Stabil és sokkellenálló a magyar bankszektor, viszont oda kell figyelnie azokra a kockázatokra, amelyek a megemelkedett kamatkörnyezetből, a betétállomány csökkenéséből, az ingatlanok átértékelődéséből, vagy éppen a gyermekvállaláshoz kötött hitelekből fakadnak – hívta fel a figyelmet friss Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank. Első ízben foglalkozott a jelentés azzal, hogy a babaváró hitelek esetében a hitelfelvevők hányad részénél nem teljesült eddig a gyermekvállalás, ami egyébként a CSOK Plusszal kapcsolatban is érdekes kérdés lesz.
Dancsik Bálint főosztályvezető a Pénzügyi stabilitási jelentés két fő üzeneteként az MNB online sajtótájékoztatóján elmondta:
- A hazai bankrendszer változatlanul stabil, sokkellenálló képessége erős, a jövedelmezősége kiugró mértékű. Mivel azonban a jövedelmezőség csökkenése várható, az MNB szerint indokolt, hogy konzervatív osztalékpolitikát folytassanak a bankok.
- A bankok működési környezetét ciklikus, még jórészt nem realizálódott kockázatok övezik, ezek közül kiemelkedik a kamatkockázat (leginkább a ma még kamatstopos ügyfeleknél), a projekthitelekhez kötődő kockázatok és a gyermekvállalás teljesítése esetén fennálló kockázatok a gyermekvállaláshoz kötött hitelek esetében.
Ami a nemzetközi környezetet illeti, a tavaszi amerikai bankcsődök után az amerikai bankok részvényeinek értékeltsége nem állt vissza a korábbi szintre, az európai bankoké viszont igen, így a két kontinens bankjainak értékeltsége közötti olló szűkült. A makrogazdaságot a lassuló növekedés, a magas infláció és a magasabb környezet jellemzi, amik a bankoknál a hitelezés lassulásában és a nettó kamatjövedelmek emelkedésében csapódott le. A bővülő kamatjövedelmet viszont egyre több országban vonják el fiskális (bankadók) vagy jegybanki intézkedések (pl. a kötelező tartalékra fizetett kamat megszüntetésével) formájában. A lakáspiacon szinte minden országban csökkennek reálértelemben az árak, mintegy felében nominálisan is, de számos országban még mindig túlértékeltnek tekinthető a lakáspiac. Az EBA stressztesztjén a bankok jól teljesítettek.
A magyar bankszektor 2023 első félévében 675 milliárd forint nem konszolidált nyereséget ért el, és közel 17% volt a tőkearányos megtérülése. Előbbi historikus maximumot jelent, utóbbi nem. 2022 első félévében még csak 199 milliárd forint volt a bankok nyeresége, az azóta bekövetkezett közel 500 milliárd forintos javulás jórészt az MNB-től kapott kamatjövedelem 627 milliárd forintos bővülésének és az értékvesztések 182 milliárd forintos csökkenésének volt köszönhető.
A nem teljesítő hitelek aránya nem hogy nem emelkedett, az elmúlt hónapokban még egyértelműen csökkent is a magyar bankoknál, a háztartási NPL 4,4%-ról 3,2%-ra csökkent, köszönhetően annak is, hogy a korábban moratóriumban lévő hitelek nagy részét vissza lehetett sorolni teljesítővé. Néhány portfólió esetében azonban a kockázatok erősödésére számítanak a jegybank szakértői.
A kamatstopos jelzáloghitelek állománya jelenleg mintegy 1200 milliárd forint, nagyjából 300 ezer szerződés tartozik ide. A kkv-hiteleknél 650 milliárd és 13 ezer ez a két szám. A medián törlesztőrészlet-emelkedés a kamatstop megszüntetésével a jegybank számításai szerint 27% (11 ezer forint) lenne, ezzel összefüggésben 77 ezer szerződést tekintenek sérülékenynek.
A vállalatok esetében a kamatfedezettséget (adózás előtti eredmény + fizetett kamatok aránya a fizetett kamatokhoz képest) vizsgálta az MNB, körükben 30-ról 42 százalékra emelkedett tavaly az alacsony (0 és 2% közöti) fedezettségi mutatóval rendelkező vállalatok hiteleinek az aránya, ami a kockázatok növekedését jelzi.
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó hitelek, különösen a babaváró hitelek kockázataival is foglalkozott az MNB. A teljes állományon belül 40% azon hitelek aránya, amelyeknél idén májusig még nem született meg a gyermek. A legelőször, 2019 júliusában hitelt felvevő babaváró hiteleseknél 2023 második negyedévében 20% volt a gyermekvállalást nem teljesítő hitelesek aránya, nekik ekkor még egy évük volt hátra, hogy teljesítsék a vállalást.
