Cookie
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy honlapunk a felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Így szabadulna el a pokol, ha most eltörölné a kormány a kamatstopot

Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg:a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.

Csökken, de nő a kamatstopos állomány
Egy tavaly december 24-én megjelent kormányrendelet határozza meg a 2022. január 1-jével elindult kamatstop alapvető szabályait, eredetileg 2022. június 30-áig. Ekkor még csak a változó kamatozású (legfeljebb 12 hónapos kamatperiódusú) jelzáloghitelek és az átárazódó támogatott jelzáloghitelek tartoztak a hatálya alá. Év elején itt foglaltuk össze a jogi részleteket, azóta három nagy változás jelent meg:

  • egy idén június 17-én megjelent kormányrendelet meghosszabbította a kamatstop hatályát 2022. december 31-éig, továbbra is a változó kamatozású jelzáloghitelekre és az átárazódó támogatott jelzáloghitelekre vonatkoztatva azt – referenciaértékként a tavaly október 27-ei BUBOR-t kell figyelembe venni,
  • egy idén október 14-én megjelent kormányrendelet a hosszabb, 3 és 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre is a kamatstopot november 1-jei kezdő hatállyal, egyúttal meghosszabbította a teljes kamatstop hatályát 2023. június 30-áig, előbbieknél referenciaértékként a tavaly október 27-ei BIRS-et vagy ÁKK-hozamot kell figyelembe venni,
  • egy idén október 26-án megjelent kormányrendelettel a kormány kiterjesztette a kamatstopot a kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősülő adósok részére azok változó kamatozású, forint alapú hitel- és kölcsönszerződéseire, illetve pénzügyi lízingszerződéseire, ide nem értve a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződést. Ez november 15-étől június 30-áig érvényes. Referenciaértékként az idén június 28-ai BUBOR-t kell figyelembe venni.

A pontos szabályokról legutóbb itt részletesen is írtunk, alábbi ábránkon az látható, hogy bár elhagyta csúcsát a budapesti bankközi kamatláb, mennyivel feljebb van a BUBOR most, mint a kamatstop szempontjából meghatározó referenciaérték időpontjában: a jelzáloghiteleknél nagyjából 13 százalékponttal, a kkv-hiteleknél 7 százalékponttal.

Az MNB jelentéséből megtudtuk, hogy a 2022 közepi adatok alapján mekkora hitelállományt érint jelenleg az intézkedés. Ez alapján 302 ezer szerződés 1271 milliárd forintnyi jelzáloghiteltartozása volt a kamatstopban korábban, ez novemberben 371 ezer szerződésre és 1542 milliárd forintra nőtt azzal, hogy a 3 és 5 éves kamatperiódusú hiteleket is bevonták. Végül a táblázatban nem szereplő kkv-k is bekerültek november 15-ével 1206 milliárd forintos hitelállománnyal. Utóbbira a kormány eddig mintegy 2000 milliárd forintot kommunikált, ezt korrigálta az MNB.

A kamatstopban érintett változó kamatozású jelzáloghitelek állománya a kiterjesztés hatásától eltekintve fokozatosan csökken: egyrészt törlesztik a hiteleket, másrészt fokozatosan lejárnak, harmadrészt a változó kamatozású jelzáloghitelek esetében az első félévben a választások előtti kormányzati osztogatás hatására nőtt az előtörlesztések aránya is (tavasszal havi 1,4% a fix kamatozású hitelek 0,6%-ával szemben). Mindezek eredményeként június végén a jelzáloghitelek 22%-a volt már csak változó kamatozású, ami már csak a fele a koronavírus-járvány kezdetén megfigyelt aránynak.

AZ MNB SZÁMÍTÁSA SZERINT ÖSSZESSÉGÉBEN A LAKOSSÁG TÖRLESZTÉSI TERHEI 37 MILLIÁRD FORINTTAL LEHETNEK ALACSONYABBAK AZ INTÉZKEDÉS MIATT 2022 MÁSODIK FELÉBEN ÉS 60 MILLIÁRDDAL 2023 ELSŐ FELÉBEN.

Lenne sokk, de kedvező a hitelek eloszlása
Hogy a kamatstop kivezetése mekkora törlesztőrészlet-emelkedést okozna abszolút összegben és százalékos mértékben az érintettek számára, azt a hitelkamat mellett elsősorban a tartozások összege és hátralévő futamideje határozza meg. Több biztató adatot is közzétett ezzel kapcsolatban a jelentésben az MNB:

  • a változó kamatozású jelzáloghitelek medián fennálló tőketartozása már csak 2,6 millió forint,
  • medián hátralévő futamidejük is mérsékelt: 7,1 év,
  • a kamatstop okozta havi törlesztőrészlet-kedvezmény 2022 második felében átlagosan havi 12 ezer forint,
  • 2023 első felében a havi törlesztőrészlet átlagosan 21 ezer forinttal lehet kevesebb a kamatstop nélküli lefutáshoz képest.
  • a legnagyobb tartozással és/vagy hátralévő futamidővel rendelkező felső 25 százalék esetében (75 ezer szerződés) 2022 második felében átlagosan mintegy havi 26 ezer forint a kedvezmény mértéke.

