Mit is jelent a karbonsemlegesség? Hogyan valósítható meg 2050- re?

Mit is jelent a karbonsemlegesség? Hogyan valósítható meg 2050-re?

A globális felmelegedés már mindenki életére hatással van, jelenleg ez az egyik legnagyobb probléma, amivel a Föld bolygónak szembe kell néznie. Az éghajlatváltozásért mi, emberek vagyunk a felelősek, de mi is tehetünk azért, hogy ezt a folyamatot megállítsuk és törekedjünk arra, hogy visszafordítsuk.

A szárazföldi élőlények fennmaradásához szükséges a levegő (ebből: 78% nitrogén, 21% oxigén, 1% egyéb), viszont minden egyes belégzést követően szén-dioxidot lélegeznek ki. Az élőlények mellett maga a Föld is bocsát ki szén-dioxidot például egy vulkánkitörés alkalmával, de egy nagy kiterjedésű erdőtűz is jelentősen rontja a levegő minőségét.

Ezek a természetes folyamatok is hatalmas mennyiségű széndioxid-kibocsátással járnak, ám a Föld képes ennek nagy részét megkötni, a probléma forrása viszont az, hogy ezen felül a társadalom, és technológia fejlődésével egyre nő a károsanyag kibocsátás és az emberiség karbonlábnyoma, amit a Kék Bolygó már nem tud önállóan ellensúlyozni.

A Föld átlaghőmérsékletének folyamatos növekedése miatt olyan problémákkal kell megküzdenünk, mint a tengerszint növekedése, extrém időjárási körülmények gyakorivá válása, szárazság, természetes vizek savasodása, kiszáradása…

Hogyan csökkenthető a karbonkibocsátás?

A károsanyag kibocsátásának csökkentésére az Európai Unió is megfogalmazott irányelveket a tagországok számára. Ahhoz, hogy a széndioxid mennyiségét csökkenteni tudjuk, szénelnyelőket kell létrehoznunk. A szénelnyelők lehetnek természetesek, de mesterségesek is. Sajnos a mesterséges szénelnyelőknek nem túl nagy a kapacitása, a természeteseké pedig véges (óceán, erdők, talaj), ezért a széndioxid megkötése mellett a károsanyag kibocsátásának csökkentésére is óriási hangsúlyt kell fektetnünk. Ennek egyik alapeleme a megújuló energia felhasználása, mint például a szélerőművek telepítése, napenergia, vízenergia, vagy a biomassza.

Párizsi Megállapodás

A világ vezetői 2015-ben ambiciózus új célokat fogadtak el az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.

Az egyezmény egy, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött egyezmény, a Párizsi Megállapodás.

A Párizsi Megállapodás a globális felmelegedés korlátozására irányuló cselekvési tervet tartalmaz. Ennek főbb elemei a következők:

• hosszú távú célkitűzés – a kormányok abban állapodtak meg, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen
• hozzájárulások – a párizsi konferencia előtt és alatt a részt vevő országok a kibocsátásuk csökkentését célzó átfogó nemzeti éghajlat-politikai cselekvési tervet (ún. nemzetileg meghatározott hozzájárulást (NDC)) terjesztettek elő
• ambíció – a kormányok vállalták, hogy ötévenként közzéteszik cselekvési terveiket, és minden egyes tervben egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki
• átláthatóság – az átláthatóság és a felügyelet jegyében az országok vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy miként halad a kitűzött célok elérése
• szolidaritás – az EU tagállamai és más fejlett országok továbbra is hozzájárulnak majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához a fejlődő országokban, mind a kibocsátások csökkentése, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózáshoz szükséges reziliencia kialakítása érdekében

A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, amikor is teljesült az ehhez szükséges feltétel, azaz a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55%-áért felelős 55 ország megerősített, köztük az EU összes tagállama is.

Európai zöld megállapodás

Az Európai Bizottság 2019. december 11-én jelentette meg Az európai zöld megállapodás című közleményét, melynek célja az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése.

A közleményt előre rögzített ütemterv szerinti jogalkotás-sorozat követi majd, amely az uniós politikák széles területét lefedi, így a klímacélokban, az energiaszektorban, a közlekedésben, a környezetvédelemben, a mezőgazdaságban és az iparpolitikában is várhatóak jogszabály változások.

A megállapodás iránytűje Európa klímasemlegességének elérése 2050-re, vagyis az üvegházhatású gáz-kibocsátás mértékének nettó nullára csökkentése.

Az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása érdekében az Európai Bizottság nyolc szakpolitikai területen javasol új intézkedéseket. Az új intézkedések mellett a Bizottság a tagállamokkal együttműködve kívánja elérni a már meglévő jogszabályok és szakpolitikák betartását, végrehajtását.