Megnézte az MNB azt is, hogy az adósok hány éves korában járnak le a hitelek, és azt találták, hogy egyre jobban emelkedik a lejáratkor várható életkor, és megnőtt azok aránya, akik már nyugdíjas éveiket fogják tölteni a hitel lejáratának az időpontjában. A hitelek lejáratának kitolódását jelentős részben az olyan állami intézkedések okozták (pl. törlesztési moratórium), amelyek növelték a hitelek teljes futamidejét.
A kereskedelmi ingatlanokkal fedezett projekthitelek portfólióját is megnézte közelebbről a jegybank, ez ugyanis az egyik legciklikusabb szegmense a hitelpiacnak. Növekvő hozamok és csökkenő értékeltség jellemzi az ingatlanokat a megemelkedett kamatkörnyezetben, csökkenti azonban a kockázatokat a lejáró és potenciálisan refinanszírozást igénylő hitelek alacsony aránya és az a tény is, hogy az állomány közel fele nem spekulatív fejlesztéseket, hanem vásárlást finanszírozott. Emellett mérlegfőösszeg, GDP és szavatolótőke arányosan is kisebb az állomány, mint 2008-ban, ráadásul 2024-től emeli a jegybank a bankok rendszerkockázati tőkepuffer előírását, ami szintén mérsékli e hitelportfólió kockázatait.
A lakáspiacon alacsony a kereslet és a tranzakciók száma, a harmadik negyedévben stagnáltak éves alapon a lakásárak, enyhült, de még fennáll a lakáspiac érdemi túlértékeltsége, miközben a befektetési forgalom mérsékelődött.
A hazai bankok a jelenlegi tőkekövetelmények fölött 1744 milliárd forint tőkepufferrel rendelkeznek, a tőkekövetelmények némi szigorodása tovább javíthatja a bankrendszer stabilitását. Az MNB stressztesztjében az alappályához képest számított, két év alatti 10%-os GDP-elmaradás hatását is megvizsgálták, még ezen is mindössze 3 milliárd forint pótlólagos tőkeigény keletkezne a bankrendszer egészében.
Bőséges tartalékokkal rendelkezik tehát a hazai bankszektor, de a jegybank szerint fontos lenne, hogy a bankok az idei kiugró eredményüket a tőketartalékaik növelésére használják. Erre a hitelpenetráció fokozása érdekében is szükség lenne, különösen annak tükrében, hogy a nominális GDP bővül, a bankok kamatjövedelme és eredményessége csökkenni fog, a főleg a járvány idején viszontgarantált kkv-hitelek kifutása miatt pedig nőhet a refinanszírozásra kerülő hitelek tőkeigénye.
Ami a likviditást illeti, a megtakarítások átrendeződtek, és a lakossági betétállomány csökkent, ennek nagy része a tavalyi évre és az idei első félévre koncentrálódott. A betétállomány csökkenésének a negatív likviditási hatását azonban ellensúlyozza a megemelkedett jegybanki kamatfizetés pozitív likviditási hatása. A bankszektor októberben mintegy 19 100 milliárd forintos likviditási tartalékkal rendelkezett (a betétállomány 67%-a), a likviditásfedezeti mutatója (LCR) pedig bőven a 100%-os követelmény felett, 174%-on állt szeptemberben.
A hitelezési folyamatokról is szó volt a sajtótájékoztatón. A hazai vállalati hitelállomány növekedési dinamikája érdemben lassult, szeptemberben már csak évi 5,4% volt a növekedés, miközben az EU-ban ez 0,0%, az eurózónában 0,5% volt. A hazai dinamikát nagy mértékben befolyásolták egyedi nagy ügyeletek. A devizahitelek állománya bővült érdemben a vállalati hitelállományon belül, idén az első három negyedévben évi 26%-kal.
A háztartási hitelezésben is csökkent a dinamika, évi 2,8%-os volt a hitelállomány bővülése, ami szintén belesimul a nemzetközi folyamatokba (az EU-ban és az eurózónában egyaránt 0,2% volt a bővülés). Terméktől függően jelentősen eltérő mértékben változtak az új kihelyezések, a lakáscélú hitelek esetében a harmadik negyedévben 41%-os volt az év/év alapú visszaesés. Nemcsak a piaci alapú, hanem a támogatott termékek is visszaestek, sőt a csak támogatott hiteleket felvevők hitelfelvétele is visszaesett, tehát nem csak a kamatok okozzák a hitelpiaci kereslet visszaesését.