Magyar Lízingszövetség

Eseménynaptár




Lakáslízing Gyakori Kérdések és Válaszok

A pénzügyi válság kapcsán az elmúlt három évben számos ügyfél került nehéz helyzetbe meglévő hitel, vagy lízingszerződése kapcsán.  A Lízingszövetség szakértői összeállították a lakáslízing kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdések és válaszok listáját.

Mit tehet az ügyfél, ha nem tudja törleszteni a lakáslízinget?

Amennyiben várhatóan fizetési problémái lesznek a jövőben, azonnal értesítse erről a pénzintézetet. Próbálja átgondolni, milyen eddig igénybe nem vett pénzügyi forrásokat tud előteremteni, hogyan tudja jelenlegi kiadásait csökkenteni, milyen esetleges pótfedezeteket tudna felajánlani és milyen reális fizetési ütemezést tudna az adott helyzetben átmenetileg felvállalni. Minél korábbi szakaszban kezdődik meg a pénzintézettel erről az egyeztetés (lehetőleg jóval a fizetési késedelem keletkezése előtt), annál nagyobb az esély, hogy sikerül mindkét fél számára elfogadható megoldást találni.

 

Miért emelik a törlesztő részletet? 

A törlesztő részlet változásának – ami lehet emelkedés de csökkenés is - lehetséges okait minden esetben az aláírt és közjegyzői okiratba foglalt lízingszerződés és a pénzintézet Általános Szerződési Feltételei (sok helyen Üzletszabályzat) együtt tartalmazzák. Ezek alapján a deviza alapú, de forintban törlesztett lízing/hitel esetén a forint és az adott deviza árfolyamában történt változásnak megfelelően folyamatosan változik a forintban kifejezett havi törlesztő részlet. Tehát nem a pénzintézet emeli a törlesztő részletet (a pénzintézetnek ebből semmi haszna nem származik), hanem az ügyfél által választott deviza alapú konstrukció sajátossága, hogy a forintban kalkulált törlesztő részletek az árfolyammozgástól függően változnak. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a változás kétirányú, forint gyengülés esetén a törlesztő részlet emelkedik, de erősödés esetén csökken. Konstrukciótól függően a változás vagy azonnal, vagy néhány hónapos késleltetéssel jelenik meg a havi törlesztő részletekben.

 

Mikor kaphat hosszabb határidőt az ügyfél a visszafizetésre?

Általánosságban azt lehet mondani, hogy annál nagyobb esély van a halasztásra, minél

- hosszabb ideje és pontosabban történt eddig a lízing visszafizetése,

- kisebb az aktuális tartozás a fedezet értékéhez képest,

- korábban kezdi meg az ügyfél az erről való egyeztetést a pénzintézettel.

Az ügyfelek számára tanácsos minél hamarabb felkeresni az adott pénzintézetet, hogy erről időben megkapja a szükséges tájékoztatást.

 

Miért nem lehet kedvezőbb kamatozású konstrukcióval felváltani a beragadt lízinget?

Fel lehet váltani kedvező kamatozású konstrukcióval a beragadt lízinget. Amennyiben az ügyfél talál kedvezőbb konstrukciót, ki lehet váltani a lízinget a lízingszerződésben (és Általános Szerződési Feltételekben) az előtörlesztéssel kapcsolatban leírtaknak megfelelően. Fontos figyelembe venni, hogy az előtörlesztésnek/ügyletlezárásnak, illetve az új finanszírozás elindításának általában vannak azonnali költségei, ezekkel kalkulálni kell és időben tájékozódni a pénzintézetnél.

 

Milyen körülmények között mondhatja fel a szerződést a lízingcég?

Ezeket a körülményeket az aláírt és közjegyzői okiratba foglalt lízingszerződés és az Általános Szerződési Feltételek együtt tartalmazzák. Általánosságban az ügyfél súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel a szerződést a pénzintézet. Ez a legtöbb esetben azt jelenti, hogy az ügyfél több hónapos fizetési elmaradást halmozott fel, a pénzintézet felszólította a fizetésre, és az ügyfél vagy nem rendezte tartozását a megadott határidőre, vagy nem sikerült mindkét fél számára elfogadható új fizetési ütemezési határidőben megállapodniuk. Fontos megemlíteni, hogy a tértivevényes felmondó levél (vagy bármi más tartalmú tértivevényes levél) át nem vétele nem jelenti azt, hogy a levélben foglaltak ne lépnének életbe. A lízingszerződésben (közjegyzői okiratban) megadott értesítési címre igazolhatóan elküldött felmondás a joghatások szempontjából kézbesítettnek minősül. Ha a cím változik, azt köteles a lízingbevevő jelezni.

 

Miért nem engedi a lízingbevevőnek a lízingbeadó megvásárolni az ingatlant?

Engedi. A lízingbevevő – mindaddig, amíg a lízingszerződés fennáll - bármikor egy összegben előtörleszthet és ezzel tulajdonossá válhat. A lízingszerződés megszűnése után is van lehetőség az ingatlan megvásárlására az aktuális piaci áron, amennyiben az eléri a pénzintézettel szemben fennálló teljes tartozást.

 

Miért nem küldenek hivatalos értesítést kilakoltatás előtt?

