Elektromos flották: megoldásra váró jogi és szabályozási kérdések
Sorozatunk utolsó részében Jakus Lászlóval, a Magyar Lízingszövetség Flotta Bizottságának új vezetőjével a hazai elektromos átállás jogi és szabályozási kérdéseiről, az elektromobilitás terjedését hátráltató tényezőkről és a jövőbeli kilátásokról beszélgettünk.
Milyen jogi vagy szabályozási akadályok és lehetőségek állnak a flottaelektrifikáció előtt?
Magának a flottaelektrifikációnak számos nehezítő körülménye van, amely általánosságban visszavezethető az e-mobilitás körül még mindig fennálló problémákra, úgy, mint a töltési infrastruktúra fejletlensége, a jellemzően magasabb beszerzési költség, amely viszont már egyre kevésbé mutatkozik meg a TCO-t tekintve a korábbi évekhez képest.
A legnagyobb szabályozást érintő hátráltató tényező azonban egyértelműen az otthontöltés elszámolásának jogi hiányosságai, melyre évek óta nem született megoldás, sőt, az elszálló energiaárak és a lakossági kedvezményes ár kvóta miatt egyre nehezedik a kérdéskör tisztázása.
Üzemeltetés szempontjából mennyire versenyképesek jelenleg az elektromos járművek a hagyományos meghajtásúakhoz képest Magyarországon?
Hazánkban még mindig a benzines és dízeles gépjárművek vezetik az autóeladási listákat, együttesen 56%-ot birtokolva, azonban a hibrid-, plug-in hibrid és teljesen elektromos autók térnyerése évről évre jelentősebb, 33%-os mértékre növekedett.
Az elektrifikációt hátráltató tényezők között ahogy említettem, az elektromos autók TCO-ja, azaz a teljes üzemeltetési költsége még mindig magasabb, mint a belsőégésű motorral rendelkező autóké. A számítás 48 hónapos futamidővel és 120 000 kilométer futásteljesítménnyel kalkulálva, euróban mutatta ki a kilométerenként jelentkező teljes költséget, melynek alapján egy teljesen elektromos autó esetében 0.37 €-ba, a belsőégésű motoros járművek esetében pedig 0.31 €-ba kerül az autó használata. A másik legjelentősebb problémát a töltési infrastruktúra hiányossága jelenti. Az elemzés alapján, 100.000 lakosra összesen 38 nyilvános töltőállomás jut, míg az abszolút listavezető Norvégia esetében ez 127,3 töltőpontot mutat.
A globális viszonyításból az is egyértelműen kitűnik, hogy az állami ösztönzők és a kedvező adózási környezet nagyban támogatja az elektrifikáció elterjedését. Hazánkban, az adókedvezmények és az ingyenes parkoláson kívül, az elmúlt években nem volt jellemző az e-mobilitás széleskörű állami támogatottsága, azonban 2024-ben van előrelépés. Elindult a vissza nem térítendő állami támogatás a tisztán elektromos autók és kisteherautók vásárlására. Reményeim szerint, hamarosan a flottakezelők számára is lehetőség nyílik kamattámogatott hitel felvételére elektromos autók bérbe adása esetén.