Nyílt és zárt végű lízingkonstrukciók

Ahogy a zárt, úgy a nyílt végű pénzügyi lízing esetében is számos előnnyel találkozhatnak a vállalkozók, de mielőtt eldöntjük, hogy melyiket is válasszuk, érdemes tájékozódni a részletekről. Arról, hogy melyik pénzügyi konstrukcióban milyen lehetőségek vannak, Vály Juditot, a Lízingszövetség alelnökét kérdeztük.

A nyílt és zárt végű lízing különleges pénzügyi megoldásnak számít?

A lízing, mint pénzügyi megoldás önmagában azért különleges, mert hisz a vállalkozóban, pontosabban a vállalkozó üzleti elképzelésében, aki a lízingbe vett eszközével kívánja fejleszteni a vállalkozását. Ezért gyakorlatilag a lízingcég megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott eszközt, és átadja használatba. Ezzel az eszközzel a vállalkozó lehetőséget kap további árbevétel generálására, termelésének felfuttatására. A lízingcég a szolgáltatásért lízingdíjat számít fel, amely tartalmazza az eszköz vételárának részletfizetését, illetve a lízingcég szolgáltatásáért felszámított kamatot. A hónapok múlásával, a futamidő végén a lízingbevevő a törlesztések megfizetését követően megszerezheti az eszköz tulajdonjogát. Amikor a vállalkozás az utolsó díj megfizetésével tulajdont szerez a lízingelés végén, azt hívjuk zárt végű pénzügyi konstrukciónak. Ebben a konstrukcióban az ügyfél a futamidő elején az önerő megfizetése mellett, ami jellemzően 10-20 százalék, megfizeti a beszerzett eszköz vételárának teljes áfáját, amelyet egyösszegben a futamidő elején vissza is tud igényelni, ha az áfatörvény alapján a vételárra felszámított áfa visszaigényelhető. Amennyiben a nyílt végű pénzügyi lízinget választja, akkor az önerő mellett az önerőre eső áfa megfizetésével indul a lízing, és a futamidő végén az előre rögzített maradványérték megfizetésével tud tulajdonjogot szerezni.

Mi a különbség a zárt és a nyílt végű pénzügyi lízing között?

Az ügyfelek onnan indulnak, hogy szeretnének egy eszközt, ez mindkét esetben - a nyílt és a zárt végű konstrukciónál - is igaz. Vagyis, ha nem lízingelne, akkor az erre szánt összeget saját erőből vagy hitelből teremtené elő. Utóbbi esetben persze a bank zálogjogot kötne az eszközre, akár az ingatlanjára is, azaz elég komplikált lenne a folyamat. A lízingcég ezzel szemben magára az eszközre fókuszál, mert tudja, hogy az a vállalkozásnak ideális esetben árbevételt fog termelni. Például, megvásárol egy cég számára egy nyomdagépet, ezzel a vállalkozás növeli a kapacitásait és a nyomdagép használata következtében árbevételt generál, amiből ki tudja fizetni a nyomdagép használója a lízingdíjat. Ez szintén közös vonás a nyílt és a zárt végű lízingben. Amikor a nyomdai vállalkozó már a szerződéskötés napján tudja, hogy a szóban forgó gépre mondjuk öt év után is szüksége lesz, és azt szeretné, hogy a nyomdagép a lízingszerződés lejáratát követően is a birtokában maradjon – tehát biztosan meg szeretné szerezni az eszköz tulajdonjogát -, azt hívjuk zárt végű pénzügyi lízingnek. Ilyenkor a futamidő végén tulajdont szerez. Előfordul ugyanakkor, a nyomdász példánál maradva, hogy a szóban forgó vállalkozó szeretné magát kipróbálni egy új területen, például a kötészetben, amit addig alvállalkozókkal oldott meg. Nem biztos benne, hogy a szóban forgó tevékenység beválik-e, ezért fenntartja az opciót: ha lesz rá ügyféligény, akkor megtartja a gépet, ha nem, akkor visszaadja a lízingcégnek. Ez a nyílt végű pénzügyi lízing, amit leegyszerűsítve ez az opciós jog különböztet meg a zárt végű pénzügyi lízingtől. Az ilyen szerződéseknél a lízingcég a vételár egy részét maradványértékként határozza meg, amelyet a vállalkozónak, akkor kell megfizetnie a lízingcég felé a szerződés futamidejének a végén, ha tulajdonjogot szeretne szerezni.

Nézzük meg részletsebben a nyílt végű konstrukciót. Hogy néz ki a finanszírozás pontosan?

Amikor az ügyfél eszközt lízinggel, akár nulla, de jellemzően 10-20 százalékos önerővel indul, vagyis a szóban forgó gép vételárának egy kis részét kell kifizetnie, mielőtt elindul a törlesztés, és a futamidő alatt a teljes vételárat meg kell fizetni részletekben. A nyílt végű pénzügyi lízing esetében viszont a lízingcég eszközmenedzserei meghatároznak egy bizonyos maradványértéket. Megvizsgálják, hogy milyen hosszú az eszköz hasznos élettartama, beszéljünk mondjuk egy targoncáról, ahol ez körülbelül 10 év, és a futamidőt ennek a felére - egyharmadára határozzák meg. Tehát a vállalkozás öt évig használhatja az eszközt, a targoncára pedig még várhat további pályafutás vagy a szóban forgó vállalkozásnál vagy máshol. Ezért a nyílt végű lízing esetében a cégeknek nem a targonca teljes vételárát kell kifizetnie a törlesztőrészletekben, hiszen a lízingcég azzal számol, hogy még tovább tudja értékesíteni a targoncát a futamidő lejárta után. Ezért meghatároz egy maradványértéket, mondjuk a targonca értékének 40 százalékát, amit csak akkor kell kifizetnie vállalkozásnak, ha az ügylet végén úgy dönt, hogy tulajdont szerezne, és tovább használná a targoncát, mint a saját eszközét. Ha viszont már nem kell neki a targonca, akkor visszaadja a lízingcégnek, és így végül csak a targonca használatért kellett fizetnie. Az eszköz öt év alatt jó esetben kitermelte a saját bérleti díját, de ha a vállalkozó visszaadja, akkor nem lesz gondja egy öregedő targonca karbantartására. Kérhet viszont a lízingcégtől egy új és korszerű, vagy más típusú targoncát egy új szerződés keretében.