A TIPIKUS ADÓS A 2023 JÚNIUSI KAMATSTOPOS TÖRLESZTŐRÉSZLETÉHEZ KÉPEST 48 SZÁZALÉKKAL FIZETHET MAGASABB TÖRLESZTŐT JÚLIUSBAN.

Ez nagyjából megfelel alábbi ábránknak, ami azt mutatja, hogy egy 7 éves hátralévő futamidejű hitelnek mintegy 50%-kal lenne most magasabb a törlesztőrészlete, és minél hosszabb a hátralévő futamidő, annál nagyobb lenne a sokk a kamatstop kivezetése esetén. A rövidebb futamidejű hiteleknél fordítva.

Az MNB kiszámította 2022 második felére, és a BUBOR várható alakulása alapján 2023 első felére is, hogy miként nőne meg a törlesztőrészlete az adósoknak. Jelenleg a medián hitel esetében 15 ezer forintos, 2023 első felében 20 ezer forint körüli törlesztőrészlet-emelkedést okozna a kamatstop megszüntetése.

Mi lett volna a kamatstop nélkül?
Az MNB megvizsgálta, hogy amennyiben a jelenlegi fix kamatozású hitelállomány változó kamatozással került volna folyósításra, akkor hogyan alakult volna a tipikus adós törlesztőrészlete – piaci körülmények között. Ehhez három negyedévet hasonlítottak össze: (1) a kamatemelési ciklus előtti, illetve (2) közbeni időszakból, valamint (3) előretekintve, az aktuális forward bankközi kamatlábak alapján.

Egy tipikus adós esetében az éven túli kamatfixálás 1,3 millió forint megtakarítást eredményezett összességében a vizsgált időhorizonton: a kamatemelési ciklust megelőzően ugyan havi 3 ezer forinttal többet fizetett, mint ha változó kamatozású hitelt vett volna fel, de 2022. második negyedévében havonta már átlagosan közel 20 ezer forinttal, 2023. második negyedévében pedig várhatóan 73 ezer forinttal fizet kevesebbet. Ez aggregáltan azt jelenti, hogy

MÍG A KAMATEMELÉST MEGELŐZŐEN HAVONTA ÁTLAGOSAN 1,6 MILLIÁRD FORINTTAL (8 SZÁZALÉKKAL) FIZETTEK VOLNA KEVESEBBET AZ ADÓSOK, HA TERMÉKÜK VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ HITELKÉNT KERÜLT VOLNA FOLYÓSÍTÁSRA, ADDIG A MÁSODIK ÉS HARMADIK PERIÓDUSBAN MÁR RENDRE 10,6 MILLIÁRD FORINTTAL (35 SZÁZALÉKKAL) ÉS 37,7 MILLIÁRD FORINTTAL (109 SZÁZALÉKKAL) FIZETTEK VOLNA TÖBBET.

A rögzített kamatozású hitelt felvevőknek piaci körülmények között a teljes vizsgált időszakon – 2017 közepe és 2023 vége között – összesen 609 milliárd forinttal alacsonyabb az adósságszolgálatuk ahhoz képest, mintha változó kamatozású hitelt vettek volna fel. Ez a különbözet azt is jelenti, hogy a változó kamatozású jelzáloghitel-állomány nagyobb aránya esetén a kamatstop intézkedések jelenlegihez hasonló formában történő fenntartása jóval magasabb költséggel járna.

Mennyibe kerül a bankoknak?

A kamatstop nem úgy működik, mint a hitelmoratórium: nincs hátránya belőle az adósnak, mint a moratórium esetében a futamidő meghosszabbodása. Az MNB számításai szerint

A KAMATSTOP-INTÉZKEDÉSEK CSAK IDÉN MINTEGY 195 MILLIÁRD FORINTTAL RONTJÁK A BANKOK JÖVEDELMEZŐSÉGÉT.

Ami az egyes intézkedések hatását illeti,

  • a változó kamatozású és államilag támogatott jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop 2022 második féléves hosszabbítása 52 milliárd forint veszteséggel jár a bankoknak, melynek egy részét – számviteli politikától függően – már a második negyedévben elszámolták,
  • a kamatstop 2023. júniusig történő meghosszabbítása, valamint kiterjesztése pedig további mintegy 85 milliárd forint azonnali veszteséggel járhat (amely vélhetően a negyedik negyedévi profitot érinti)
  • a 2022. november és 2023. június között érvényes, változó kamatozású (nem futamidő végéig fixált) kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop becslésük alapján további, összesen 54-58 milliárd forint veszteséget okozhat a teljes pénzügyi közvetítőrendszernek.

Ahogy már írtunk róla, az MNB több kritikát is megfogalmazott az intézkedéssel szemben, amelyek egyébként lényegüket tekintve megegyeznek a Portfolio korábban többször megfogalmazott ellenvetéseivel:

  • Gyengíti a monetáris transzmissziót.
  • Közvetlen veszteséget eredményez a bankok számára, amelyet tovább növelhet az érintett ügyletek addicionális értékvesztése a program kivezetésekor.
  • Negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot.
  • Jelenlegi formájában indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghitelek tulajdonosainak.
  • Továbbra is vannak kimaradók: mintegy 7 ezer olyan 5 évnél hosszabb kamatperiódussal rendelkező jelzá

Forrás: Így szabadulna el a pokol, ha most eltörölné a kormány a kamatstopot - Portfolio.hu