Mai kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal, 10%-ról 9%-ra mérsékelte az irányadó rátát a jegybank monetáris tanácsa. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank gyorsított az elmúlt hónapokban megszokott, 75 bázispontos kamatcsökkentési tempón. A szakértők előzetesen teljesen megosztottak voltak a tekintetben, hogy 100 bázispontra vált-e a monetáris politika, vagy maradnak a korábbi lazítási ütemnél. A 75-100 bázispontos kamatcsökkentés körüli dilemma jól mutatja a magyar gazdaság megítélése és kilátásai körüli bizonytalanságot.
Az elmúlt hónapokban – elsősorban a kormányzat felől – egyre erősebb volt a nyomás a jegybankon, hogy gyorsítania kellene a kamatvágások ütemén. A januári tanácsülésen már két tag a 100 bázispontos csökkentésre szavazott, jelezve, hogy az asztalon van a gyorsítás kérdése. Sőt, valójában az MNB a kommunikációjával már az előző napokban elkezdett megágyazni a gyorsításnak, és érezhetően szándékában állt az erőteljesebb lazítás útjára lépni. Erről azonban az utolsó pillanatban letett, így a nagyobb kamatcsökkentés végül januárról februárra tolódott.
Nem fekete-fehér
A monetáris politika mostani döntése mögött ott húzódik a magyar gazdaság összes nagy kérdése.
A LEGEGYSZERŰBB EZEKET AZ INFLÁCIÓ – NÖVEKEDÉS – PÉNZÜGYI STABILITÁS HÁROMSZÖGBEN ÉRTELMEZNI.
A 100 bázispontos kamatcsökkentési ütemre váltás mellett a legfontosabb érv az infláció vártnál gyorsabb csökkenése lehetett. A januári fogyasztói árindex 3,8% lett, ezzel a mutató beért a jegybank 2-4 százalékos célsávjába. Ez alapján úgy tűnik, hogy az infláció felfalta saját magát: a recesszió és a reálbérek zsugorodása keresleti oldalról fékezte az áremelési szándékokat, illetve nem engedte a várakozások magasan ragadni. Emellett sokat segített az energiaárak korrekciója, az élelmiszerársokk kifutása, valamint a forint erősödése. (Ezt a képet a későbbiekben árnyaljuk.)
Az elmúlt egy hónap talán legkellemetlenebb meglepetése a növekedési kilátások beborulása volt. A negyedik negyedévben a magyar gazdaság csak stagnálni tudott, ezzel az utóbbi öt negyedévben csak egyszer tudott növekedést felmutatni. Az utolsó negyedév gyenge eredménye arra utal, hogy a dinamizálódás lassabb lehet a vártnál, erre utalnak a világgazdaságból érkező információk is.
A hazai ipari termelés és a munkaerőpiac adatai alapján a kormányzat idei 4%-os növekedési terveit egyre több lefelé mutató kockázat övezi. Bár ennek nem a magas kamatok az elsődleges okai, a magasnyomású gazdaság eszközei közül a hitelezés felprörgetése tűnik a legegyszerűbbnek, ehhez pedig alacsonyabb kamatok szükségesek. Vagyis a növekedés támogatását – amennyiben az MNB lát erre mozgásteret – szolgálhatják a gyorsabb kamatcsökkentések.
A pénzügyi stabilitási szempontból a mostani kamatdöntés időpontja hálásabb volt, mint a januári. Bár az euró árfolyama most is nyalogatta a 390-es szintet, összességében kisebb volatilitás jellemezte az elmúlt hetekben, nem terhelték a befektetők kockázatérzékelését a gazdaságpolitika ötletei, vagy éppen az EU-val való feszült viszony, valamint a nemzetközi környezet is kedvezőbben alakult. Ha a jegybank januárban az azonnali piaci fogadtatásától félve állt el a gyorsítási terveitől, akkor februárban már bátrabb lehetett.
A fenti érvek alapján egyértelműnek nevezhetnénk a 100 bázispontos kamatcsökkentésre gyorsítást, valójában azonban legalább ugyanennyi érv szólt volna az óvatosabb hozzáállás mellett.
Akár maradhatott volna a 75-ös tempó
A januári 3,8%-os inflációval ugyan folytatódott a gyors dezinfláció, a képet több megfontolás árnyalhatja. Egyrészt a tartósabb ármozgásokat megragadó maginflációs mutató még mindig 6% felett van, sőt, az utóbbi hónapokban (rövid bázison) mintha a mutató már mintha felfelé tartana. Ez alapján nem kizárt, hogy a dezinfláció utolsó hónapjait látjuk, amit még érdemben a 3%-os cél felett stagnálás, enyhe emelkedés vált fel.
Másrészt az olajválság időszakának nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a túl gyorsan leállított jegybanki szigor az infláció újbóli felpörgésével járt. A geopolitikai helyzetből fakadó kockázatok is jelentősek, a fuvarozási árak emelkedése újabb költségsokkal fenyeget, nem csoda, hogy a nagy gazdaságok jegybankjai továbbra sincsenek meggyőződve arról, hogy már elég hosszú ideje taposnak az infláció nyakán.
Ilyen körülmények között a jegybankok háromszor is megnézik, hogy az amúgy tényleg döcögő gazdaság dinamizálásához hozzá tudnak-e járulni a monetáris politika eszközeivel anélkül, hogy az elsődleges céljukat veszélyeztetnék.
Ahogy említettük, a pénzügyi stabilitással kapcsolatos pillanatnyi befektetői hangulat kedvezőbb, mint egy hónapja. Ám a jegybank erre nem csupán úgy gondol, mint egy rövid távú szempontra, ami a megfelelő pillanat kiválasztására szolgál. Kuti Zsolt, az MNB vezető közgazdásza a Portfolio Checklist podcastjében az elmúlt másfél évből több olyan példát hozott, amikor a nemzetközi környezet hirtelen romlása olyan kockázatiprémium-sokkot okozott, ami indokolta a jegybank óvatosabb magatartását.
Egyébként az elmúlt egy hetek hírei alapján nem kizárt, hogy az európai befektetői környezet kockázatkerülőbb lesz. Amint arról beszámoltunk, mintegy 1400 milliárd eurónyi hitellel rendelkeznek Európa bankjai a gyengélkedő kereskedelmiingatlan-szektorban, ami most azért nagyon gond, mert meredeken zuhannak az irodaárak, szaporodnak a fizetésképtelenségi ügyek, és egyre jobban aggódnak e kitettségek miatt a befektetők, hitelminősítők.
Mindeközben a magyar gazdaság megítélése még mindig rosszabb, mint régiós társainké. A költségvetési hiány magas, a növekedési kihívások és a közeledő választási időszak kétségessé teszik a gyors csökkentést. Mindez régiós összevetésben magas államadóssággal párosul, ezért nagy esély van rá, hogy a befektetők a jövőben is elvárnak valamekkora kamatfelárat a magyar eszközökben.
A döntés fényében úgy tűnik, hogy a jegybank összességében februárban már az erősebb döntés mellett szóló szempontokat érezte erősebbnek. Erről többet tudhatunk meg majd a 15 órakor megjelenő közleményből, illetve az ugyanekkor kezdődő sajtótájékoztatón elhangzottakból.
Márciusban újra izgalmas lehet majd a döntés. Egyrészt a februári inflációs adat megismerésével többet tudhatunk az év eleji átárazások intenzitásáról, másrészt a negyedévente megjelenő inflációs jelentés előrejelzései friss támpontotokat jelentenek majd a kamatpolitikában.
Forrás: Itt a kamatdöntés – 100-ra gyorsít az MNB! - Portfolio.hu