjai is elérhetők lesznek 2026 egészében.
¬ Mi kellene a lízingpiac gyorsabb bővüléséhez?
Számunkra a gazdaság növekedésének üteme meghatározó. Márpedig jelenleg a cégvezetők sokkal inkább kivárnak, számos vállalkozás költségcsökkentésben és átstrukturálásban gondolkodik, aminek része a spórolás is a céges autózás költségéből. Bár korábban elindult a gépjárműflották elektrifikációja, ez mára ellaposodni látszik. Sokan inkább olcsóbb autókban gondolkodnak, például használt gépjárművek flottába állításával.
¬ Milyen gyorsan csapódik le a gazdasági növekedési adatok változása a lízingpiacon?
A szektort a gazdaság tükreként szoktuk emlegetni. Amint elindulnak a pozitív folyamatok a nemzetgazdaságban, azonnal nő a beruházási kedv, egyúttal a lízing iránti kereslet. De ennek a fordítottja is igaz.
¬ A magas magyar kamatszintet mennyire érzik meg?
Ez egyértelműen rontja a szektor stabilitását, visszaveszi a beruházási kedvet. A flottakezelők kamattámogatás nélküli konstrukciókkal dolgoznak, és a pénzügyi lízingek esetében sem minden eszköztípus vagy minden finanszírozás megy támogatással, így ezek a területek még érzékenyebben reagálnak.
¬ Mennyire függ az ágazat teljesítménye az állami támogatások alakulásától?
Nagyon erősen. A magyarországi kis- és közepes méretű vállalati (kkv) szektor gyakorlatilag erre rendezkedett be, így ha van támogatott konstrukció, akkor van új beruházás, ennek hiányában pedig kivárnak, halasztanak. A 2025-ös lízingszövetségi statisztika alapján a kamattámogatott lízing aránya a termelőeszközöknél a finanszírozott összeg közel 40 százalékára rúg. A támogató konstrukciók nélkül erős visszaesést látnánk a magyar piacon.
¬ Mekkora hatása van a Lízingszövetségnek a terület szabályozására? Meghallgatják a javaslataikat?
Rengeteg feladatunk és sok nyitott egyeztetésünk van a szabályozókkal, a legtöbb esetben még dolgoznunk kell. A fontosabb ügyek közé tartozik az elektromos autók otthon töltésének kérdése, a magánszemélyek bérleti konstrukciója, az uniós támogatások befogadása a lízingfinanszírozásba, a fizetésképtelenségi törvény, valamint a tartós adathordozókra vonatkozó MNB-ajánlás. E területeken eddig nem értünk el számunkra előremutató eredményt. Sajnos sokszor csak lassan haladunk, ennek oka személyes véleményem szerint az, hogy a szektor nincs megfelelő prioritásokkal kezelve a nemzetközi trendekhez képest, ami persze jelentős fejlődési potenciált tartogat még. Amiben mindenképpen szeretnénk előrejutni, az a digitalizáció. Itt gondolok például arra, hogy a gépjárművek forgalomba helyezése és az ezzel kapcsolatos adminisztráció 2026-ban még mindig alapvetően papíralapon történik. Ezzel szemben az általunk javasolt megoldásokkal mindenki jól járna, a lízingcégek mellett az ügyfelek és az állam egyaránt.
¬ A cégautóadót a költségvetési bevételek növelése céljából 2022-ben megduplázta, azóta pedig minden évben legalább az előző évi infláció mértékével, 2025 elején 20 százalékkal emelte a kormányzat. Gondot okoz ez a gyors növelés?
Mint minden költségemelkedés, ez is negatívan hat a piacunkra, különösen most, amikor sok vállalkozás a költségei racionalizálásán gondolkodik.
¬ Hogyan lehetne a lakossági ügyfelek arányát növelni a lízingben? Milyen jó nemzetközi gyakorlatokat volna érdemes átvenni Magyarországon is?
A lakosság nem került be a támogatott konstrukciók ügyfélkörébe. Nagy szükség lenne olyan programokra, ahol a lakossági ügyfeleket ösztönözzük új eszközök beszerzésére valamilyen lízingkonstrukcióban. Nézzük meg például az egyre idősebb magyarországi gépjárműparkot: a 2025. végi statisztika szerint a személyautók átlagéletkora 16,5 esztendőre nőtt, és évről évre tovább emelkedik. Ez európai összevetésben is kifejezetten magas érték. Összességében a 15 évesnél idősebb autók aránya immár 56 százalék. Mindez azt jelenti, hogy bőven futnak az utakon 25 évesnél is öregebb autók. Persze nem önmagában a járművek kora a fő probléma, hanem a biztonságos működésük. Úgy gondolom, bőven volna teendő a biztonságosabb, tisztább mobilitás megteremtésében. Ebben segíthetne például a francia példa hazai meghonosítása. Ott 2024-ben úgynevezett szociális lízingprogramot indítottak el. Ez az alacsony jövedelmű háztartásoknak új vagy használt elektromos autók államilag támogatott lízingelését teszi lehetővé – havi 100–200 eurós bérleti díj mellett. Az indulás után már az első három hónapban 50 ezer igénylés érkezett. Nálunk viszont a magánszemélyek bérleti konstrukciója már csak a cégautóadó miatt sem működik. Márpedig érdemes volna lépni, mert Magyarországon a tulajdonszerzés még mindig nagyon meghatározó a lakás mellett az autózásban is, igaz, egyre több fiatal tartja fontosabbnak a használatot a tulajdonnal szemben.
