Eltérően változik a benzines, a hibrid, a dízel és az elektromos autók ára, kettőnél közülük árcsökkenés is jöhet. Márkafőnökök beszélnek a Vezessnek.
Jól járt, aki három évvel ezelőtt vásárolt a családjának vagy a vállalkozásának új személyautót. Rosszul jár, aki most vág bele. A vásárlást ezért-azért sokáig halogató magánszemélyek és a flottájukat mostanában újra cserélő cégek meghökkentően magas összegeket kénytelenek utalni ma a 2020-as listaárakhoz képest.
A Datahouse statisztikái szerint az elmúlt három esztendőben ilyen látványosan emelkedtek hajtáslánc szerint az új személyautók árai Magyarországon. A benzinesek 50,4 százalékkal, az elektromosok 46,6 százalékkal, a dízelek 30,4 százalékkal, a hibridek 28,6 százalékkal.
Ez a múlt, de mit hozhat a közeljövő? Összeállításunkban a magyar újautó-piac fontos márkáinak a vezetői válaszolnak arra, hogy
- mi a magyarázata az eltérő áremelkedéseknek?
- hogyan alakulhatnak az árak az elkövetkező három évben?
- lehet-e komoly árcsökkenés a továbbra is nagyszámban vásárolt (de a politika által leírt) dízeleknél?
- valódi listaárcsökkenésbe fordulhatnak-e a kevéssé vásárolt (de a politika által támogatott) villanyautók mostanság tapasztalt leárazásai?
- miért alacsony a magánszemély vevők aránya Magyarországon
Utóbbi kérdés azért is indokolt, mert a villanyautók áremelkedése gyakorlatilag tavaly már megállt idehaza, mindössze 1,4 százalékos volt. A legkisebb mértékű a különféle hajtásláncok között.
Mi a magyarázata az eltérő áremelkedésnek?
„Az árakat többféle tényező együttes hatása befolyásolja” – kezdi válaszát a FordMagyarország üzletág-igazgatója, Károly Róbert. „A benzines személyautók esetében jelentős befolyásoló tényező a környezetvédelmi szabályozásoknak való megfelelés a károsanyag-kibocsátás tekintetében, ami nagyobb mértékű áremelkedést eredményez(ett).”
A hibrideknél a sima benzineseknél kisebb mértékű áremelkedés hátterében szerinte az előállítási költségek racionalizálódása és a technológia elterjedtsége játszik kiemelt szerepet.
Eközben „az elektromos autóknál voltaképp árcsökkenés tendenciájáról beszélhetünk” – utal ezzel az elmúlt egy év, valamint 2024 első negyedévére Károly Róbert. „Elkezdődött a technológia szélesebb terjedése, egyre költséghatékonyabb előállítással tud a gyártás megtörténni.”
Mi tesszük hozzá, hogy a kínaiak a hazai gyártási kapacitásaik kihasználása miatt európai piacletarolásra készülnek a kontinens eddig megszokott árai alatt valamivel (és az államuk támogatásával), ami lehet, hogy hógolyóból kisebb lavinává gyúródik. Ugyanis részben emiatt látványos árcsökkenésben kezdett a villanyautós trendeket eddig mozgató Tesla. A kínaiak és az amerikaik lépései pedig kényszerhelyzetbe hozták az európai és a dél-koreai gyártókat. (A japánok – jelenleg – nem komoly szereplők a villanyautó-piacon.)
Az árak akciózásának – és a EU jelentős vásárlástámogatásának – idején egyre inkább nyilvánvaló, hogy csökken az elektromosok által megszólítható és megnyerhető vásárlóréteg, több ok miatt is. Elfogytak az early birdök, kontinensszerte több helyen leállnak az állami támogatások, magasra kúsztak az elmúlt évtizedben az alapárak. Sok együttes ok miatt álltak meg és koppantak az eddig plafonig emelkedő a villanyautóárak.
Hogyan alakulhatnak az árak a következő 3 évben?
„Inflációs környezet, gazdasági helyzet, árfolyamok alakulása – nagyon sok mindentől függ” – mondja Nagy Norbert, a Kia országigazgatója. Szerinte elég csak az elmúlt két évben történtekre gondolni, amikor is az alapanyagok áremelkedései, az infláció és az árfolyamok változásának következtében jelentősen drágultak a személyautók.
„Az elektromosoknál »jelenlegi tendenciában azt lehet látni, hogy valamelyest konszolidálódnak az árak. Egyre több szereplő jelenik meg a piacon, növekszik a kínálat, ugyanakkor a kereslet még mindig nem túl nagy, mondjuk az európai átlaghoz viszonyítva. Az alapanyagárak – és itt főként az akkumulátortechnológiához szükséges lítiumra gondolok – változása Kínától függ majd, hiszen ezeknek a bányáknak a felügyelete majdnem kizárólagosan Kína kezében van« – hangsúlyozza Nagy. Ő is, valamint Németh János Škoda-márkaigazgató is úgy látja, hogy az árcsökkenéshez vezető úton »sokat segíthet a kisebb méretű (A/B kategóriás), egyszerűbb és olcsóbb modellek megjelenése«”.
