Meglepő is, meg nem is, hogy újra meghosszabbítja a kormány a december 31-én lejáró kamatstopot, a lakosságnak július 1-ig, a kkv-knak április 1-éig. A meghosszabbítás újabb tízmilliárdos nagyságrendű pénzügyi terhet jelent a bankoknak, amelynek pontos mértékét a kamatpálya fogja meghatározni. Az intézkedés jelenleg 300 ezer lakossági és a kormány szerint 30 ezer, az MNB szerint inkább 13 ezer kkv-hitelt érint összesen 1200, illetve 650 milliárd forintos hitelállomány esetében.
Meglepő, de mégsem
Gulyás Gergely csütörtöki bejelentése
- egyrészt meglepő, hiszen eddig azt ígérte a kormány a bankoknak, hogy amikor – várhatóan februárban – egy számjegyűvé válik az alapkamat, akkor kivezeti a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopját, a lakossági kamatstop felülvizsgálatát pedig megkezdi, ehhez képest azonban mindkét új határidő jóval később van,
- másrészt nem meglepő, hiszen jogszabályilag december 31-én élt volna a kamatstop, tehát meg kellett hosszabbítani egy időre ahhoz, hogy 2024 első hónapjaiban, még menet közben felül lehessen vizsgálni, az új határidők pedig valóban azt jelzik, hogy a kkv-kamatstop kivezetésére előbb kerülhet sor, mint a lakosságira.
A kétféle kamatstop referenciakamat-szintje is azt mutatja, hogy a csökkenő kamatkörnyezetben előbb fogjuk elérni a kkv-kamatstop szintjét, mint a lakosságit. Utóbbi, vagyis az alig 2%-os BUBOR-szint elérése ráadásul a jövő homályába vész, tehát a lakosság esetében megfontolhatja a kormány a fokozatos kivezetést is a néhány tízezer háztartást (lásd alább) potenciálisan érintő törlesztési sokk elkerülése érdekében. Jelenleg a releváns BUBOR-kamatlábak 10,0 és 10,7% között tartózkodnak.
Hányan vannak benne?
Az intézkedés
JELENLEG 300 EZER LAKOSSÁGI ÉS 13 EZER KKV-HITELT ÉRINT ÖSSZESEN 1200, ILLETVE 650 MILLIÁRD FORINTOS HITELÁLLOMÁNY ESETÉBEN
– hangzott el az MNB legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésének a sajtótájékoztatóján. Az MNB további adatai szerint
- a lakossági jelzáloghitel-állomány 21 százaléka (1200 milliárd forint), a szerződések 37 százaléka (300 ezer szerződés) tartozott a kamatstop hatálya alá 2023. június végén,
- ha kivezették volna az intézkedést már december 31-én, akkor a szerződések többségénél a potenciális törlesztőrészletemelkedés mértéke még mindig mérsékelt maradna (lásd az ábrát),
- míg a tipikus (medián) emelkedés 11 ezer forint (27 százalék) körül alakulna, egyes szerződések sérülékenyebbnek tekinthetők ebből a szempontból:
- a kamatstopban lévő szerződések 26 százaléka (77 ezer szerződés) esetében a törlesztőrészlet-növekedés mértéke meghaladja az 50 százalékot vagy az 50 ezer forintot,
- ez utóbbi szerződések döntő többsége legfeljebb 1 éves kamatperiódussal rendelkező hitel, melyek felét 2010 után kötötték, medián hátralévő futamidejük 14 év, medián tőketartozásuk 6 millió forint.
A részben a kamateredményt, részben pedig az egyéb eredményt csökkentő kamatstop-intézkedések az MNB becslése szerint 2023 első félévében körülbelül 112 milliárd forint veszteséget okozhattak a hitelintézeti szektornak, a második félévben és a jövő év elsőbe felében ehhez képest már a BUBOR csökkenése miatt jelentősen mérskélődhet a negatív eredményhatás. Az biztosan kijelenthető, hogy
A FRISS MEGHOSSZABBÍTÁS ÚJABB TÍZMILLIÁRDOS NAGYSÁGRENDŰ TERHET JELENT A BANKOKNAK, AMELYNEK PONTOS MÉRTÉKÉT A KAMATPÁLYA FOGJA MEGHATÁROZNI.
Hogy milyen paraméterek szerint működik a kamatstop, azt alábbi táblázatunk tartalmazza. A
- változó kamatozású (legfeljebb egyéves kamatperiódusú) lakossági jelzáloghitelek esetében 2022. január 1-j óta élő, majd
- 2022 novemberében a 3 és 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre és a változó kamatozású kkv-hitelekre kiterjesztett
kamatstop az MNB korábbi értékelése és a Portfolio saját, ma is aktuális véleménye szerint is számos negatív hatással bír a magyar hitelpiacra és a pénzügyi kultúrára. Ilyenek az alábbiak:
- Gyengíti a monetáris transzmissziót.
- Közvetlen veszteséget eredményez a bankok számára, amelyet tovább növelhet az érintett ügyletek addicionális értékvesztése a program kivezetésekor.
- Negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot.
- Jelenlegi formájában indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghitelek tulajdonosainak.
- Továbbra is van mintegy 7 ezer olyan 5 évnél hosszabb kamatperiódussal rendelkező jelzáloghitel-szerződés, amelynek kamatfordulója a kamatstop érvényességi időtávjára esik, de a kiterjesztés után sem tartozik a kamatstop alá.
A KORMÁNY FRISS BEJELENTÉSE ALAPJÁN A LAKOSSÁGI KAMATSTOP MOST MÁR KÉT ÉS FÉL, A KKV-KAMATSTOP MÁSFÉL ÉVIG LESZ VELÜNK.
Forrás: Meghosszabbítja a kormány a kamatstopot - Sírjunk vagy nevessünk? - Portfolio.hu