Az előzetes, korábbiaknál jóval hamarabb érkező, adattal egyező mértékben, 0,8%-kal nőtt az idei első negyedévben negyedéves alapon a magyar gazdaság – közölte kedden reggel a KSH. Ez megerősíti azt a képünket, hogy a magyar gazdaság elindulhatott a tavalyi recesszióból való kilábalás útján, és innentől kezdve már pozitív előjelű GDP-számokat fogunk látni. Termelési oldalról leginkább a szolgáltatások húzták felfelé a gazdasági teljesítményt, felhasználási oldalról a háztartások fogyasztása.
Az idei első negyedévről április végén, azaz T+30 napos időablakkal közölt gyorsbecslést a KSH, így elvileg megnőtt a becslés bizonytalansága is. Részben ezért is volt fontos, hogy a statisztikai hivatal a mai részletes jelentése során milyen számokat közöl. Ezzel együtt végül az előzetesen közölt számokat erősítette meg a KSH, azaz negyedéves szinten a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8%-kal nőtt a magyar gazdaság. Éves alapon a nyers adatok szerint 1,1%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A GDP termelési és felhasználási folyamatait a ma közzétett részletes adatok alapján már tisztábban látjuk, illetve megerősíti a képünket, hogy
TERMELÉSI OLDALRÓL A SZOLGÁLTATÁSOK, FELHASZNÁLÁSI OLDALRÓL A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA HÚZTA FELFELÉ AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN A MAGYAR GDP-TELJESÍTMÉNYT.
Mindezt a számok nyelvén az alábbi ábrával is érzékeltetjük, és jól látszik, amit már a havi ipari adatokból is leszűrtünk, hogy az ipar teljesítménye gyenge volt az első negyedévben, és a beruházások nagy esésével párhuzamosan az import is hanyatlott, illetve a külpiaci nehézségek az export teljesítményét is visszahúzták.
A KSH a részletek tekintetében az alábbiakat rögzítette a termelési oldalon:
- Az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését.
- Az építőipar hozzáadott értéke 3,0%-kal, a mezőgazdaságé 0,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, azaz a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására a technikai becslés alapján.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7%-kal nőtt. A legnagyobb növekedés (9,8%) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2%-kal nőtt. Az ingatlanügyleteké 5,0, a szállítás, raktározásé 4,2%-kal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 2,7, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,4%-kal bővült. A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3,0%-kal csökkent.
A fentiek eredőjeként a KSH rögzíti, hogy a bruttó hazai termék 2024. I. negyedévi 1,1%-os növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,5 százalékponttal) az ingatlanügyletek járultak hozzá a GDP növekedéséhez.
Amennyiben a termelési oldalon a növekedéshez való hozzájárulást is ábrázoljuk, az alábbi grafikont kapjuk, ami szintén jól érzékelteti a szolgáltatások húzó szerepét.
A negyedéves növekedéshez való hozzájárulást szintén bemutatjuk, hőtérképes megoldás segítségével, amelyen az látszik, hogy a kereskedelem és a vendéglátás, illetve az infokommunikációs terület volt az a kettő, ami elsősorban hozzájárult a szolgáltatások ágazat húzó hatásához, míg az ipar kvázi stagnált, az építőipar pedig enyhén nőtt negyedéves alapon.
A GDP felhasználási oldalán a KSH az alábbiakat közölte:
- A háztartások tényleges fogyasztása 3,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, amelyen belül a háztartások fogyasztási kiadása 3,6%-kal emelkedett. Ezen belül érdekes, hogy a háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8%-kal nagyobb lett.
- A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,4%-kal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 2,7%-kal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,1%-kal nagyobb lett.
- A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,4%-kal nőtt.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 6,9%-kal esett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás területén is csökkent a fejlesztések volumene.
- A bruttó felhalmozás 21,8%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
- A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 2,9%-kal kisebb lett.
A mai adatok alapján összességében megerősödött az a képünk, amelyet az előzetes adatok alapján is előre veítettünk, miszerint véget ért a stagnálás, recesszió közeli teljesítmény, és elindulhatott a magyar gazdaság kilábalása. Mostantól kezdve várhatóan majd pozitív előjelű negyedéves GDP-adatokat látunk, és így reális lehet idén éves átlagban a 2,5% körüli GDP-növekedés, akár a 3% körüli szintig is felhúzhatják az előrejelzéseket egyes elemzők.
Forrás: Itt a magyar GDP-adat: kezd kijönni a gödörből a gazdaság - Portfolio.hu