A hibridek eközben felértékelődnek Nagy Norbert, a Kia országigazgatója szerint a tisztán fosszilis üzemanyagú meghajtásokkal szemben, ráadásul jönnek új hibrid technológiák, amik drágíthatják majd a termékeket.
Továbbra is vesszük a dízelt. Lehet, hogy olcsóbb lesz?
Mivel 2023 egészét nézve 5,5 százaléknyi villanyautóval szemben 12 százalék volt a dízel a hazai újautó-piacon, vagyis jól látható mennyiségre van igény, külön rákérdeztünk ezek várható árváltozására.
Németh János Škoda-márkaigazgató szerint a közeljövőben nem csökken az áruk. „Maga a technológia nem olcsó, az árak csökkentésével csak a keresletet növelnék, ami a klímacéloknak nem tenne jót. Jól láthatóan a gyártók inkább megszüntetik a dízelváltozataikat.” Csak hogy néhány példát említsünk mi, a Kia–Hyundai-páros mellett a Volvo, de látványosan visszaszorította a Renault és a Ford is a dízelmotoros kínálatát.
„Nagy kérdés a dízelek – és a sima benzinesek – árainál, hogy az EU változtat-e a teljes karbonmentesség céldátumán (2035), mert ha lesz enyhítés, akkor maradhatnak tovább a benzines/dízelüzemanyagú autók. Ha nem, akkor egy idő után nem lesznek már dízelek, mert nem fogják beengedni őket a városokba, maradványértékük teljesen elértéktelenedik, szűkül a másodlagos piacuk a használt példányoknak” – így gondolkodik Nagy Norbert.
Általános listaárcsökkenésbe fordulhat a villanyautók akciózása?
Sőt, még ennél is konkrétabban kérdeztük a márkák hazai vezetőit: van reális esély, hogy érdemben (minimum 10-20 százalékkal) csökken három éven belül az elektromos személyautók ára?
„Amennyiben a gyártók tudják a gyártási költségeket csökkenteni, és nem lesz óriás infláció, mint az elmúlt két évben, nem romlik jelentősen az árfolyam, akkor jelenhetnek meg olcsóbb elektromos autók, ugyanakkor az új technológiák fejlesztése, új high-tech konnektivitási újdonságok kifejlesztése mind-mind rengeteg pénzbe kerül, tehát ha fejlődnek az autók, akkor ezzel is számolni kell. Én nem hinném, hogy reális azt várni, hogy 20%-ot csökken az elektromos autók alapára” – válaszolja Nagy Norbert a Kiától.
Károly Róbert hazai Ford-igazgató szintén hangsúlyozza, hogy változatos piaci folyamatok együttese befolyásolja az árak alakulását. „Példának okáért az állami támogatások, adókedvezmények kivezetése voltaképpen az árak növekedésével jár. Az elektromos autók árára főképpen a technológiai változások és az új modellek lesznek hatással. Ezek a technológiai változások kétirányúak: egyrészt kisebb, alacsonyabb hatótávú (ebből kifolyólag olcsóbb) autók használatához alakul a kereslet, vagyis a vásárlók elfogadják, hogy a kisebb hatótáv nem feltétlen hátrány. Másrészt, az akkumulátorok fejlesztésével a gyártók igyekeznek a költségeket is csökkenteni, ami sajnos nem feltétlen jelentheti az eladási árak csökkenését is.”
Drága az új autó, nem vásárolnak a magánszemélyek?
Miközben árakról beszélünk, ne felejtsük el a vevőket sem, márpedig azok jelenleg a magyar újautó-piacon nagyjából 70 százalékban kisebb-nagyobb cégek. Nyilvánvalóan van összefüggés a magas ár és a kevés családi vásárlás között, de mennyire erős ez az összefüggés?
Károly Róbert, a Ford üzletág-igazgatója a magasabb életszínvonallal rendelkező piacokon élőkkel hasonlítja össze válaszában a magyar vevőket. „Elmarad a magánszemélyként vásárlók száma a nyugati fejlett piacoktól, azonban Magyarországon jelenleg még mindig népszerűbb juttatási elem a céges autó, mint Nyugat-Európában, ezáltal kevésbé ösztönöz a saját autó vásárlására. Ettől függetlenül itthon az átlagkeresethez mérten magasabb az új gépjárművek ára, mint sok más európai piacon. Ebből kifolyólag itthon jelenleg is hasonlóan alakul a külföldről behozott használtautó-regisztráció, mint az új gépjárművek regisztrációja.”
„Nagyon szoros az összefüggés” – ezt már Németh János teszi hozzá. „A privát piac rendkívül árérzékeny. Az elmúlt időszak elszabaduló árai, tetézve a jelentősen megemelkedett finanszírozási költségekkel, nem kedveznek a magánügyfeleknek.”
A szomorú helyzet az, hogy ez egyáltalán nem friss jelenség Magyarországon. Gyakorlatilag 2010 óta 30-40 százalék között mozog a magánszemélyek aránya az újautó-piacunkon. A mélypont 2014-ben volt 27,4 százalékkal, aztán 2018-ban felment 41 százalék felé. Jelenleg 33 százalékon ücsörög.
Forrás: https://www.vezess.hu/magazin/2024/04/15/korabban-nem-latott-arvaltozasok-a-magyar-autopiacon/