Felrobbant a lakossági hitelezés az év első hónapjaiban Magyarországon. Áprilisban már több mint háromszor annyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban, pedig a kamatok 6% fölött ragadtak. A lakáshitelek 121 milliárd forintos havi új kihelyezése csaknem kétéves csúcsot, a személyi kölcsönök 68 milliárdja pedig történelmi rekordot jelent, miközben a lakossági betétállomány stagnált. Az év eddig legerősebb hónapját produkálta a vállalati hitelezés is, a vállalati betétállomány pedig már 11%-kal nőtt egy év alatt.
Közzétette április hitelpiaci és betéti statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank, ezekben most is a lakossági hitelezés robbanása a leglátványosabb.
Lakáshitelből 121, személyi kölcsönből 68, babaváró hitelből 22 milliárd forint fogyott, az alábbi táblázat mutatja, ez mekkora bővülést jelent. A lakás-hitelfelvétel több mint háromszorosa, a teljes lakossági hitelfelvétel majdnem duplája volt az egy évvel korábbinak áprilisban.
Míg a személyi kölcsönöknél a darabszám, a lakáshiteleknél az átlagösszeg emelkedése a hangsúlyosabb. Utóbbi magyarázat lehet arra is, hogy miért múlja felül jelentősen a lakáshitelezés robbanása a lakástranzakciók számának emelkedését.
A CSOK Plusz éve eleji indulásának is szerepe van abban, hogy a lakáshitelek átlagos összege egy év alatt 10 millióról 18 millióra nőtt, hiszen a CSOK Plusz kamattámogatott lakáshitelek 25 millió forint feletti átlagösszeggel veszik fel a házaspárok.
Az elmúlt egy évre visszatekintve még messze van a lakossági hitelezés a korábbi csúcstól, de ha így folytatódik a havi összegek emelkedése, akkor hamarosan rekordot dönthet az új szerződéses volumen.
A CSOK Plusznak köszönhetően az egy évvel ezelőtti 20%-ról 30%-ra emelkedett a támogatott hitelek aránya a lakáshitelezésben, de a piaci lakáshitelezés is magas dinamikát mutat.
Úgy tűnik, az új lakások piaca egyelőre nem tudja tartani a lépést ezzel a hitelkeresleti boommal, így visszaesett ezek aránya a finanszírozásban, és a használt lakások jelentik a piac egyértelmű motorját.
Paradox módon a kamatperiódusok szerinti statisztikából derül ki, hol tart a CSOK Plusz, hiszen ezek a kamattámogatás számításának éves változása miatt változó kamatozású hitelként kerülnek a statisztikába (miközben a hitelfelvevők fix, legfeljebb 3%-os kamatot fizetnek). A februári 13 milliárd és a márciusi 26 milliárd után áprilisban már 36 milliárd forint volt a változó kamatozású hitelek volumene, csaknem 100%-át a CSOK Plusz adhatta, vagyis a termék 70-75 milliárd forintnyi aláírt szerződésnél tarthat négy hónap adatai alapján.
A piaci kamatozású hitelek esetében, ahogy a banki ajánlatok alapján vártuk is, lényegében megállt a kamatok csökkenése, így áprilisban átlagosan 6,4%-os kamattal vettek fel lakáshitelt a háztartások.
A személyi kölcsönök is egyre olcsóbbak: egy év alatt 19,3%-ról 17,9%-ra csökkent az átlagos hiteldíjuk, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 10,2%-ról 9,5%-ra.
A lakossági banki hiteltartozása egy év alatt 4,8%-ot emelkedett, a lakáshitelek állománya csaknem ugyanennyit, a személyi kölcsönöknél 9,5%-os volt az éves bővülés.
Eközben a betéti oldalon stagnálást mutattak áprilisban a háztartási tranzakciók, a forintbetétek minimális csökkenése kioltotta a devizabetétek minimális bővülését ebben a hónapban.
A lekötött forintbetétek továbbra sem népszerűek, ezekre mindössze 1,7%-os átlagkamatot fizettek a bankok a lakosságnak, az új szerződések esetében mért 5,7%-ot pedig mindössze néhány kisebb bank, illetve egy szűkebb privátbanki ügyfélkör hozhatta össze. A vállalatok valamivel magasabb kamatokat kapnak.
Az elmúlt hónapokban megállt a háztartások hó végi betétállományának a csökkenése, de még így is csak 1,7%-kal bővült egy év alatt. A betétek 82%-a továbbra sincs lekötve.
A vállalatok esetében április volt az utolsó hónap, amikor a BUBOR-nak megfelelő szinten, kamatfelármentesen vehettek fel (a futamidő első 6 hónapjára legalábbis) hitelt a vállalatok a Magyar Bankszövetség és a kormány megállapodása alapán. Az előző két hónappal ellentétben volt némi mozgás ezen a piacon, és valószínűleg a támogatott hitelek is szerepet játszottak abban, hogy ez a hónap volt eddig a legerősebb a vállalati hitelezésben.
A változó kamatozású forinthitelek szerepének az átmeneti (?) erődösödése ellenére összességében mégis az (egyébként alacsonyabb kamatozású) devizahitelek népszerűsége magyarázza, hogy áprilisban 103 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek.
A vállalati hiteldinamika elmúlt évi visszaesése ellenére az elmúlt 12 hónapban 418 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek. Egy hónapja ez még csak 300 milliárd forint volt.
A „felármentes” hitelfelvételi lehetőség ellenére az áprilisban kötött vállalati hitelszerződések átlagkamata még 9-11% volt, az euróhiteleknél jellemzően 5-6% környékén mozgott.
Utolsó ábránk azt mutatja, hogy élénkül az aktivitás a magyar hitelpiacon, és gyarapodásnak indultak a betétek is. A háztartások hitelállománya 4,8%-kal, betétállománya 1,7%-kal bővült egy év alatt. A vállalati hitelállománya az erős áprilisnak köszönhetően évi 5,4%-kal bővült, a céges betétállomány pedig kiugrónak mondható, 11,0%-os ütemben emelkedett.
Forrás: Megrohanták a magyarok a bankokat, mindenki hitelt akar - Portfolio.hu