Ezek szerint a lízingcégek munkatársai nagyon jól ismerik a szóban forgó eszközöket. Lehet tőlük segítséget, tanácsot kérni a választásban?

Természetesen, a lízingcégek adnak tanácsot pénzügyi kérdésekben és eszközvásárlási igényeknél is, hiszen egy lízingesnek értenie kell a pénzügyi struktúra mellett az eszközhöz is. Pontosan tudja például, hogy mit tud egy gázüzemű targonca és mit tud egy elektromos targonca, mi az egyik vagy a másik előnye, és szívesen segít a vállalkozóknak is, akik – például, ha az első targoncájukat szeretnék beszerezni – nem minden esetben olyan tájékozottak, mint mondjuk a lízinges, aki már a századik targoncát finanszíroztatja. Ha egy lízinges kinéz az ablakon, és a szeme elé kerül három toronydaru, pontosan tudja, hogy milyen fajta és melyik mit tud.   

A zárt végű pénzügyi lízing tehát egy egyszerű eszközfinanszírozás, ahol a vállalkozó a futamidő után saját tulajdonba veszi az eszközét. Mi volt a kiváltó oka annak, hogy hazánkban is megjelent a nyílt végű megoldás? Bizonytalanok voltak a vállalkozások?

Harminc évvel ezelőtt, a ’90-es évek elején nagyon sok új vállalkozás jött létre jellemzően korszerűtlen eszközökkel, kevés szabad tőkével, viszont annál több lelkesedéssel. Versenyezni szerettek volna akár nemzetközi vállalatokkal is, azonban ennek a versenynek alapfeltétele volt a korszerű gépesítettség. Mint említettem, az ehhez szükséges tőkével viszont nem feltétlenül rendelkeztek, jó esetben az önerő mértékéig ért a megtakarításuk. Az áfa egyösszegű kifizetése már komoly gondot okozott, így a nyílt végű pénzügyi lízing sajátosságából adódóan egy adekvát megoldási lehetőség volt az áfa részletekben történő megfizetésével az eszköz használatba állítása. Fontos itt elmondanom, hogy a futamidő elején a lízingcég minden esetben, minden típusú gépre a futamidő hosszától függően meghatározza a maradványérték mértékét, amelyet a vállalkozó tulajdonszerzési döntését követően áfatartalommal együtt megfizetésre kötelez. Mindez azt jelenti, hogy az ügyfél egy fajta szabadságot kap: bőven elég a futamidő végén eldöntheti, hogy mit szeretne kezdeni a lízingelt eszközzel.

Vannak olyan esetek, ahol a technológia gyors ütemű fejlődése, változása a vállalkozásra egy folyamatos korszerűsítési nyomást tesz. Gondoljuk csak az elektronikai iparra! A vállalkozások csak abban az esetben tudnak versenyképesek maradni, ha lépést tartanak a változással, és a mindenkori legkorszerűbb gépekkel termelnek. Ezekhez az elvárásokhoz igazodva a nyílt végű lízing estében, az ügyfél a technológiai igényeket felmérve eldöntheti, hogy megtartja, vagy visszaadja a gépgyártónak/lízingcégnek az eszközt és egy újat, egy modernebb gépet állíthat be a termelésébe. Ebben az esetben a maradványérték megfizetésére nem kerül sor.

Ez a megoldás nagyon közkedvelt Nyugat-Európában, hiszen a gyártó és a gép használója a lízingcég által nyújtott finanszírozási modellben folyamatosan kapcsolatban marad és így lehetőséget kapnak egy hosszú távú üzleti kapcsolat kiépítésére. A kereskedők a maradványértéken történő gépbeszámítással folyamatos értékesítésben maradnak az ügyféllel, biztosítva ezáltal a technológiai fejlődéssel történő lépéstartást.

Használt eszközt is lehet nyílt végű konstrukcióban igénybe venni?

Nem kizárt, de jellemzően nem finanszíroznak használt piaci eszközt nyílt végű pénzügyi lízingben. A másodlagos piacon a gépeknek nagyon változó az ára, hiszen nem lehet tudni, hogy például egy 8 éves gép egészen pontosan milyen állapotban van. Teljesen más a karbantartása egy toronydarunak vagy egy targoncának, persze minden generálfelújítással kicsit meg lehet hosszabbítani egy eszköz élettartamát, de onnantól az adott eszköz árát pontosan meghatározni már sokkal nehezebb.  Tehát használt eszközök is elérhetők nyílt végű pénzügyi lízingben, de ez sokkal kevésbé jellemző.

Milyen területekre jellemző a nyílt végű pénzügyi lízing?

A nyílt végű lízing egyes számú felhasználói a nagyhaszongépjárművekkel működő fuvarozócégek. Ezen a területen a versenyképesség alapfeltétele, hogy üzembiztosan tudjanak működni a cégek, ezért az ügyfeleknek, vállalkozásoknak nagyon fontos, hogy időről-időre új és jól működő eszközökre tudják cserélni a régieket.