¬ Az elektromos autózás okoz problémát, feszültséget a lízingcégeknél? A villanyautókra ugyanis sokszor azt mondják, hogy a belső égésűekhez képest többe kerülnek, sérülékenyebbek, drágábban javíthatók, és nehéz előre megmondani az amortizációjukat.
Valóban gyorsan fejlődik az elektromos autók technológiája. Eközben viszont haladunk abban az irányban, hogy a használt elektromos autóknak is legyen megfelelő piacuk. Nem feltétlenül abban kell gondolkodni, hogy a háztartások nullkilométeres új autókra kapjanak támogatást. És itt nemcsak az elektromos járművekre gondolok, hanem a szervizelt 4-5 éves hagyományos hajtású autókra is. Miközben valóban drágább a villanyautók beszerzése, azt vitatnám, hogy maga a szerviz és a karbantartás drágább lenne az esetükben, tapasztalatunk szerint ez ugyanis nem így van.
¬ A plug-in hibrid autók korábban kiadott zöld rendszámát 2026. november 30-áig le kell cserélni fehér alapszínűre. Hogy áll a folyamat?
Ez nehéz kérdés a számunkra. A lízingcégeknél közel 30 ezer érintett autónk van, és ezek átrendszámozását november végéig végre kell hajtani. Mindez komoly szervezést igényel. Hamarosan megkeressük a hatóságot a javaslatunkkal és a kérdéseinkkel. A mostani információink szerint minden egyes ilyen zöld rendszámmal be kell sétálni az okmányirodába, ott kérelmezni a cserét, majd onnan újabb okmányirodai látogatáskor átvenni a fehér rendszámtáblát. Ez a folyamat az okmányirodák számára is várhatóan megterhelő lesz.
¬ Az ESG- (environmental – környezeti, social – társadalmi, governance – irányítási) követelményrendszer és a zöldátmenet mekkora teher az ágazat számára?
Lehetőség és kihívás egyszerre. Már jelen van a vállalatok életében a szabályozói (uniós és magyar) és az ügyfelek elvárása miatti nyomás, ugyanakkor valódi üzleti potenciált is látok az elektromobilitási és energiahatékonysági beruházásokban. A piac formálódik, és pozitív trendek jelentek meg: a vállalatok egyre inkább üzleti racionalitásból kezdenek energiahatékonysági fejlesztésekbe, nem csupán ESG-kényszerből. Hasonló figyelhető meg a járműflották elektrifikációjánál is. Viszont kormányzati együttműködés és célzott támogatások nélkül a folyamat csak lassan fejti ki a hatását.
¬ Miért lehet vonzó egy fiatal számára a lízingszakma?
Én húszéves koromban teljesen véletlenül kerültem erre a területre, és szerettem bele. Ez összetett, rugalmas ágazat, folyamatos technológiai fejlődéssel, ami a finanszírozott eszközökben is megjelenik. Az AI és a digitalizáció is rengeteg lehetőséget jelent. Ha ezeken a területeken fejlesztünk, akkor a fiatalok számára is vonzó lehetőséget teremtünk, ha viszont továbbra is papírhalmazokkal dolgozunk, akkor biztosan nem.
¬ Hogyan alakulhat a jövőben a magyarországi lízingpiac szereplőinek száma, ezen belül a magyar többségi tulajdonú cégek súlya?
Az utóbbi időben is láttunk példát arra, hogy külföldi tulajdonú lízingvállalat elhagyta az országot, aminek oka a gazdasági és geopolitikai bizonytalanság, a piacméret, valamint a gyorsan változó szabályozói elvárások okozta kiszámíthatatlanság. Nem tartom kizártnak a további konszolidációt. A magyar tulajdonú lízingvállalatok súlya jelentős a pénzügyi lízingnél. A flottapiacon a két vezető nemzetközi versenyző mellett több hazai piaci szereplő is nagyra tudott növekedni az elmúlt években. ¬