Magyar Lízingszövetség

Eseménynaptár




Illetékmentesség ingatlanlízinggel

Januártól mentes a visszterhes vagyonátruházási illetéktől az ingatlan tulajdonjog megszerzése, amennyiben az lízingszerződés keretében, annak futamideje végén száll át a lízingbe vevőre.

A 2013. január 1. napjától hatályos adótörvények értelmében (2012. évi CLXXVIII. tv.), amennyiben egy magánszemély vagy gazdasági társaság a tulajdonában lévő ingatlanra visszlízing szerződést köt, a tulajdonváltáshoz köthető vagyonszerzési illetéket nem kell fizetnie. Ezzel a korábbi átmeneti rendelkezést egy olyan állandó törvényi szabályozás váltotta fel, amely megnyitotta az utat olyan termékfejlesztések felé, ahol a lízingelő ügyfelek szélesebb körben igényelhetnek szabad felhasználású forrást, vagy hitelkiváltást.
Mindennek a háttere, hogy a lízingbe adó pénzintézet a futamidő alatti tulajdonjogából eredő kedvezőbb kockázati feltételekre alapozva elérhetőbben tud forrást biztosítani. Ez a magánszemélyek esetében például alacsonyabb önerőt jelenthet egy jelzálog típusú finanszírozáshoz képest. A megfelelő ingatlanvagyonnal rendelkező cégek közül a banki szemmel egyébként kevésbé attraktívnak tűnő társaságok, de akár induló vállalkozások is forráshoz juthatnak a jelenlegi üzleti környezetben.

A visszlízingnél a lízingbe adó 2 %-os illetékterhe továbbra is megmarad, amit a lízingvállalatok jellemzően az ügyfeleikre hárítanak. A piacon több olyan ajánlat található ma is, ahol ezt a költségelemet a pénzintézet megfinanszírozza a konstrukció részeként. A legtöbb helyen az induló költségek egyáltalán nem magasabbak, mint egy jelzáloghitelnél; a lízing mellett szólhat még, hogy egyes termékeknél az adásvétel ügyvédi és földhivatali költségeit átvállalja a lízingcég.

A lízingvállalatok üdvözlik az ingatlan visszlízinget érintő pozitív változásokat, azonban a Lízingszövetség továbbra is javasolja a lízingbeadót terhelő 2 %-os illeték eltörlését, hogy ennek eredményeként az ingatlanlízinget segítségül lehessen hívni a problémás lakossági jelzáloghiteleseket célzó ügyféltámogató programokban, illetve hogy a korábbinál szélesebb körben lehessen a kis- és közepes vállalkozások forrásbevonási tevékenységét segíteni.

Megjegyzendő továbbá, hogy jelenleg eltérő az egyes ingatlanvásárlási célú finanszírozási ügyletek adózási megítélése a lízingkonstrukciók tekintetében alkalmazott kettős adóterhelés miatt. A tulajdont szerzőt és a lízingbe adót egyaránt illetékkötelezettség terheli, miközben a Parlament által elfogadott új Ptk. szabályok értelmében is, a lízingbeadó az ingatlant kifejezetten lízingbeadási céllal vásárolja. Az ingatlanlízingre 2010-ben a jelzáloghitellel egyszerre terjesztették ki a fogyasztóknak nyújtott hitelezésre vonatkozó összes szabályozást, ezáltal ezt a pénzügyi szolgáltatást is beemelték a klasszikus banki ingatlanfedezetes konstrukciók közé. Ennek megfelelően a külön illetékteherrel történő megkülönböztetést a Lízingszövetség a fogyasztók szempontjából hátrányosnak tartja, valamint elavultnak is, tekintettel arra, hogy az ingatlan lízingbeadás nem ingatlanforgalmazási, hanem hitelezési tevékenység.
 

2013. február 28. csütörtök, 11:38

«« Vissza