Minden esetben küldenek. A pénzintézet tulajdonában lévő lakás birtokbavételét többszöri fizetési felszólítás, ezek nem teljesülése esetén közjegyzői szerződésbontás és ezek után újabb egyeztetés előzi meg.

 

Bárkit ki lehet lakoltatni?

Fontos hangsúlyozni, hogy a birtokbavétel a legutolsó lépés, a finanszírozó próbálja ezt elkerülni, és csakis akkor kerül alkalmazásra, ha a lízingbevevővel semmi egyéb módon nem lehet mindkét fél számára elfogadható megállapodást kötni. 

Lakáslízing esetén a pénzintézet megvásárol egy lakást, amit a szerződés szerint lízingdíj fizetés ellenében a lízingbevevő használatába ad a teljes lízingdíj visszafizetésének időtartamára. (Csak a teljes lízingdíj kifizetése után válik a lízingbevevő tulajdonossá.) Amennyiben a lízingbevevő többszöri felszólítás után sem fizeti a lízingdíjat, úgy végső megoldásként a közjegyzői okiratba foglalt lízingszerződés alapján a tulajdonos jogosult a tulajdonát birtokba venni, azt piaci áron értékesíteni, a befolyt összegből levonni a lízingbevevő teljes tartozását, a fennmaradó összeg pedig a szerződésnek megfelelően a lízingbevevőt illeti.

 

Mit lehet tenni a végrehajtás felfüggesztése érdekében?

Kifizetni a teljes tartozást, vagy mindkét fél számára elfogadható megállapodásra jutni a pénzintézettel. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnal fizetni kell egy nagyobb összeget, megfelelő biztosítékok, például pótfedezet nyújtása esetén a pénzintézet általában át tud átütemezni.

 

Mik a szabályai a kilakoltatásnak?

Az összes megelőző felszólító levél (általában két-három a lízingcégtől, egy-kettő ügyvédi irodától) tartalmazza azt a – lízingszerződésben is szereplő – szankciót, hogy nemfizetés esetén a lízingcég birtokba veszi a tulajdonát képező ingatlant. Ha lehetséges, informális, előzetes egyeztetés után a lízingcég megbízottjai veszik birtokba az ingatlant, ha ez az ügyfél miatt nem lehetséges, akkor a bírósági végrehajtó teszi ezt meg, a közjegyzői okirat, mint végrehajtható okirat alapján végrehajtási záradékkal

Mindez előzetes értesítés és egyeztetés után történik, erre is érvényes, hogy a hivatalos értesítések átvételének megtagadása nem jelenti azt, hogy az abban foglaltak ne lépnének életbe.

 

Miért jó ez a lízingcégnek, mit csinál a lízingcég a lakással?

Ez nem jó a lízingcégeknek, a lízingcégek lízingfinanszírozásra alakultak, nem veszteség minimalizálás miatt a tulajdonukban lévő lakás birtokba vételére és újraértékesítésére.

A lakás tulajdonjoga a lízingfinanszírozás fedezetként funkciónál. (Hasonlóan ahhoz, ahogy lakáshitelnél a pénzintézet fedezete a jelzálog és az ennek biztosítékaként bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom.) Amennyiben az ügyfél a lízingszerződésben általa vállaltaknak megfelelően fizet, akkor a szerződésnek megfelelően a folyósított lízingfinanszírozás hosszú távon visszafizetésre kerül, az ügyfél ezalatt birtokolja és használja a lakást, a teljes lízingtartozás törlesztése utána pedig már tulajdonosként lakik benne.

Mindkét fél jól jár tehát, az ügyfélnek nem kell éveket, évtizedeket várni, hogy egy szebb/jobb/nagyobb lakáshoz jusson, vagy egyáltalán önálló lakásba költözhessen a szülői házból, míg a lízingcég a folyósított összegre kamatot kap. Ez az ügyfél és a pénzintézet közös célja és érdeke, ezért írták alá a lízingszerződést és vállaltak benne mindketten kötelezettségeket. (A pénzintézet azt, hogy egy összegben folyósít egy nagyobb összeget, amivel az ügyfél beköltözhet egy olyan lakásba, amelynek megvásárlására egyébként még nincs elég pénze, az ügyfél pedig azt, hogy ezt a finanszírozást hosszú távon kamatokkal együtt visszafizeti.)

Amennyiben viszont az ügyfél szerződést szeg, nem fizeti a lízingdíjakat és nem sikerül mindkét fél számára elfogadható megállapodást kötni az átütemezésről, akkor – ugyanúgy, mint a lakáshitelnél – a lízingcég számára is csak az a lehetőség marad, hogy a lízingszerződésnek megfelelően a fedezetet értékesítse, a befolyt összegből az ügyfél teljes, szerződés szerint fennálló tartozását levonja és a maradékot az ügyfél számára átutalja.

A fedezetként a pénzintézet tulajdonában lévő lakások értékesítése tehát senkinek sem jó, de a törvényben biztosított utolsó lehetőség a lízingcégek számára az általuk nyújtott lízingfinanszírozáson keletkezett veszteség csökkentésére.

2011. október 03. hétfő, 23:45

«« Vissza