Az autóvásárlásnál, legyen az használt vagy új, kézenfekvő megoldás a lízingfinanszírozás azoknak, akik nem rendelkeznek a teljes vételárral. Ma már rugalmasan, gyorsan megköthetők a lízingszerződések, de több kritériumnak meg kell felelni. Ezekről beszélt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség alelnöke.
Elöljáróban annyit, hogy a lízing egy rugalmas, könnyebben hozzáférhető konstrukció, melyet a Nemzeti Bank által felügyelt pénzintézetek nyújthatnak, szabályozott keretek között.
Magyarországon ki igényelhet lízingkonstrukciót?
Tulajdonképpen minden 18 évnél idősebb -nem feltétlenül magyar - állampolgárral szerződhetnek a lízingcégek. Ez a kiindulópont, de a szerződéskötési persze számos feltételnek meg kell felelni. A pontos válaszhoz érdemes kicsit visszakanyarodni az időben, a legutóbbi, 2008-ban elmélyülő válságig és az azt megelőző időszakhoz, amikor a devizaalapú pénzügyi konstrukciók voltak a főszerepben, és amelyek jelentős kockázatot jelentettek, az árfolyamváltozásból adódó törlesztőrészlet-emelkedések miatt. Azokhoz az időkhöz képest mára nagyon komolyan le lett szabályozva a piac. Az egyik fontos lépés a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra – azaz a JTM-re- vonatkozó előírások bevezetése volt, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezett.
Mire való a jövedelemarányos törlesztési mutató?
Azt szoktam mondani, hogy a JTM egy védőháló a lízingbe vevő számára, amelyet ökölszabályként, könnyen tud alkalmazni minden fogyasztó, mielőtt finanszírozást igényel. Ez ugyan elsőre furcsán hangzik, de valójában nagyon hasznos intézkedés, hiszen a „vakmerő” ügyfeleket szembesíti egy tapasztalati úton kialakított korláttal, a bizonytalan ügyfeleket pedig megnyugtatja, mert megvéd a túlzott eladósodástól.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra vonatkozó szabály szerint a finanszírozást igénylő magánszemélynek igazolnia kell, hogy mekkora a havi nettó jövedelme, ez lehet fizetés, támogatás, segély, többféle jellemzően rendszeres bevétel. Kijön egy havi összeg, ebből kell számítani a JTM-et. Ha az illető havi nettó jövedelme 500 ezer forint alatt van, akkor ennek az összegnek maximum az 50 százalékát fordíthatja törlesztésre.
Ez csak egy-egy lízingszerződéshez vagy hitelhez kötött törlesztésre vonatkozik?
Nem, ez az összes hazai hitelintézet, illetve pénzügyi szolgáltatónál egyidőben fennálló fizetési kötelezettségre. Vannak magánszemélyek, akik több adósságot törlesztenek. A lényeg, hogy az összes törlesztésre fordított összeg havonta nem haladhatja meg a nettó jövedelem 50 százalékát. A lízingcégek, ahogy a bankok is minden esetben lecsekkolják azt is, hogy az érintetteknek van-e másik tartozása. A JTM-szabály szerinti korlátba bele kell férni, csak akkor kaphat valaki finanszírozást egy-egy finanszírozótól. Tehát ebben nincs döntési mozgástere a lízingvállalatoknak, a bankoknak: kötelezően betartandó szabály. Tehát a legfontosabb, hogy 500 ezer forint alatti havi nettó jövedelem esetében maximum ennek az összegnek a fele mehet törlesztésre. 500 ezer feletti nettó jövedelemnél ez a korlát 60 százalékra emelkedik. Ugyanakkor fontos, hogy nem érdemes a megszabott limitig eladósodni, mert egy jövőbeni váratlan kiadás problémákat okozhat a törlesztések vállalt határidőben időben történő megfizetésében.
Mire szolgál a teljes hiteldíjmutató?
Nagyon leegyszerűsítve a teljes hiteldíjmutató határozza meg, hogy mennyit kell az adott lízingfinanszírozásra fizetnie az ügyfeleknek. Elsősorban őket segíti a THM azzal, hogy össze tudják hasonlítani a lízingcégek, bankok ajánlatait. A THM a lízingkonstrukció kamatát és a többi költséget tartalmazza, egy százalékos értékben mutatja ki a költségeket. A JTM és a THM mellett azért vannak még egyéb tényezők is.