Mind a 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re – a világon elsőként – a kontinens egészén megvalósítja a klímasemlegességet. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentik a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Karbonsemlegessé válás lehetőségei

Fő megoldásnak értelemszerűen azonnal a természetes szénelnyelőket látjuk. Ezek közé tartozik a talaj, az erdők és az óceánok, amelyek becslések szerint évente 9,5 és 11 Gt közötti szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, viszont az éves globális CO2-kibocsátás 2019-ben elérte a 36 Gt-t!!!

DE!

A természetes szénelnyelőkben, például az erdőkben tárolt szén, erdőtüzek, földhasználat vagy fakitermelés során a légkörbe kerül. Ezért elengedhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a klímasemlegesség elérése érdekében.

A kibocsátás csökkentésének másik módja, ha az adott ágazatban keletkező kibocsátásokat máshol kompenzálják.

Például beruházások a megújuló energiába, energiahatékonyságba vagy más tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba.

Drasztikus lépésként 2005-ben az Unió létrehozta az ETS-t – kibocsátás-kereskedelmi rendszert, amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik és több, mint 10 ezer erőművet és gyárat érint.

Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, amely alatt csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért a kvótákért aukciók keretében kell fizetniük, így motiváltak abban, hogy alacsony kibocsátást érjenek el a termelés során. 1 szén-dioxid kvóta 1 tonna szén-dioxid kibocsátást jelent, és a fel nem használt kvótákat a vállalatok eladhatják.

A kibocsátás-csökkentés elősegítésének következő példája lehet a szén-dioxid-határ kiigazító intézkedés és az ezzel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátási díj. Ha a termékek olyan országból érkeznek, amelynek az Uniónál lazább klímavédelmi szabályai vannak, akkor szén-dioxidkibocsátási díjat kell fizetni, ezzel biztosítva, hogy az import ne legyen olcsóbb, mint az egyenértékű EU-termék. A befolyt összeget befektetik a kompenzációnál már említett beruházásokba. (pl. megújuló energia, energiahatékonyság)

Jövőkép

Az EU első klímarendelete törvénybe foglalja a klímasemlegesség elérését 2050-re. Célja továbbá, hogy 2050 után negatív kibocsátást érjen el, valamint az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának csökkentése legalább 55%-kal 2030-ra.

Magyarországon érvényben lévő 2020. Évi XLIV, Klímavédelemről szóló törvény részlete kimondja, hogy 2030-ig Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti az 1990. évhez képest. A fenti dátumot követően pedig, a végső energiafelhasználás 2005.Évi szintet meghaladó növekedése esetén, a növekmény kizárólag karbonsemleges energiaforrásból származhat. A törvény szerint a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt kell elérni 2030-ig. Tartalmazza azt is, hogy 2050-re Magyarország eléri a teljes klímasemlegességet, pontosabban az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése 2050-re egyensúlyba kerül.

A pénzügyi szektor is határozott intézkedésekkel lépett fel. Az MNB 2019-ben indította el a zöld programját és bevezette a zöld jelzáloghitel programját (NHP Zöld Otthon Lakáshitel). 2021-ben tette először közzé a Magyar Nemzeti Bank az első zöld beszámolóját, és – az uniós országokban az elsők között – Zöld ajánlást adott ki, amelyben fontos környezetvédelemi lépésekre szólítja fel a pénzügyi szektor szereplőit.

Az MNB nagyon jó példát mutat a magyar gazdasági stratégiában: amennyiben a pénzügyi szektor támogatja a zöld átállást, a reálgazdaság is követni fogja.

Egy friss vállalás az Európai Unió részéről a Bizottság „Városok” elnevezésű programja, amelyben 100 uniós tagállam városa vesz részt azzal a céllal, hogy 2030-ig klímasemlegessé és intelligenssé transzformálódjanak. Magyarországon három város is kiválasztásra került: Budapest, Miskolc és Pécs. A projekt keretében a városok kutatási és innovációs ökoszisztémákként fognak működni, amelyek segítik más városok ilyen jellegű átalakulását is. A kiválasztott résztvevők konkrét megállapodásokat dolgoznak majd ki arra vonatkozóan, hogyan kezeljék a hulladékgazdálkodásukat, a közlekedési rendszereket, az energia ágazatra, illetve az épületekre kiterjedő klímasemlegességet érintő koncepciókat. Természetesen a lakosság, a magánszektor és különböző szervezetek együttműködésével, így kialakulhat egy kötelezettségvállalással összhangban lévő párbeszéd az állampolgárok és az intézmények között.