2024-ben egyszámjegyű növekedés vár a globális autópiacra az Economist Intelligence Unit (EIU) várakozásai szerint. Elemzésükben kitértek arra is, hogy az elektromos autók eladásai viszont dinamikusan bővülhetnek majd idén, ez elsősorban az állami ösztönzőknek, a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásoknak és a megjelenő új akkumulátoroknak lesz köszönhető.Kína ebben a környezetben rohamléptekben haladhat azon célkitűzése felé, hogy meghatározó szereplőjévé váljon az autóiparnak. Az ázsiai nagyhatalom az elektromos autók piacát egyértelműen uralja majd, a globális eladások több mint felét adhatja.
Az Economist Intelligence Unit elemzése szerint kihívásokkal teli év lesz az autóipar számára 2024 is. A világgazdaság gyenge növekedése, a magas kamatlábak és a fejlődő országokban a megélhetési költségek növekedése egyaránt visszafogja majd a járművek iránti keresletet. A geopolitikai kockázatok is magasak maradnak az Oroszország és Ukrajna, valamint az Izrael és a Hamász között zajló háború miatt. Az Egyesült Államok és Kína rivalizálása pedig számos vállalatot kényszerít majd arra, hogy átalakítása beszállítói láncait, beruházási stratégiáját.
MINDEZEK EGYÜTTES HATÁSÁRA A GLOBÁLIS AUTÓELADÁSOK CSUPÁN 3 SZÁZALÉKKAL NŐHETNEK, MÍG A HASZONGÉPJÁRMŰVEK ÉS BUSZOK ÉRTÉKESÍTÉSE MÉG ENNÉL IS SZERÉNYEBB MÉRTÉKBEN, 1 SZÁZALÉKKAL BŐVÜLHET 2024-BEN.
Az EIU anyagában ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az elektromos autók dinamikus térnyerése idén is folytatódhat. Várakozásuk szerint 14,9 millió elektromos járművet adhatnak el 2024-ben, amely mintegy 21 százalékos növekedést jelentene 2023-hoz képest.
AZ ELEKTROMOS AUTÓK PIACÁT KÍNA URALJA MAJD, AMELY A GLOBÁLIS ELADÁSOK TÖBB MINT FELÉT ADHATJA.
Kínában mintegy 8,6 millió elektromos jármű találhat gazdára idén, miközben az ország jelentősen növeli majd elektromos autóinak exportját is. Utóbbira válaszul a japán, az európai és az amerikai autógyártók várhatóan magasabb kereskedelmi korlátok bevezetéséért lobbiznak majd. Néhány külföldi autógyártó csökkentheti beruházásait Kínában, vagy követheti a Mitsubishi példáját, és teljesen kivonulhat a világ legnagyobb autópiacáról.
Az Economist Intelligence Unit várakozásai szerint a politikai döntéshozók továbbra is segíteni fogják az elektromos autózás térnyerését:
- az autóvásárlásokhoz nyújtott támogatásokkal
- az elektromos autógyártás, valamint a kapcsolódó beszállítói láncok támogatásával
- és az elektromos autózáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra fejlesztésével, kapcsolódó beruházások ösztönzésével.
Az állami támogatások továbbra is fontos szerepet játszanak majd az elektromos autók értékesítésében. Példaként említik az Egyesült Államokat, ahol az elektromos autók vásárlói akár 7500 dolláros adókedvezményben is részesülhetnek, feltéve, hogy olyan modellt választanak, amelyre nem vonatkozik az ország inflációcsökkentő törvényének (IRA) korlátozása. Ennek értelmében ugyanis csak olyan elektromos jármű esetében vehető igénybe a maximális adókedvezmény, amely részben vagy teljes egészében az USA-ban készült, illetve akkumulátorát, annak alapanyagait bizonyos részben ott, vagy az országgal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országban állították elő.
A Portfolio már 2017-ben arról írt, hogy miközben mindenki a német autógyártókkal van elfoglalva, Kína szép csendben világuralomra tör az autóiparban. A vezető pozíció megszerzése érdekében az ázsiai nagyhatalom elképesztő összegeket fordított az elektromos autógyártás és a kapcsolódó beszállítói lánc felfuttatására az utóbbi években. Az Alix Partners számításai szerint a kínai vállalatok mintegy 57 milliárd dolláros állami támogatásban részesültek 2016 és 2020 között. A támogatások természetesen azóta sem szűntek meg, a Wind kínai információszolgáltató által összeállított adatok és a Nikkei Asia által készített felmérés szerint a több mint 5000 kínai tőzsdén jegyzett vállalat közül az idei év első felében a 10 legnagyobb állami támogatásban részesülő vállalat közül öt EV-gyártó vagy akkumulátorgyártó volt. A listát a Debrecenben akkumulátorgyárat építő CATL vezette, amely 2,85 milliárd jüan állami támogatásban részesült a hat hónapos időszakban, ami majdnem háromszoros növekedés az előző évhez képest. Szerepelt továbbá a listán a SAIC Motor, a szintén hazánkban beruházó BYD és az EVE Energy is.