A lízingcégek kérnek saját erőt, más néven önrészt. Emellett van egy maximális futamidő, azaz nem lehet évtizedes lízingszerződéseket kötni. A gyakorlatban a lakossági lízingpiacon az önrészt egy személyautó megvásárlásánál azt jelenti, hogy az autó árának minimum az ötödét, vagyis 20 százalékát kell letennie, a maradék 80 százalékot finanszírozza a lízingcég. Ebben az esetben azt tanácsolom, hogy lehetőség szerint a gépjármű használatával arányos futamidőt válasszanak az ügyfelek, amely a gépjármű piaci értékváltozásával is összhangban van, ezzel, ha a futamidő vége előtt mégis el kívánják adni az eszközt, akkor annak piaci értéke egy átlagos használat mellett nagy eséllyel fedezni fogja a még hátralévő tőketartozást.
Hol kezdődik a lízingelés folyamata?
A legtöbb esetben kereskedőtől vásárolunk autót, akkor ott elérhetőek a finanszírozási konstrukciók. Azz új autószalonokban és a használt gépjármű kereskedésekben is ott vannak a lízingcégek. Online rendszerek vannak feltelepítve, rugalmas, gyors és zökkenőmentes az ügyintézés. Így egyszerűbb a vevők dolga, nem kell több helyre menni. Persze, ha valaki külföldről hoz be autót vagy a szomszédét szeretné megvenni és lízingfinanszírozást venne igénybe, akkor is van megoldás, akár egy kereskedő, mint közvetítő partneren keresztül, de a lízingcégek direktben is állnak rendelkezésre ilyen esetekben.
Mi a helyzet, ha egy szülő venne a fizetéssel még nem, de jogosítvánnyal rendelkező gyermekének egy autót?
Mivel a gyermeknek nincs jövedelme, ezért az említett JTM-re vonatkozó szabály alapján nem kötheti meg az autó megszerzéséhez szükséges lízingszerződést. Ugyanakkor a szülő „beszállhat”, ha ő hitelképes, akkor hozzájuthatnak a finanszírozáshoz, ezen keresztül pedig az autóhoz. Fontos azonban, hogy a lízingcégeknek tudniuk kell, hogy ki használja az autót, amihez a pénzt biztosították, mivel elsősorban eszközfedezetű konstrukcióról van szó, azaz a futamidő végéig a lízingcég tulajdona a jármű. Itt érdemes azt is megemlíteni, ha valakinek a jövedelme nem elegendő a JTM-re vonatkozó szabályok miatt vagy esetleg a lízingcég hitelbírálata alapján nem kaphat az illető finanszírozást, ebben az esetben is van megoldás. Be lehet vonni adóstársat vagy kezest.
Milyen igazolásokra, dokumentumokra van szükség a lízinghez?
Szükségesek a személyes okmányok, személyi igazolvány, jogosítvány, utóbbi fontos, ha autófinanszírozásról van szó. Emellett igazolni kell a jövedelmet, ez jellemzően a munkáltatók állítják ki és nem lehet régebbi 30 napnál. Ha valaki nem alkalmazottkén dolgozik, akkor a NAV-os igazolással kell rendelkeznie. A lízingcégek kérhetnek és jellemzően kérnek is bankszámlakivonatot, amelyen a kérelmező pénzmozgásai, elsősorban a jövedelmi helyzete látható. Aki autóvásárlást tervez lízing segítségével azt is megteheti, hogy előbírálatot kér az adott lízingcégtől, ha zöld jelzést kap egy adott összegre, akkor, ha a kiválasztott autó is rendben van, akkor még magabiztosabban tudja megtervezni a jövőbeni autózását!
ÖSSZEFOGLALÓ:
A JTM egy védőháló a lízingbe vevő számára, a „vakmerő” ügyfeleket szembesíti egy tapasztalati úton kialakított korláttal, a bizonytalan ügyfeleket pedig megnyugtatja, mert megvéd a túlzott eladósodástól. A teljes hiteldíjmutató, másnéven THM pedig meghatározza, hogy mennyit kell az adott lízingfinanszírozásra fizetnie az ügyfeleknek. Így könnyen össze tudják hasonlítani a lízingcégek, bankok ajánlatait. A THM a lízingkonstrukció kamatát és a többi költséget tartalmazza, és százalékos értékben mutatja ki a költségeket. Az önrészt egy személyautó megvásárlásánál azt jelenti, hogy az autó árának minimum az ötödét, vagyis 20 százalékát ki kell fizetnie az ügyfeleknek, a maradék 80 százalékot pedig finanszírozza a lízingcég. A lízingeléshez legszükségesebb iratok a személyes okmányok, személyi igazolvány, jogosítvány, jövedelemigazolás és bankszámlakivonat.