Az elektromos autózásban tapasztalható kínai előretörést az Egyesült Államok és az Európai Unió is igyekszik ellensúlyozni. Előbbi például a már említett inflációcsökkentő törvényének (IRA) segítségével, míg utóbbi zöld politikájával ösztönzi a helyben történő elektromos autógyártást és akkumulátorgyártást. Az igyekezetük nem véletlen, Kína gyakorlatilag teljes dominanciával bír az akkumulátorgyártás ellátási láncában, a közel monopol helyzete pedig lehetővé teszi, hogy fegyverré tegye az egész iparágat. Az ázsiai ország megkerülhetetlen szereplő, így, ha leállítja a szállításokat, még az Egyesült Államok termelése is veszélybe kerülhet.
Az EIU 2024-re vonatkozó előrejelzésében kiemeli, hogy tovább szigorodnak majd a járművekre vonatkozó károsanyag-kibocsátási szabályok és számos európai város vezet be olyan előírásokat, amelyek közvetlen hatással lesznek a járműhasználatra. Példaként említik Franciaországot, ahol már bevezették az úgynevezett Crit'Air környezetvédelmi szélvédőmatricát, amely alapján számos nagyvárosban tudják a rendőrök ellenőrizni a forgalomcsillapított övezetekbe a behajtást. Továbbá ez alapján kezdhetik meg az autók kitiltását az esetleges forgalomkorlátozások esetén. Egy másik példa Lengyelország fővárosáé, Varsóé, amely tiszta közlekedésű övezetté nyilvánítja szélesebb értelembe vett központját. A városi tanács döntése értelmében július 1-től erre a területre nem hajthatnak majd be a 18 évesnél régebbi dízelüzemű, valamint 27 évesnél régebbi benzinüzemű autók.
AZ ECONOMIST INTELLIGENCE UNIT ARRA SZÁMÍT, HOGY A SZIGORODÓ SZABÁLYOK ÉS A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK EGYARÁNT ERŐSÍTENI FOGJÁK AZ ÚJABB JÁRMŰVEK, KÖZTÜK AZ ELEKTROMOS AUTÓK IRÁNTI KERESLETET.
Szintén jótékony hatással lehet az elektromos autók eladására az új akkumulátortechnológiák bevezetése. A gyártók elsődleges célja a hatótávolság növelése, a töltési idő csökkentése és a még biztonságosabb rendszerek előállítása. Továbbá kiemelten fontos az új akkumulátorok esetében a gyártási költségek csökkentése, amelyek lehetővé tehetik a kedvezőbb árú elektromos autók piacra dobását.
Az EIU kiemeli, hogy a lítiumion-akkumulátorok ugrásszerű fejlődésen mennek keresztül. Példaként említik a kínai Gotion High-tech vállalatot, amely 2024-ben kezdheti meg az új, LMFP akkumulátorának gyártását, amely az ígéretek szerint akár 1000 kilométeres hatótávolságot is biztosíthat egyszeri feltöltéssel. Az új megoldás lényege, hogy a gyártó a hagyományos lítium-vasfoszfát akkumulátor alacsonyabb energiasűrűségén javít mangán hozzáadásával. A kínai vállalat L600 LMFP cellája 240 Wh/kg sűrűséget ért el, amely jelentősen felülmúlja egy lítium-vasfoszfát akkumulátor energiasűrűségét.
A BYD nátrium-ion akkumulátorának segítségével nem a hatótávolság növelésére, hanem a gyártási költségek lefaragására koncentrál, amelynek köszönhetően kedvezőbb áron kínálhatja ilyen típusú alkatrésszel szerelt járműveit. A szilárdtest-akkumulátorok forradalma még várat magára, de az EIU megjegyzi, hogy a kínai SAIC Group akár már idén elkészülhet saját megoldásával, míg a Toyota és több más gyártó úgy számol, hogy 2027-ben jelenhet meg a piacon az új technológiával.
Forrás:https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240101/nagyon-nehez-ev-var-az-autoiparra-de-mar-most-boritekolhato-ki-lesz-a-nagy-nyertese-660349